február 21.
Csak a legjobbat: Villa Tolnay and Friends
Kóstolom Csapat
Philipp Oser egy világjárta ember. Szenvedélye a jó ital, a jó étel és a jó hely. Utazásai során sok-sok tájat felfedezett, majd találkozott valakivel. Szikár óriás, feje búbján fekete sörte. Magányos, magasztos, bölcs. Áll a Balaton-felvidék közepén, a tanúhegyek egyikeként, akik még látták, amikor más volt a világ folyása. Philipp szétnézett a gerincéről, a néma várrom mellől, és azt mondta: ez egy jó hely.
Természetesen belekóstolt itt az életbe, a mélyről fakadó, tüzes, ásványoktól pezsgő hegy levébe, és annyira tetszett neki a milliónyi apró rezdülés a pohárban, hogy azt mondta: ez egy jó borvidék. Ráadásul kishazánkban bárhol vesszük kézbe a poharunkat, garantált, hogy a borral együtt történeteket is kapunk majd. Philippet maradásra bírta a hegy szelleme, megvásárolta Tolnay Klári régi házát, ahová a háború szörnyűségei elől bújt el a színésznő, majd álmodozásba kezdett.
Philipp azonban a tettek embere is, így az álmokból mára valóság lett: A Villa Tolnay hazánk kiemelkedő borászatává vált az évek során. Philipp rátalált a megfelelő emberre, a maximalista, hibát nem tűrő Nagy Lászlóra, aki borászaként a Csobánc-hegy esszenciáját zárja palackba évről évre. Két teljesen eltérő karakter, egymásnak feszülő energiák, melyből csodálatos tételek születnek.
Megszámlálhatatlan díj és elismerés áll már mögöttük, ráadásul tavaly befejezték a pince 2.0-át, a feldolgozó és palackozóházat, hogy helyben történjen minden, ne csak itt szülessen, velük is nőjön fel a gyermek, lássák minden lépését, terelgessék a hosszú úton, míg a mi asztalunkra kerül.
A Villa Tolnay a pincenyitóra meghívta néhány barátját is. Borászbarátok, tiszteletreméltó őrültek, akik ugyan úgy, mint Gyulafi László csobánci várkapitány a török ellen, szintén kivont karddal vonulnak csatába, és csak a legjobbat fogadják el.
Hogy milyen érzés volt ezen a borkóstolón részt venni? Megtisztelő. Elég hallgatni a borászokat, elég rájuk nézni. A közös szerelmükről beszélnek valami idegen nyelven, amelyből így párezer tétel után néhányat már felfogok, de nagyképűség lenne a „megértek” szót használni. És az alázatosságuk jól mutatja, hogy ők sem ringatják hiú ábrándokba magukat: az életem legjobb rizlingjét poharamba töltő Odinstal annyit mond, hogy tanulják még a dolgokat.
Peter Veyder-Malberg meg azt, hogy minél többet tud a talajról, annál kevesebbnek érzi magát. Olyan természetközeli a gondolkodása, hogy rendesen felzaklatta, amikor a szőlőmunkása hívta, hogy megtámadták a hernyók az egyik ültetvényt: nem akart kárt tenni a rovarokban, így arra kérte az embereit, hogy vigyék el onnan őket. Tiszteletre méltó őrültek. Hiszen Peter boraiért sorba áll a csúcsgasztró.
Ezekkel a tételekkel lehet újra táncra kelni nálunk a Borbárban: a Villa Tolnay friss szortimentje és évjáratos gyöngyszemei mellett Ausztria és Németország kiválóságai is itt lesznek, melyek Philipp és Nagy Laci kompromisszummentes szűrőjén mentek át. Én azt mondom: ez egy jó program.
Írta: Oláh Róbert
Winemakers @the Villa
A Csopaki Kódex hazánk legszigorúbb eredetvédelmi rendszere. A csopaki, paloznaki, lovasi, alsóörsi, felsőörsi dűlőkről Hegybor és Dűlős bor elnevezéssel kerülhetnek palackba az olaszrizlingek és a furmintok, Csopaki Kódex borként pedig azok, amik a Kódex szigorú előírásainak is megfelelnek.
A csopaki Fekete Pince borait a 2006-os évjárattal ismerhettük meg. A kis családi birtok mindössze egy hektáron gazdálkodik a Hegyalja dűlőben, ahol kizárólag olaszrizlinget termelnek. Komoly terméskorlátozás mellett évente néhány száz palackos tételben készülnek a borok, kifejezetten csak hagyományos kézi technológiával, amihez 220 literes kis tölgyfahordókat használnak.
A borokat a tulajdonos, Fekete Zsolt készíti. Filozófiájuk non-intervencionista, ami annyit jelent, hogy semmilyen módon nem avatkozak bele a szőlőlé borrá nemesedési folyamatába, hanem igyekeznek azokat a feltételeket megteremteni, ami az elmúlt évezredek során a kiváló csopaki borokat létrehozta. Hagyományos módon kézi erővel, ősi fakosaras présben dolgozzák fel a szőlőt, gravitációs eljárással, vagyis nem préselik túlzottan a bogyókat. Pincéjükben kizárólag csak a pince vadélesztő kultúrája indítja be az erjedést, semmilyen tápot, fajélesztőt, adalékanyagot nem használnak. Semmilyen modern technológiával nem rendelkeznek. A szőlőlevet általában közvetlenül fahordókba töltik és seprőn érlelik legalább 6-9 hónapig, ezután palackozzák. Ezt követően a borok általában további két év palackérést követően kerülnek piacra.
A csopaki Fekete Pince is egy igazi kincs a borvidéken, érdemes felfedezni!
2020.02.06.: 2020. február 5-én, hatalmas előkészületeket követően zajlott le a Bocuse d’Or Hungary döntője a Hungexpo „A” pavilonjában, melyen nem kisebb volt a tét, mint hogy ki képviselheti Magyarországot a Bocuse d’Or Europe 2020 döntőn. A több mint 5 órás versenyen a Société Budapest versenyzőjeként induló Haraszti Zsolt és commis-ja, Kocsis Patrik az előkelő 3. helyet szerezte meg, emellett a Legjobb hústál és Legjobb csapatmunka díj.
Ahogyan Hamvas Zoltán, a Magyar Bocuse d’Or Akadémia elnöke is megfogalmazta, „a Bocuse d’Or-t – a gasztronómia világában legfontosabb versenyét – mindig is a kifinomultsággal, a precizitással és a kreativitással társították, nem véletlenül”. A minden részletre kiterjedő szigorú szabályozások mellett kellett a versenyzőknek olyan ételeket elkészíteniük, melyek akár nemzetközi szinten, a világ top éttermeiben is megállnák a helyüket. Ennek szellemében készült Haraszti Zsolt is minden nap, és bár már rutinos versenyzőként indult a megmérettetésre - hiszen 2018-ban már átélhette a Bocuse d’Or izgalmait – a tőle megszokott precizitással és fegyelemmel napról-napra építette fel koncepcióját és mérte a másodperceket, hogy a kijelölt idő alatt mindent úgy valósíthasson meg a tányérokon, ahogy elképzelte. A versenyt megelőzően Kocsis Patrikkal a Société Budapest egy külön konyhájában, a feladatra koncentrálva, de jó hangulatban készülhettek a megmérettetésre. A friss alapanyagokat a Société Budapest folyamatosan biztosította számukra, így talán több százszor is elkészíthették a megálmodott tálakat. Természetesen a Bocuse d’Or versenyszabályzatának minden pontját szigorúan betartva, hiszen ezek döntő fontosságúak a pontozásnál.
A felkészülési folyamatba egy kis csavart is beloptak a szervezők, hiszen eredetileg szarvashúsra épült volna a hústéma, de a felkészülési időszak alatt ezen változtattak. Bár addigra Haraszti Zsolt és Kocsis Patrik már teljesen elkészültek az étel koncepciójával, felkészülésükben mégsem okozott törést, sőt, talán új lendületet adott ez a váratlan fordulat. A változtatás hátterében az állt, hogy a tallinni európai döntő hústémája is a fürj lesz, ezért a Magyar Bocuse d’Or Akadémia ezzel szerette volna támogatni a leendő nyertes felkészülését. Végül, mind a „haltémával”, mind a „hústémával” - amelyben így már a fürj játszotta a főszerepet - tökéletesen elkészültek és begyakorolt, pontos ütemterv szerint percekre beosztott mozdulataikkal rutinosan indultak neki a megmérettetésnek.
A Société Budapest csapata egy emberként szurkolta végig a versenyt, hogy jelenlétükkel is támogassák Haraszti Zsolt és Kocsis Patrik szereplését, akik hősiesen helyt álltak a megmérettetésen.
A friss élményekre építve Haraszti Zsolt február 27-én egy élményvacsora keretében a nagyközönség számára is szeretne lehetőséget biztosítani, hogy megkóstolják a két versenyfogást, melyet további, hozzájuk illő ételekkel és italsorral kiegészítve egy felejthetetlen vacsoraélményt szerezzenek. Az est folyamán Haraszti Zsolt beavatja a résztvevőket a felkészülési folyamat kulisszatitkaiba, mesél élményeiről, terveiről és hogy mit jelentett számára ez a verseny.
Haraszti Zsolt, aki büszke arra, hogy nagymamájától tanult főzni és ezt a tudást a mai napig használja, szakmai pályáját 1997-ben, a Béke Szállóban kezdte, majd az Aszu Étterem, a Solier Étterem és az Alabárdos étterem után immár a Société Budapest csapatát erősíti sous chef pozícióban. Számos díjat nyert már pályafutása során (2013-ban Hagyományos és Evolúció verseny döntő, 2015-ben és 2016-ban Legjobb 10 vidéki étterem (Solier), 2017-2018 Cziffray verseny: Ezüst fokozat díj, 2018-ban Bocuse d’Or osztott 4. hely), és ezek a versenyek megtanították a pontosságra, precizitásra, és a feladatra koncentrálni. Legfőbb célja, hogy a vendég mindig különleges élménnyel távozzon az étteremből.
A Société Budapest 2018 végén nyitotta meg kapuit a Bazilika szomszédságában, a Sas utca 15. szám alatt. Az épület - amely egyszerre ad otthont étteremnek, bárnak, változatos programoknak és bérelhető rendezvénytereknek - egy mindenki számára nyitott komplexum, mely azokat szólítja meg, akiket vonz a kultúra, művészetek és a gasztronómia.
Forrás: sajtóközlemény
.jpg)
TÉMA: A klímaváltozás hatása az Olaszrizling termelési lehetőségeire ill. a változásokra adható szőlészeti és borászati válaszok
A nagysikerű Olaszrizling Szerintünk esemény idén is megrendezésre került Csopakon. Két helyszín, a Jásdi Borterasz és Szent Donát Birtok adott otthont a sétálókóstolónak, borásztalálkozónak.
„11-ik alkalommal jöttünk össze 31-én Csopakon, a Borteraszon. Pénteken este, zárt körben evvel a nagyon divatos témával foglalkoztunk. A csapból is a klímaváltozás folyik, ilyenkor különösen fontos, hogy ne ragadjunk le a sajtó-színtű közhelyeknél. Ezért olyan előadók tartották a bevezetőt, akiknek munkássága garancia a színvonalra és a közhelyes gondolkodás elkerülésére. Két rövid előadás Szabó Zoltáné és Bakó Ambrusé közelebb vitt bennünket a szőlőhöz, a borhoz illetve aktuális problémáinkhoz.” - Jásdi István, házigazda
Szabó Zoltán a fajta eredetétről, jelenlegi helyzetéről tartott egy érdekes előadást. Szerencsére nem a szőlők kivágása és új fajták telepítése a megoldás és a válasz a klímaváltozásra, hanem egy változatosabb klónszelekció használata és a többlépcsős szüret is egy lehetséges út, amit már többen alklamaznak és sikeres receptnek bizonyul.
Szőlészeti és borászati, illetve a kettő közötti átmenetben, szüreti megközelítéseket mutatott be, amit különféle kutatócsoportok a világ különböző részein vizsgáltak meg többéves kísérletsorozatokban a gyakorlatban.
Bakó Ambrus a talajmunka, metszés és szőlőültetvények egész éves feladatairól, kihívásairól beszélt és a több lépcsős szüret az ő olvasatában is egy nagyon hasznos eszköze lehet a borászoknak az egyre nagyobb kihívásnak számító, nyári hőhullámok és az egyre szélsőségesebb időjárási viszonyok miatt.
„A cél, hogy az alkoholtartalmat a borokban elfogadható mérték alatt lehessen tartani, illetve a savtartalom és a PH érték is az idálishoz jobban közelítsenek a klímaváltozás ellenére. A legfontosabb eszközök egyike lehet a talajkezelő megoldások alkalmazása, a talaj növényi hulladékkal való befedése a szőlősorok között, mulcsolás. Ez az eljárás rendkívüli módon tudja segíteni a vízgazdálkodást, ezzel a megoldással alcsonyabb cukortartalmat és magasabb savtartalmat lehet elérni.“ - Bakó Ambrus, borász, Pannon Egyetem óraadó
„Következő lépés és fő feladatunk lehet a környező országokkal való szorosabb együttmüködés, közös kóstolók és szakmai rendezvények szervezése, amit igazából az Olaszrizling Szerintünk rendezvény is kitűzött céljául, csak nagyban, országhatárokat átlépve. Senki ne gondolja, hogy jövőre már nem olaszrizlinget fogunk telepíteni, mert olyan nagy lenne a probléma, viszont dolgoznunk kell rajta, hogy minél több tudást szerezzünk a fajtáról és ezt hatékonyabban át tudjuk egymásnak adni“ - Kovács Tamás, házigazda
Egyértelmű konszenzus volt a jelen lévő borászok között, hogy az Olaszrizling nagyon jól alkalmazkodik a körülmények ellenére, jól állja a sarat és bőven van még tartalék a fajtában. A pénteki szakmai kóstolón a borászok szélsőséges évekből kóstoltattak olaszrizlingeket a kollégákkal és az adott évjárat problémáiról és a különböző időjárási viszonyokra adott szőlészeti válaszokról folyt a diskurzus. Sajnos még egy adott évjáraton belül is nagy különbség lehet Balatonon belül, hiszen a jégkár, vagy a csapadék sem egyenletesen oszlik meg a tó körül.
Jásdi István kiemelte, hogy 2019-ben egy nagyon jó olaszrizling évjárattal a hátunk mögött kicsit magabiztosabbak is lehetünk, de messze nem ad arra okot hogy hátradőljünk és ne foglalkozzunk stratégiai szinten is a fajátval kapcsolatos kérdésekkel.
„Az olaszrizling egy nagyon versatil, sokoldalú fajta, az általunk ismert európai nagy fajták jelentős része nem lett volna alkalmas, hogy választ adjon az elmúlt évtized időjárásának a kihívásaira.“ - Jásdi István, házigazda
Pintér Zsolt, a rendezvény főszervezője így foglalta össze az elmúlt 6 év közös munkáját:
"Nemzetközi piacon is értelmezhetővé és izgalmas termékké nőtteki magát a Csopaki Kódex, hegyboraival és dűlős tételeivel. Létrejött a Vinea Balaton termékkoncepció és hazánk első régiós együttmüködésén alapuló bormárkája a Balatonbor 5 éve töretlenül fejlődik. Erősödik a Hegybor termékkör és egyre több borvidék, "hegy" kezdi kialakítani saját termékleírását a Balaton körül. A munkáknak egyértelműen egy közös nevezője van: az olaszrizling.
Többször is felmerült bennünk a rendezvény előtt, hogy a téma elcsépelt és nem szeretnénk felülni a "klímavonatra", de miközben január 31-én a 16 fokos csopaki rendezvényen közel 120 vendéggel süttettük magunkat a napon egy szál ingben, egyértelmű volt mindenkinek, hogy ennél aktuálisabb témát elő se vehettek volna a házigazdák.“
„Személyesen úgy gondolom, hogy az elmúlt évtizedben – jórészt az együtt-gondolkodásnak köszönhetően - az Olaszrizling újra a legfontosabb és legkedveltebb fehér fajtává vált, tudatosabbak lettek a termelők és igényesebbek a fogyasztók." - Jásdi István, házigazda
Kiállítók teljes listája:
A Csopaki Kódex hazánk legszigorúbb eredetvédelmi rendszere. A csopaki, paloznaki, lovasi, alsóörsi, felsőörsi dűlőkről Hegybor és Dűlős bor elnevezéssel kerülhetnek palackba az olaszrizlingek és a furmintok, Csopaki Kódex borként pedig azok, amik a Kódex szigorú előírásainak is megfelelnek.
A Kódex borokat készítő pincék egyike a csopaki Petrányi Pince, ahol 2000-ben készültek az első borok. A 3,5 hektár saját terület mellé 2019 óta egy hektár bérelt terület is tartozik. Minden szőlő a Szitahegyi dűlőben található, ami a Kódex besorolás alá tartozik. A Kódex borok készítéséhez másfél hektár olaszrizlinget illetve fél hektár furmintot művelnek nagy gondossággal - utóbbinak a jövőben fontos szerepet szánnak. Az elmúlt években 21-25 ezer palack bort késztettek, ezek között vannak fehér és vörös fajtaborok, fehér, rozé és vörös cuvéek, és 2019 óta már habzóbor is. Kódex borokat 2013 óta készítenek, legutóbb 3360 palack készült és várja a csopaki olaszrizling kedvelőket.
A Petrányi Pince borait 2018 óta Bakó Ambrus borász készíti - azóta jellemző egy új szemlélet, törekedve egy egységes stílusra, arculatra, a borokat kedvelő, fogyasztó és értő közönség számára is szerethető és felismerhető borok készítésére. A fehér boroknál az acéltartályra fektetve a nagyobb hangsúlyt, vöröseknél pedig az elegánsabb, "kevesebb hordó, több gyümölcs" filozófiát követve, minél többet átadva a szőlő természetes illat- és ízvilágából. A cél tiszta, érthető és fajtajelleges borok készítése, a magas minőség és az egyensúly, valamint a Szitahegyi dűlő adottságainak bemutatására a Petrányi borok által.
A Petrányi borok története tulajdonképpen egy szitahegyi sétával kezdődött. A szenvedélyes vitorlás család évtizedek óta kötődött már Csopakhoz, amikor... "Petrányi István és felesége Piroska, az ezredforduló táján egy napsütéses, nyári napon véletlen-szülte, spontán sétát tett fenn, a Szitahegyen. Gyurgyalagok az égen, mandulafák a dombon, erdőalja és igézően pazar kilátás. Ez a séta elég is volt arra, hogy a házaspár szíve örökre a Szitahegyen ragadjon. A romantikus séta közben gyorsan telt az idő. Leültek egy ponton, kéz a kézben s figyelték, ahogy a nap körbejárja a domboldalt. „Ide szőlőbirtok kell.” – határozták el együtt."
Az ezredforduló táján alapított birtok mára 3,5 hektáros szőlőterületből és a szekszárdi Heimann Ferenc tervei alapján épült pincéből áll. Az új pincében készült első borok 2003-ban jelentek meg a piacon kereskedelmi forgalomban is. 2015-ben nyitotta meg kapuit a panorámás Petrányi Borterasz, ahová akár egy borkóstolóra, akár a hetente megújuló ételekkel előálló konyha remekeit megkóstolni is érdemes egy kitérőt tenni.
Immáron hagyományosan, minden év tavaszán debütál a BalatonBor legújabb évjárata: ezúttal április 25-én lehet először megkóstolni a 2019-as szüret eredményeként palackba került olaszrizlingeket Badacsonyban a Hableányban.
Az idei évben az előző négy évjárat tapasztalatai alapján több fontos elme is módosult a BalatonBor szabályzatban. Az előző években egy bírálati időpontra küldhették a borászok a BalatonBor jelölteket, idei évben már több bírálati időpontot határoztunk meg, hogy legkésőbb március 27-én már forgalmoba jöhessenek az első BalatonBorok. Az idei évben ezért több premier is lesz. Az első hivatalos évjáratbemutató április 24-én tartja a BalatoniKör & RizlingGeneráció Badacsonyban a Hableányban.
Az idei évi első bírálat után dr. Fiáth Attila nemzetközi borakadémikus és szakértő a következőt írta:
„Nincs annál nagyobb siker, mint 5 év után azt látni, hogy mindenki egy kottából játszik és élvezi! A BalatonBor a legjobb dolog ami az elmúlt 5 évben a magyar borral történt.“ Az idei évben először tapasztalhattuk a bírálaton, hogy nem volt szürke zóna, egyértelmű stílus alakult ki a borászoknál.
Gyukli Krisztián, a Rizling Generáció elnöke is hasonlóan látja a termék fejlődését és egyértelműen körvonalazódik szerinte is, hogy a BalatonBor az ötödik évében a régió szilárd alaptermékévé tudott avanzsálni.
„Az ötödik évébe lépett Balatonbor idei bírálatán egyértelművé vált, hogy bár a tó körüli szőlőültetvények nagy távolságra vannak egymástól, az azokról készített Olaszrizlingek mind karakterben, mind aromaprofilban nagyon közel vannak egymáshoz. Jó látni, hogy a termelők nemcsak egymás gondolatait, hanem a borokon keresztül a balatoni termőhely üzenetét is értik. Ez a termőtáj a stabil fundamentuma annak a közös gondolkodásnak, melyre érdemes falakat és tetőt építeni.”
Dobosi Győző Balatoni Kör alapítótag és balatoni borász, valamint a BalatonBor & Hegybor projekt felelőse szerint is egyre jobban körvonalazódik a régió bora és fejlődik a termék:
„Az ötödök évjáratot bíráltuk és észrevehető volt, hogy már a borászok kezében volt a Balatonbor elkészítése. Immáron tudjuk, hogy milyen egy könnyed, friss, fajtajelleges olaszrizling. Nagyon egységesek és jók voltak a borok, érezhető volt a stílus, és az is ami kilógott. Élvezetes és lendületes borokat fogunk 2020-ban inni.”
A BalatonBor egyik lényegi pontja a közösségi összefogáson alapuló régiós bormárka létrehozása, ebből kiindulva az „egy fecske nem csinál nyarat“ alapon az ötletgazdák szívesen fogadják a hasonló kezdeményezéseket. A tavalyi évhez hasonlóan az idei évben is a villányi összefogás eredményeként létrejött REDyketi a PH-Érték Pannonhalmai kzösségi bormárkákkal is tervezünk közös megjelenéseket.
Következő minták mentek át a bírálaton:
Ezzel a sorral még nincs teljesen lezárva a BalatonBor idei lista, mert további két bírálatra küldhetik be még a teremlők a tételeket. Már most több nevező is küldött be adatlapot a következő bírálatokra.
Idei évben az előrejelzések alapján 30 termelő és közel szézezer palack BalatonBor fog forgalomba kerülni, de a pontos mennyiséget és borászok számát az utolsó bírálat után tudjuk csak biztosra.
Miért érdemes borászként csatlakozni a kezdeményezéshez?
Vesztergom Balázs borász interjújából ez is kiderül:
További bírálati időpontok:
Jelentkezési szándék elküldése és a BalatonBor-ként letölteni kívánt tétel tervezett palackszámának megadására itt van lehetősége a balatoni borászoknak.
Szabályzat és nevezési lap elérhető a BalatoniKör hivatalos oldalán:
https://balatoni-kor.hu/hu-HU/BalatonBor
A BalatonBor megalakulása óta évről-évre egyre nagyobb sikert könyvelhet el magának: egyre több termelő küldi el borát bírálatra, egyre többen ismerik meg a márkát és egyre többen keresik a termelőknél és a viszonteladóknál is. Ezzel összhangban a palackszám is évről évre nő.
A BalatonBor első évében kizárólag a termelőknél volt elérhető, második évben nyitott a régiós értékesítés és a gasztro felé. A két egyesület az ötödik évben az eddigieknél is jobban szeretné motiválni a vendéglátósokat a Balatonon elsősorban, hogy a BalatonBor mindehol elérhető legyen és ez legyen az úgynevezett „belépőbor“ kategória.
A BalatonBor kifejezetten a Balatoni borrégió területéről szüretelt Olaszrizlingből készülő könnyed, jóivású reduktív bor. A bíráló bizottság döntése értelmében csak minőségi, hibátlan borok kerülhetnek lepalackozásra. A borok és a felvásárolt szőlő piaci ára is adott: így fognak össze a borászok a szőlő alacsony felvásárlási ára ellen. A bíráló bizottság által jóváhagyott borok egységes cimkével és csavarzárral kerülnek lepalackozásra.
„A BalatonBor régiós termék létrehozásával közös célunk a Balaton körüli szőlőterületeken gazdálkodók piaci helyzetének stabilizálása, alkupozíciójuk erősítése. Az általuk termelt jó minőségű szőlő számukra kedvező áron történő felvásárlása, ezáltal egy minden piaci szereplő számára előnyös fair-trade termék létrehozása. Hosszú távon egy alulról szerveződő régiós integrátori rendszer előmozdítása, végső soron a balatoni szőlők megújítása, a borok számára stabil hazai és külföldi piacok kiépítése valamint a tó körüli termőterületek növelése.”
Első évjárat: 2015
Néhány gondolat az idei, 11-ik „Olaszrizling szerintünk” témájához:
-A mérsékelt égövön-különösen a 45. és 49-ik szélességi fok között kevés növény van, amelynek paramétereivel annyit foglalkoznak, mint a szőlőével. A NÉBIH archívumaiból –ha lenne ilyen- föl lehetne rajzolni borvidékeink klímájának alkoholban, savakban kifejezett alakulását is. Nehéz lenne egy szőlésznek borásznak bemesélni, hogy ma ugyanolyan klimatikus körülmények között termelünk, mint akár 20 évvel ezelőtt.
-1999-ben az egykori TSz. szőlő ágazatvezetője, akinél akkoriban nagyobb szakértőt nem ismertem, azt állította, hogy az Olaszrizling nem alkalmas 17 mustfoknál magasabbra.
-Ernyőművelést alkalmaztak akkoriban a legkorszerűbb, szakcsoportos ültetvényeken, ahol a fürtzóna a talajtól több mint egy méterre volt, a legtöbb helyen függönyön, másfélszer ilyen magasan. Tőkénként 3-5 kilót termeltek.
-A szüret időpontja – úgy száz éve változatlanul - október második hete volt.
-Az Olaszrizlingnek a piacon rossz híre volt, nem volt kialakult stílusa sem. Botritiszes és éretlen tételek váltakoztak a piacon. A minőségi kategóriákat az alkohol volumen %-hoz kötötték.
-Eltelt két-három év és 2000-ben, 2003-ban Csopakon már a túl magas alkohol volt a problémánk – igaz, közben áttértünk a középmagas kordonra, csökkentettük az ültetvények terhelését, növeltük a lombfelületet és ráadásul- akkoriban azt hittük, hogy kivételesen - nagyon meleg nyarak jöttek. A Balaton vízszintje 70 centire csökkent.
-A gasztronómia új irányai és saját elképzeléseink is hozzájárultak ahhoz, hogy a piacon a fej-nehéz borok helyett egyre inkább a könnyedebb, karakteres, jó savú borokat kezdték keresni. Ilyennek alkottuk meg a Csopaki Kódex paramétereit is. Egyre korábban szüretelünk. Egyre gyakrabban szeptember első felében. Talán még az a kérdés hány évtized után tekinthetünk klimatikus változásokat egy hosszabb trend részének.
-Az elmúlt két évtizedben több-kevesebb sikerrel egy-egy évjáratra kerestünk szőlészeti, borászati megoldásokat a megfelelő minőség eléréséhez. Zöldmunka, árnyékolás. Egyre többre értékeltük a magasabban fekvő, keleties fekvésű, jó víz ellátottságú ültetvények termését.
-Az új telepítéseknél is felértékelődtek a magasabb, keleti és jobb víz- ellátottságú területek.
-Eddig valószínűleg szerencsénk volt a csapadékellátottsággal. Az utolsó pillanatban-mint tavaly is-általában megérkezett az eső. A Balaton vízszintje ma 120 cm. Talán a csapadék éves eloszlása változott.
-Nem sok segítséget kaptunk a borászati kutatóintézeti hálózattól. Ma is a szocializmusban fejlesztett klónokat telepítjük, nem születtek a megváltozó körülményekhez alkalmazkodó fajták vagy fajta-változatok. A hosszú távú megoldásoknál nem mondhatunk le a kutatóintézeti háttérmunkáról.
-Még mindig nagy tartalékaink vannak a borászati munkában. A 2019-es szüret 6,8-7,5 ezrelékes savaiból a palackozásra jó, ha 5,5-6 ezrelék marad.
Az Olaszrizlingre, mint fajtára nem panaszkodhatunk. Elviselte változó igényeinket, jól alkalmazkodott a lerövidült tenyészidőhöz és a megváltozott művelésmódokhoz. Az új körülmények között is képes jó minőségre, egyenletes mennyiségű termésre. Kérdés meddig bírja? Van miről beszélgetnünk.
11-ik alkalommal jövünk össze 31-én Csopakon, a Borteraszon. Pénteken este, zárt körben evvel a nagyon divatos témával fogunk foglalkozni. A csapból is a klímaváltozás folyik, ilyenkor különösen fontos, hogy ne ragadjunk le a sajtó-színtű közhelyeknél. Ezért olyan előadó tartja a bevezetőt, akiknek munkássága garancia a színvonalra és a közhelyes gondolkodás elkerülésére. Szathmáry Eörs akadémikus, evolúció biológus, akinek kutatási területe az élet keletkezésétől az emberi nyelv keletkezéséig terjed. Gondolkodása különösen megtermékenyítő lehet számunkra. Az élő szervezetek változásokra való reakciói szerinte, sok tekintetben azonos sémákat követnek. Két további rövid előadás Szabó Zoltáné és Bakó Ambrusé közelebb visz bennünket a szőlőhöz, a borhoz illetve aktuális problémáinkhoz.
A 24 Olaszrizling termelőtől az előadásokat követő szakmai kóstolásra olyan borokat várunk, amelyekkel illusztrálják az abnormális (különösen meleg, különösen csapadékos vagy kivételesen normális) évjáratok által okozott változásokat ill. az azokra adható rövid és hosszabb távú szakmai válaszokat.
Jó lenne, ha a 11-ik „Olaszrizling szerintünk”-ön összegeznénk, amit ma tudunk és a fajta, tágabban pedig a magyar szőlő és bortermelés jövőjéről való közös gondolkodást indítanánk el.
Február 1-én, szombaton délután az a 120 borszerető, aki jegyhez jutott, a Jásdi és a Szt. Donát borteraszon belekóstolhat huszonnégyünk tételeibe – a 19-es Olaszrizling hegyborba és kedvenc dűlős tételeinkbe, közben beszélgethet a 24 bortermelővel – akár a klímaváltozásról is.
Jásdi István
Február 1. 14:00-18:00 Jásdi Borterasz & Szent Donát Birtok
Jegyvásárlási link: https://kostolomborbar.hu/termek/olaszrizling-szerintunk-2020-kezdes-szent-donat/
Fotó: Kóstolom Kft.
