Kóstolom Csapat |
|
4/10/2018 8:14:29 PM |
Kedvencekhez adva |
Kedvencekhez adás |
Múltkor szóba jött, hogy mennyire kellenek a hétköznapok túléléséhez a kis saját tradíciók, családon belüli rendszeres, akár generációkon átívelő hagyományok, titkos szokások, hogy tudjunk mire számítani, tudjunk mit várni a mindennapos rohanás közben. Így eldöntöttem, hogy feltöltöm ilyenekkel a hétköznapjainkat (és ünnepeinket), hogy majd a gyerekeim is ebben nőjenek fel, és továbbvigyék a szokásos kis játékainkat. Kezdetnek rögtön be is bevezettem egy nagyon fontos, hetente ismétlődő eseményt, a HÚSGOLYÓ SZERDÁT!
Ezentúl szerdánként paradicsomos húsgombócos spagettit eszünk vacsorára, de nem akármilyet. Mert mi akármilyeneket nem eszünk. Aki ismeri és követi Jamie Olivert, nagy valószínűséggel ismeri az ő kiváló olasz séfmentorát, Gennaro Contaldo-t is, akinél kevés szórakoztatóbb figura van a főzőműsorok világában. Imádom, mert vidám, energikus, és igazi olaszos rajongással főz - és eszik - de vajon ér annyit az ő családi húsgolyó receptje, hogy minden héten egyszer ezt együk? Én is feltettem magamnak a kérdést először. Az az igazság, hogy azon kívül, hogy addiktív kaja, szuper szórakozási lehetőségek kiindulópontja is lehet, főleg ha kisgyerekek vannak a családban. Például, mi mással lehetne jobban ételcsatázni, mint egy húsgolyóval, ami kisgyerek kézben is simán elfér, súlya és alakja lévén könnyen röptethető, egész megbízhatóan lehet vele célozni és célba találni, a spagetti falhoz tapadása pedig csak hab a tortán. Persze az esetek többségében nem dobálózunk a kajával, csak a gyerkőc elől gurulnak le a gombócok és landolnak a kutya szájában.
Oké, nyilván valami jelentőségteljesebbet vártatok egy húsgolyó szerdánál, de ha mégis kedvet kaptatok egy kis spaghetti madness-hez, olvassátok alább a receptajánlásomat.
Gennaro videóját érdemes követni, de néha azért el is lehet térni tőle, attól függően, hogy épp mi van itthon, vagy mihez van kedvünk.
Először a paradicsomszószt teszem fel, hadd főjön amíg a húsgolyókat készítem. Kis hagymát és viszonylag sok fokhagymát dinsztelek olivaolajon, és löttyintek rá egy kevés fehérbort is, ha épp van bontva. Majd ha az elforrt, 2 paradicsomkonzervet teszek hozzá (azt a hámozott olasz egész paradicsomot szoktam venni). Sózom, néha pici cukrot is teszek, hogy lekerekítse a paradicsom savasságát; más nem is nagyon kell bele, de ha már nő a kertben a bazsalikom, abból mindig teszek bele egy jó csomót. Ez így elvan egy ideig, amíg teljesen szétmegy benne a paradicsom. Közben csinálom a húsgolyót, amihez általában marha és sertés darálthús keverékét veszem, talán ebből a legjobb. Összedolgozom némi durvára darált házi kenyérmorzsával (amikor van itthon jó minőségű kenyerem, általában ledarálom a maradékot, és elteszem), reszelt parmezánnal, friss zöldfűszerrel - petrezselyem, bazsalikom (ezek híján télen egy evőkanál pestoval helyettesítem), egy kis olivaolajjal, és 1 tojással. Sózom-borsozom, semmi bonyolult. Az időigényesebb rész a golyózás. Nem kell nagy gombócokat gyúrni, jobb az a méret, amit még be lehet kapni. Szépen körbepirítom őket egy serpenyőben, aztán kislángon majdnem készre főzöm, a végén csak egy 5-10 perc erejéig összerottyantom a paradicsomszósszal. Kész, mehet a spagettire, úgyis már tűkön ülve várja a család.
Mi egy este sosem tudjuk mindet megenni, így a szósz felét lefagyasztom és jövő héten csak előveszem.
És akkor lássuk a borajánlást:
Főzés közben is elengedhetetlen némi finom bor szürcsölése, és hamár 2018 a kékfrankos éve, most egy 2017-es kékfrankos rozét töltöttem poharamba a Skrabski pincétől, a vacsorához pedig Homoláék új 2016-os kékfrankosát bontottuk, utóbbi észveszejtően jó.
Hozzávalók
1 pici vöröshagyma
2-3 gerezd fokhagyma
2 konzerv paradicsom (hámozott egész)
40 dkg darálthús (sertés-marha)
kenyérmorzsa (házi, durva) – kis maréknyi
parmezán – kis maréknyi
1 tojás
friss zöldfűszer (petrezselyem, bazsalikom) – vagy 1 kanál pesto
olivaolaj
só
bors