Szűcs Pincészet - Tállya

Európa mértani közepén, Tállyán az elmúlt egy-két évtizedben több ígéretes, új pincészet jött létre. A Tokaj-Hegyalján korábban kevésbé elismert település magas minőségű dűlői, az elkötelezett borászok, a kulturális hagyományok, az évek óta megrendezésre kerülő Kerekdomb fesztivál mind-mind hozzájárultak ahhoz, hogy Tállya sokak által keresett, biztos ponttá váljon a borvidék térképén. 

Szűcs Ferenc az 1990-es évektől egyre nagyobb figyelemmel kísérte a hazai és a külföldi gasztronómiai és borvilágot, rendszeresen járta a borvidékeket, és idővel megfogalmazódott benne, hogy vesz egy házat a Tokaji vagy az Egri borvidéken. Zsadányi Lászlóval a közös érdeklődési kör kapcsán ismerkedett meg, és az ő unszolására döntött a Tokaji borvidék, azon belül is Tállya mellett, ahol 2012-ben megalapította a Szűcs Pincészetet. Viccesen mondja, hogy a borász szinte hamarabb megvolt, mint a szőlőterület, de a választás jónak bizonyult, hiszen Hudák István a pincészet indulása óta folyamatosan biztosítja a szőlészeti és borászati folyamatok zökkenőmentességét. 

A pincészet jelenleg 6,5 hektár területen gazdálkodik nagyrészt történelmi első osztályú dűlőkön (Bohomály, Hasznos, Patócs, Somszög, Tökösmály), és céljuk, hogy a dűlőket és a fajtákat jól bemutató, jó minőségű, jól iható borokat készítsenek. Ezeket most és a jövőben is főként furmintból képzelik el, ami ezekben a dűlőkben különösen szép arcát mutatja, de hárslevelűből is találunk náluk dűlőszelektált tételt. Szárazakat és édeseket, fajtaborokat és házasításokat egyaránt készítenek évről évre. A szőlőben és a pincében is a természetességre helyezik a hangsúlyt, a területeken organikus művelést folytatnak, nem használnak felszívódó szereket. A borok érlelése fahordókban, valamint egy kevéssé ismert érlelő edényben, "kerámia tojásban" történik. Ez utóbbi ugyan plusz aromákat nem ad a borhoz, de kidomborítja annak gyümölcsösségét, és izgalmas kísérletezésre ad lehetőséget. Ezeknek köszönhetően egyen borok helyett a fajtát és a termőhelyet kihangsúlyozó, izgalmas furmintok és hárslevelűk kerülnek a palackokba, amit szívesen ismertetnek meg a borkedvelőkkel, akik jóidőben akár 35-40-en is ellátogathatnak a tállyai pincészethez.  

A Szűcs Pincészet szortimentjében nem csak a saját nevüket viselő borokat találhatunk, hanem olyanokat is, amik a település nevét viselik. Ennek oka, hogy a pincészet a Tállya Wines szövetkezet tagja, ahol a Tállya környéki dűlőkről származó borok házasításával mutatják meg a településhez tartozó területek kiválóságát a Tállya furmint, Tállya hárs, Tállya késői szüret borokkal.

A jó borok készítése mellett a közösségi összefogás erősítése is fontos szempont számukra, ennek egyik legismertebb eredménye a Kerekdomb fesztivál létrehozása, amin évről évre egyre több embernek mutatják meg a helyi értékeket. A Szűcs Pincészet közel egy évtizede elkötelezett a tállyai dűlők, a borok, a helyi kultúra iránt, ennek elismeréseként a névadó-alapítót 2020-ban a Tokaji Borlovagrend borlovagává avatták.   

A somlóvásárhelyi Barcza Pincészet szellemiségére egyszerre jellemző a múlt tisztelete és a jövő építése. A Somló hegy déli oldalán a legmagasabban elhelyezkedő pince közvetlenül a hely egyik látványossága, a népnyelvben csak Kőkonyhának hívott, sokezeréves bazaltoszlop csoport mellett található - Barczáék borterasza is innen kapta a nevét. A területet és a pincét 1920-ban vásárolta Barcza Bálint ükapja, így egy épp száz éves birtokon készülnek a borok, amiket kóstolva elmerenghetünk az időtlenségen. 

A múltban saját felhasználásra termeltek szőlőt, boraikat csak 2011 óta palackozzák, és ekkor kezdtek el a területeiken az ökológiai művelés szabályainak megfelelően dolgozni. Jelenleg 5 hektáron gazdálkodnak, fő fajtáik a furmint, az olaszrizling, a hárslevelű és a juhfark, amikről Barcza Bálint szívesen mesélt nekünk. 

A somlói juhfark létjogosultságát a borvidéken ma már senki nem vitatja, pedig a 90-es években, amikor elterjedt a Somló-hegyen, az akkori borászok nem igazán hittek benne. Hirtelen mindenki ezt a juhok farkára emlékeztető hosszú, hengeres fürtjéről elnevezett fajtát kereste, amihez egy különleges legenda is kapcsolódik. A XVIII. században a Habsburg ház és más európai uralkodó házak tagjai is azért fogyasztotak somlói bort, mert úgy vélték, hogy ettől garantáltan fiú utódot nemzenek. A bort karakteressége, tüzessége miatt férfiasnak tartották, és elnevezték a nászéjszakák borának. Persze nem volt elég a jól hangzó történet, a népszerűséghez az is kellett, hogy jó borok készüljenek a somlói juhfarkból, de tény, hogy hamar megkerülhetetlenné vált a borvidéken. Időközben a borászok is kitanulták minden csínját-bínját, és egyre magasabb minőségű borokat készítettek a somlói jegyeket jól közvetítő fajtából. Manapság egyébként is felértékelődtek a helyi szőlőfajták, a borkedvelők világszerte azt keresik, hogy milyen ízjegyek passzolnak egy adott helyhez, a juhfark pedig igazán otthonra lelt itt Somlón. 

Sokan nem tudják, de a furmint is egy nagyon fontos fajta a Somlói borvidéken. A filoxéravész előtt a legelterjedtebb szőlőfajta volt, amit utána kevesen telepítettek újra, de Tokajon kívül Somlón is megszakítás nélkül termesztik, és csodálatos borokat készítenek belőle. Az itteni furmintok nagyon ásványosak, szinte már sósak, bennük van az összetéveszthetetlen Somló karakter. 

Barcza Bálint véleménye szerint azonban a fajtaborok mellett a házasításokban is óriási potenciál van. A világ számos borvidékén a gazdák nem a szőlőfajtákra helyezik a hangsúlyt, hanem a helyi adottságokat jól közvetítő házasításokra, az itt termő fajták pedig jól vissza tudják adni a Somló-hegy egyedi terroirját. Izgalmas "Somló" cuvée-jében meg is mutatja, hogy "mit tud ez a hegy". 

A borász legszívesebben a pincénél meséli el a történetüket és kóstoltatja a borokat, de amíg a személyes találkozásra nincs lehetőség, a borokat addig is megkóstolhatjuk, hiszen 2020 végén elindult a pincénél az online borértékesítés.

A Barcza Pincészet webshopja itt található: https://barczabor.wineshop.hu/

"Én is ilyen finom borokat akarok készíteni, meg akarom tanulni ennek a szép szakmának minden fortélyát!" - határozta el a borsodi fiú, amikor először kaliforniai borokat kóstolt. Akkor még nem sejtette, hogy néhány év múlva a pincéjének a neve Michelin csillagos éttermek borlapjá tűnik fel, de azt eldöntötte, hogy ha lesz saját pincéje, akkor azt az anyai nagymamájáról fogja elnevezni. Ismerjük meg a bükki Gallay Kézműves Pincét !

Borbély Roland családjában korábban nem a szőlőművelés jelentette a mindennapi megélhetés forrását, a nyékládházi szőlőbe is inkább hétvégenként jártak ki. Ő is más pályára készült, de egy borkóstolási élmény felülírta az eredeti terveket. Néhány év múlva aztán már szőlész-borász diplomájával a zsebében nekivágott, hogy közelről tanulmányozza azokat a borokat, amiknek a kóstolása olyan nagy hatással volt rá. Kaliforniába utazott, ahol két évig ismerkedett az újvilági borkészítéssel, a megszerzett tapasztalattal hazatérve pedig a Tokaji borvidéken, a Pajzos-Megyer Pincénél kezdett el dolgozni. 2012-re már minden - a tudáson kívül 10 hektár szőlő és saját borászati felszerelés - is adott volt, hogy önálló vállalkozást indítson, így megalapította a Gallay Kézműves Pincét. És hogy miért lett a neve Gallay? A családi legenda szerint az anyai nagymama és három lánytestvére gyakran sopánkodott, hogy senki nem örökíti tovább a Gallay nevet, ezért az unoka elhatározta, hogy a pince elnevezésével viszi tovább a felmenői nevét. A nagymama nem csak a kedves gesztus, de a kiváló borok miatt is büszke lenne az unokájára!

A bükki borászatnál összesen 11 hektár szőlőt művelnek Nyékládháza, Mályi és Miskolc környékén, a szortimentet jelenleg hat szőlőfajta alkotja: zenit, pinot blanc, zweigelt, kékfrankos, turán és kabar. A legelső lépések inkább a tanulási folyamatot segítették, legtöbbjük azonban hosszú távon is bevált. A zenit szőlőfajta például még a nyolcvanas évek közepén, az állami szőlőtelepítések során került arra a területre, amit később Borbélyék megvásároltak. A zenitet az ország más borvidékein legtöbben reduktívan készítik, esetenként egy kis maradékcukorral, félszáraz borként hozzák forgalomba, ők viszont a hordóban erjesztett és érlelt, száraz változatra voksolnak. Úgy gondolják, így adja vissza a termőhelyi adottságokat, és ebben a formában lett a család kedvenc fajtája. De nem csak ők szeretik így, hiszen a Magyar Borszakírók két éve a 2015-ös évjáratú zenitet a 12 legjobb magyar fehérbor közé választották. A borász másik nagy favoritja a kabar, amit inkább Tokaj-Hegyaljáról ismerhetünk, de egyre biztosabbnak tűnik, hogy értő kezek között a Bükkben is csodákra képes. Jelenleg tartályban erjesztve, seprőn tartva készül, de ne legyenek kétségeink, a jövőben bizonyára több változatát is megismerjük majd a ma még nem túl elterjedt fajta borának. 

"Évek óta folyamatosan kapjuk a visszajelzéseket, hogy a Bükki borok milyen magas minőségűek. Egy ideig azt gondoltuk, hogy szerencsénk volt az adott évjáratokkal, de aztán bebizonyosodott, hogy szenzációsak a dűlőink adottságai, minőségüket tekintve a borvidéki rangsorban is előkelő helyen állunk. Az évek során eldőlt: én nem is szeretnék más borvidéken borászkodni. Egyrészt itt hazai pályán vagyunk, másrészt hiba lenne nem kihasználni a termőhely adottságainak előnyeit. Nekünk a Bükk a szívünk csücske." - zárja beszélgetésünket Borbély Roland. 

A Gallay Kézműves Pince webshopja: https://gallaypince.wineshop.hu/