Új honlap mutatja be az egri borokat

A Csopaki Kódex hazánk legszigorúbb eredetvédelmi rendszere. A csopaki, paloznaki, lovasi, alsóörsi, felsőörsi dűlőkről Hegybor és Dűlős bor elnevezéssel kerülhetnek palackba az olaszrizlingek és a furmintok,  Csopaki Kódex borként pedig azok, amik a Kódex szigorú előírásainak is megfelelnek.  

A Guden Kisbirtok területe nem nagy, mindössze 1,2 hektár, erről készíti Molnár Szabolcs borász az évi mintegy 4500 palack bort olaszrizlingből és kékfrankosból. Ennek fele a Slikker és a Kertmög dűlőben található, innen kerülnek ki a Kódex borok. A birtok azonban nem csak amiatt figyelemre méltó, mert ilyen kis területről ilyen sok magas minőségű bort készítenek. Aki meghallja Guden Vitéz legendáját, az azonnal megérti, hogy a három jóbarát miért élesztette újra a XI. századi birtokot 2012-ben. Pedig ők igazából nem is terveztek közös borbirtokot...

Az egész úgy kezdődött, hogy a paloznaki plébános 2011-ben megkereste Molnár Szabolcsot, a Jásdi Pincészet borászát, és megmutatta neki a Slikker-dűlő nem éppen jó állapotú ültetvényét. De mielőtt a borász határozott nemet mondott volna rá, elkezdett mesélni Guden vitézről. Guden - akinek a keresztnevét azóta sem tudja az utókor - Szent László seregében szolgált, de egy csata előtt sejtette, hogy nem fog visszatérni, így birtokát, szőlőit, szántóit, erdőjét, jószágait az egyházra hagyta. A veszprémi érseki levéltárban máig olvasható végrendeletében mindezért cserébe csupán annyit kért, hogy emlékezzenek meg szolgálatairól, és a lelkéért évente egyszer misét mondjanak. Molnár Szabolcsnak tetszett a történet, el is mesélte két barátjának, Gősi Péternek és Csidei Zoltánnak, végül így hárman közös pincét alapítottak, és felélesztették az időközben elsikkadt hagyományt: a paloznaki templomban minden október harmadik szombatján a mise a vitéz lelkéért szól. 

A Guden Kisbirtokon a kezdetektől magas minőségű borok készülnek, az egykori vitéz szőlője, a Slikker dűlő olyan jó terület, hogy az onnan származó borok megfelelnek a Csopaki Kódex szigorú előírásainak. De ezen túl is az indulás óta számtalan díj nyertesei, ennek ellenére a legenda köré épült pincészet továbbra is egy szerelemprojekt, ahol a tulajdonosok olyan bort készítenek, amit a kedvük tartja - az meg a fogyasztók nagy szerencséje, hogy történetesen az alapanyag is kiváló, a hozzáértő kezek közül pedig remek borok kerülnek ki. Olyanok, aminek minden kortyából érezni, hogy csopaki, a jobbik fajtából. Guden vitéz büszke lenne rá, hogy a birtoka méltó utódok kezébe került!  

A Csopaki Kódex hazánk legszigorúbb eredetvédelmi rendszere. A csopaki, paloznaki, lovasi, alsóörsi, felsőörsi dűlőkről Hegybor és Dűlős bor elnevezéssel kerülhetnek palackba az olaszrizlingek és a furmintok,  Csopaki Kódex borként pedig azok, amik a Kódex szigorú előírásainak is megfelelnek.  

A Csopaki Kódex termelői között van egy Borászok Borásza díj birtokos is - Jásdi István 2017-ben kapta meg a kitüntető címet. Az 1998-ban alapított pincészet jelenleg 17 hektáron gazdálkodik, a Kódex borokat a Siralomvágó és a Lőczedomb adja, de a többi csopaki, lovasi területről is ígéretes borok készülnek évről évre. Molnár Szabolcs borász évente 130 ezer palack felett bábáskodik, a szortiment pedig széles, hiszen a fő fajta, az olaszrizling mellett furmint, chardonnay, szürkebarát, cserszegi fűszeres, kékfrankos és cabernet franc is van Jásdiéknál. 

A Jásdi Pince alapítása után két évvel a Balatoni Nemzeti Parktól a "2000. évben a Balaton-felvidék legszebb pincéje" címet kapta, de az épület nem csak a szépsége, hanem a története miatt is figyelemre méltó. A XVIII. században épült pince az ezernyolcszázas évek közepétől Ranolder János veszprémi püspök családi borgazdaságának a központja volt, itt alapozták meg a csopaki borok hírnevét. A korabeli borászati feljegyzések szerint a kor legmagasabb borászati színvonalán folyt a munka, például az addig vegyesen szüretelt szőlőket itt válogatták szét először. Az itt készült borok nem csak a környékbeliek körében, de Bécsben, Pozsonyban, Varsóban és Pesten is nagy népszerűségnek örvendtek. Az 1800-as évek végén azonban a filoxéra itt is kipusztította a szőlőket. A XX. század elején az új ültetvényeket gondozó vincellér a kor egyik legkiválóbb szakembere, Bakonyi István volt, annak a Bakonyi Károly szőlőnemesítőnek az édesapja, akinek többek között a cserszegi fűszeres fajtát is köszönhetjük. 

Az épület később fél évszázadon keresztül állami gazdasági tulajdon volt, innen került elég romos állapotban a Jásdi család tulajdonába, akik szerencsére megmentették az utókornak. A 40 méter hosszú pince nem csak esztétikai felújításon esett át, de egyben korszerű szőlőfeldolgozó és borászati felszerelést is kapott. Ranolder püspök emlékét a pincénél egy fehér és egy vörös házasítás őrzi, Bakonyi Károly tiszteletére pedig cserszegi fűszerest is palackoznak.  

Jásdiék szőlőültetvényeinek nagy része már saját telepítés, de a múltból vannak még 30 év feletti tőkék is. A pincénél, mint Csopakon ez jellemző, leginkább az olaszrizlingben hisznek, ami különböző művelődési módok mellett más-más arcát mutatja - ha kell, a szigorú eredetvédelemnek megfelelő Kódex bor lesz belőle, de nem tartják ördögtől valónak a jó savú fröccsbort sem, hiszen az a lényeg, hogy az ünnepekre és a hétköznapokra egyaránt kerülhessen jóféle Jásdi bor az asztalra.  

Az olaszrizling annyira fontos fajta a Jásdi Pincénél, hogy évekkel ezelőtt útjára indították az Olaszrizling Szerintünk rendezvényt, ami azóta is töretlen sikerrel kerül megrendezésre. A másik fontos esemény a pincészet életében a Vörös Balaton, ami a tó környékén termett kékszőlők borait állítja középpontba. De az év többi napján sem kell nélkülözni a pince szellemiségét: a csopaki Jásdi Borterasz minden évszakban nyitva áll a vendégek előtt, és a Vinotékából is bármikor fel lehet tölteni az otthoni készletet. Budapesten pedig Jásdi Attila a lakásborbárjában várja a Jásdi borok szerelmeseit. 

A Csopaki Kódex hazánk legszigorúbb eredetvédelmi rendszere. A csopaki, paloznaki, lovasi, alsóörsi, felsőörsi dűlőkről Hegybor és Dűlős bor elnevezéssel kerülhetnek palackba az olaszrizlingek és a furmintok,  Csopaki Kódex borként pedig azok, amik a Kódex szigorú előírásainak is megfelelnek.    

A Csopaki Kódex termelőinek egyike a Söptei Pincészet, akik Csopakon, Balatonfüreden és Pécselyen közel 7 hektáron termelnek olaszrizlinget, chardonnayt, pinot blanc-t, szürkebarátot, sárgamuskotály, kékfrankost és merlot-t, de a borvidékről további 3 hektárról vásárolnak fel szőlőt. Az évi 40-50 ezer palackba egyaránt kerülnek Csopaki Kódex borok, HegyBor, BalatonBor, illetve könnyedebb és testesebb fehérborok, rozé, vörösbor, sőt, egyes években desszertbor is készül. A borász Söptei Zsolt, a családi pincészet nevét adó testvérpár egyik tagja, ő koordinálja, hogy a szőlőt teljes biológiai érettséggel szüreteljék, majd reduktív technológiával erjesszék. A fehérboroknál tartályos érlelést, míg a vörösboroknál fahordós érlelést alkalmaznak. A fehérborok érlelése 6-12 hónapig, míg a vörösboroké 18-36 hónapig tart. A pincészet filozófiája, hogy gyümölcsös, magas beltartalmú, hosszú utóízű és eltarthatóságú borokat készítsenek.   

A család immár öt generáció óta foglakozik szőlőtermesztéssel, és borkészítéssel. Az ötödik generációt Zsolt, és testvére Róbert képviseli. Ükapjuk, Söptei János az 1850-es években települt át a Szombathely mellett levő Söpte községből az akkori Nemespécselyre, ahol kezdetben hobbiként művelte a szőlőtermesztést. A  család az első csopaki területet 1972-ben vásárolta meg, ezután építettek a szőlő feldolgozására és borkészítésre is alkalmas pince-présházat. A tudatos birtokfejlesztés viszont csak két évtizeddel később, 1994-ben indult el, miután borkereskedelmük jelentős eredményeket ért el, és elhatározták, hogy ők is a magyar gasztronómia szereplőivé válnak. Zsolt és Róbert ezután öt éven keresztül évente két alkalommal, összesen 3 hónapig Németországban fejlesztették szőlőművelési tudásukat, ahol teljes szemléletváltáson estek át. Nem csak a reduktív borkészítés alapjait ismerték itt meg, de egy teljesen modern, működőképes gazdasági képet is, ami miatt végül eldöntötték, hogy szőlővel, borászattal, és a szorosan hozzá kapcsolódó egész éves vendéglátással fognak foglalkozni. A fejlődés azóta is töretlen, ami a szőlőterületek bővítésére, a feldolgozóra, a technológiára, a pincére, a palackozóra és a készáruraktárra egyaránt kiterjedt. 

A termesztett fajták közül az olaszrizling kapja a főszerepet, ami a balatoni kategória rendszerbe nagyon jól beilleszkedik. Ez a szőlőfajta az alapja a Csopaki Kódex boroknak, a HegyBornak és a BalatonBornak egyaránt. Egyedi ízvilágú boraik számos nemzetközi és országos borversenyen kaptak rangos elismerést. 

A Söptei Pincészet tagja számos egyesületnek (Balatoni Kör, Rizling Generáció, Balaton Riviéra), kezdeményezésnek, ami a Balaton két hónapos nyári strandszezonjának megváltoztatásán dolgozik. Mindannyiuk célja, hogy a Balaton ne csak a nyári zsúfolásig telt partról szóljon, hanem az év többi hónapjáról is, vagyis az egész éves Balatonról. Mindarról a nyugodtságról, szépségről és egyedi adottságokról, amit Magyarországon egyedül a Balaton régió tud nyújtani.  

A tradicionális családi gazdaságukban kialakult filozófiájuk, hogy a borászat mellett üzemeltett éttermi munkával együtt kimagaslóan hozzá tudjanak járulni Magyarország fejlődő bor- és gasztronómiai kultúrájához. Ezért mindig szem előtt tartják, hogy éttermükben olyan ízletes, és a mai kornak megfelelő ételek készítsenek, amihez balatoni karaktert hangsúlyozó boraikat hozzá tudják kóstoltatni, azaz a boraik stílusához tervezik az ételeiket. Magyaros bisztró jellegű konyhát vivő éttermük évek óta szerepel a Magyarországi Top 100-as listán.  A családi vállalkozásban a borokért Söptei Zsolt, míg az ételekért testvére, Söptei Róbert vállal kezességet.

A Csopaki Kódex hazánk legszigorúbb eredetvédelmi rendszere. A csopaki, paloznaki, lovasi, alsóörsi, felsőörsi dűlőkről Hegybor és Dűlős bor elnevezéssel kerülhetnek palackba az olaszrizlingek és a furmintok,  Csopaki Kódex borként pedig azok, amik a Kódex szigorú előírásainak is megfelelnek.    

A Kódex borok egyik termelője a Homola Pincészet, melyet Homola Szabolcs alapított 2009-ben a Csopak melletti Paloznakon, az alig 400 lelket számláló településen. A 15 hektár saját területen gazdálkodó borászat Homonna Attila főborász vezetésével évente bő százezer palack bort készít, az olaszrizling mellett kékfrankosból, furmintból és syrahból. Csopaki Kódex besorolás alá az 1 hektáros Hajnóczy dűlő és a 4 hektáros Sáfránkert tartozik, a többi terület Tihanyban, Csopakon, Paloznakon és Alsóörsön található. 

A Homola Pincészet neve nem csak a kiváló minőségű borokkal fonódik össze, hanem a paloznaki Sáfránkert vendéglővel, a Homola Borteraszon rendszeresen megrendezett DJ a szőlőben sorozattal, illetve a Családi szürettel. A legismertebb talán mégis az évek óta nagy népszerűségnek örvendő, minden évben augusztus elején megrendezésre kerülő Paloznaki Jazz Piknik, ami amellett, hogy a térség legnagyobb zenei rendezvénye, országos szinten is színvonalas produkciókkal szórakoztatja a zene és a borok rajongóit. 

Homola Szabolcs sokat ábrándozott arról, hogy Budapest után a Balaton-Felvidéken is gyökeret ereszthessen, és ennek nem csak gyerekkori kötődése és vitorlázó múltja volt az oka, de a borkészítés iránti elköteleződése is. Nem ismer kompromisszumot: célja, hogy a Homola Pincészet az Északi part egyik vezető borászata legyen, illetve az, hogy Paloznakot minél többen megismerjék. Talán nem véletlen, hogy az egyik legnépszerűbb boros sorozatuk a 100% borcsalád. A 100% Balaton, a 100% Rizling, a 100% Szürke és a 100% Habzó Rozé a könnyedebb, fiatalosabb, frissebb borok kedvelőinek kedvence. Sokan mégis a komolyabb, hordós erjesztésű és érlelésű boraikat keresik, mint a Csopaki Kódex Rizling, a Sáfránkert Olaszrizling, a Hajnóczy Olaszrizling, de a Syrah, Kékfrankos és Furmint boraik, valamint a Parti Szél cuvéejük egyaránt kedvelt. A 2009-es, első szüret után 2010-ben csatlakozott a pincéhez Homonna Attila főborász, akinek kísérletező kedve, maximalizmusa jól ismert borász körökben. Neki köszönhetően a borászat évek óta készíti az ország legszigorúbb eredetvédelmi rendszerének megfelelő, magas minőségű borokat.  

Idén is jótékonysági akciót indít a badacsonyörsi Folly Arborétum és Borászat a Down-szindróma világnapja alkalmából. Március 21–28. között, online vagy a helyszínen értékesített Boróka 2018-as fehérborok teljes bevételét felajánlják a Down Alapítvány Korai Fejlesztő Központ részére.

A Folly szívügyének érzi az alapítvány támogatását, mivel Dr. Folly Réka tulajdonos is egy Down-szindrómás kisfiú nagynénje. Folly Judit harmadik gyermeke, Miklós 2016 júniusában született Down-szindrómával. A családot akkor sokként érte a betegség – a kezdeti nehéz lépéseket a Down Alapítvány segítségével tették meg, és azóta is bármikor számíthatnak az ott dolgozó szakemberekre.

Miklós és az egész család rengeteg lelki és szakmai támogatást kapott a fejlesztő központtól, amit mindenképpen viszonozni szeretnének. Éppen ezért március 21–28. között minden egyes, a webshopon vagy a helyszínen eladott Boróka 2018-as fehérbor teljes vételárát adományként ajánlják fel a Down Alapítvány részére.

Az arborétum jótékonysági kampányával arra szeretné felhívni a figyelmet, hogy egy Down-szindrómával élő kisgyerek is lehet boldog és elégedett, ha megfelelő segítséget kap a fejlődéshez. „Egy ilyen gyermek megtanít minket, hogy az élet lényegére koncentráljunk, és jobban összehozza a családot is. Neki köszönhetően tartalmasabb családi kapcsolatok alakultak ki; új ismerőseink lettek; és ami talán a legfontosabb: folyamatosan érzékenyít minket mások bajaira” – hangsúlyozta Folly Réka, a Folly Arborétum és Borászat tulajdonosa, hozzáfűzve: „Isten hat nap alatt teremtette a világot. A hetediken megpihent, körülnézett, majd a nyolcadikon megteremtette a downosokat, hogy több szeretet jusson a földre. Nincs más dolgunk, mint elfogadni.”

Boróka 2018

A Folly Boróka elnevezésű bora az arborétum egyik meghatározó növényfajtájáról kapta a nevét. Muskotály, olaszrizling és szürkebarát házasításának az eredménye. Virágillat, gyanta és rizlinges fűszeresség, élénk összetett savszerkezet jellemzi ezt a friss, gyümölcsös bort. 

Folly – a balaton édenkertje

A badacsonyörsi Folly Arborétum első örökzöldjeit Dr. Folly Gyula pécsi orvos telepítette 115 évvel ezelőtt. A hely extra klimatikus adottságainak köszönhetően a messzi földről érkezett ritka növények is gyökeret vertek, ezért az arborétum gondozását a család újabb generációi továbbvitték. Az induláskor alig fél hektárnyi területből ma már öthektáros arborétum lett, ahol több mint 400 fenyőfajta és 200 lombos fa- és cserjeféle virul. A Folly család négy generációjának elkötelezett munkája és kitartása a Balaton édenkertjévé varázsolta a helyet. Az itt található öt világtáj növényei, a különleges cédrusok, ciprusok és borókák egész évben várják a látogatókat, mi több, az érdeklődök a helyszínen Folly teákat, szörpöket és borokat is kóstolhatnak, az étteremben pedig nyitástól este tíz óráig bőséges választékkal, szezonális ajánlatokkal, badacsonyi ínyencségekkel várják a vendégeket.

(sajtóközlemény alapján) 

"Töltsd pohárba, és csodát látsz! Színe, mint a bikavér!" - írta Garay János 1846-ban a Szegzárdi Bordal című művében. Mi nem csak egy, de jónéhány csodát láttunk-kóstoltunk, amikor március elején ellátogattunk a Stefánia Palotába az egri és a szekszárdi vörösek viadalára. 

Eger-Szekszárd-Eger-Szekszárd... a Bikavér Párbaj sormintáját nem tudtuk megunni, miközben a két borvidék legjobb bikavéreit kóstolgattuk 32 borásztól. Könnyedebbek és testesebbek, gyümölcsösebbek és fűszeresebbek egyaránt voltak, nehéz volt kedvencet választani. Évek óta márciusban kerül sor az Egri és a Szekszárdi borvidék ikonikus vörös házasításainak megmérettetésére, és ez az a küzdelem, ahol csak nyertesek vannak. Főleg mi, akik kóstoljuk ezeket a borokat, hiszen évről évre egyre jobb bikavérek kerülnek a palackokba.

Évtizedeken keresztül kicsit lejáratták a műfajt, a borok minősége nagyon sokszor volt megkérdőjelezhető, de az elmúlt években egyre több borász készíti mindkét borvidéken, s bár eleinte többen inkább valamilyen fantázianév mögé bújtatták, ma már büszkén vállalják és a pince legjobb boraként mutatják. De mi is pontosan a bikavér, és miben különbözik az egri és a szekszárdi?

A szekszárdi, minimum 4 fajtából álló cuvée alapját legalább 45% kékfrankos és 5% kadarka adja, melyeken kívül maximum 40%-ban lehet jelen cabernet franc, cabernet sauvignon és merlot. Ezen felül legfeljebb 10%-nyi kerülhet bele a bíborkadarka, blauburger, malbec, menoire, pinot noir, portugieser, syrah, turán, zweigelt fajtákból. A szekszárdi bikavérnek legalább egy évet hordóban kell töltenie, sőt, a prémium bikavérek esetében a borokat legkorábban a szüretet követő második év december 31-e után lehet forgalomba hozni. 

Egerben legalább három fajtából kell összeállítani a bikavért, ezek közül legnagyobb arányban a kékfrankosnak kell szerepelnie, de egyik fajta aránya sem haladhatja meg az 50%-ot. Legalább 3 szőlőfajtának külön-külön 5%-nál magasabb arányban kell benne lennie, de a turán és a bíborkadarka borának aránya sem külön-külön, sem együttesen nem lehet több 10%-nál. A legalább 6 hónapos fahordós érlelés után a forgalomba hozatal kizárólag üvegpalackban, leghamarabb a szüretet követő év november elseje után engedélyezett. 

Az összes kiállító borász összes borát biztosan nem kóstoltuk végig, de amiket igen, azok között nem volt olyan, amire azt mondanánk, hogy soha többé nem akarjuk a poharunkban látni. Sorrendet semmiképpen nem tudnánk mondani, de mindkét borvidékről kiemelnénk három pincét, akik szerintünk nagyon jó bikavéreket hozott a párbajra. 

Eger:  

Gál Titi: Síkhegy - elegáns, nem csak külsőre, de a beltartalmat illetően is. Most is nagyon ízlett, de szerintünk még bőven van benne potenciál. 

A Tóth Ferenc Pincészet két nagyon eltérő borral érkezett. Az alap Egri Bikavér inkább hétköznapi, gyümölcsösebb, a 2017-es Superior az új Eger palackban pedig bármilyen ünnepi asztalon megállja a helyét.  

A St.Andrea Pincészetnél kifejezetten szeretik a bikavéreket, a két Lőrincz György többféle stílusút palackoz. Most a 2018-as Áldás Egri Bikavér Superiort és a 2016-os Merengő Egri Bikavér Grand Superiort hozták el - élmény volt a kóstolásuk!  

Szekszárd: 

Vida Péter megmutatta, hogy a 2016-os bikavérük milyen formáját mutatja 0,75-ös, illetve magnum palackban, így mindenki saját maga érzékelhette, hogy a dupla űrmérték mit ad hozzá a borhoz, mennyire más dimenzióba helyezi ugyanazt az italt. 

A Merfelsz Pincénél természetesen a legnevesebb szekszárdi vörös házasításból sem hagyhatták ki a kedvenc szőlőfajtájukat, a nérót, és milyen jól tették! Izgalmas a végeredmény, szerettük. 

A Pálinkás Pincészetet egy korábbi Borjour rendezvényen fedeztük fel magunknak, amikor egy nem igazán sztár szőlőfajtával, a zweigelttel leptek meg. Egy másik alkalommal egy kadarkával varázsoltak el, így nem volt kérdés, hogy a bikavért is meg kell kóstolni. Most sem csalódtunk, igazán korrekt bor, szerintünk érdemes figyelni az Eszterbauer Pincészet korábbi borászának boraira. 

Az elmúlt évek Bikavér Párbajai után az ideiről is kellemes kóstolási emlékekkel távoztunk. A közeljövőben több nagy boros rendezvény elmarad, így egy ideig mi sem kóstolunk ennyi féle bort egy este alatt, de ha csak egy palackkal nyitunk fel egy vacsorához, akkor a hűvösebb tavaszi estéken könnyen lehet, hogy az pont egy bikavér lesz!

Köszönjük a meghívást a Borjour csapatának!