Január 19-én Téli Etyeki Piknik a Gasztrosétányon!

Indul a 2019-es szezon a Gasztrosétányon! Január 19-én a Téli Etyeki Piknik az évszaknak megfelelő finomságokkal várja a látogatóit. Már 9.00 órától érdemes majd Etyekre érkezni a disznóvágásra, és az első lélekmelegítő, tüzes italok elfogyasztására, hogy aztán egész nap kószálhassunk a pincesoron, ahol forró italokra, toros ételekre készülhetünk. A kézműves vásár mellett lesz többek között csokoládékészítés bemutató, borkóstolók és gasztronómiai különlegességek. Gyere, és kóstolj bele a vidék ízébe! A buszok Kelenföldről indulnak, és Te?

Minden évszakban gyönyörű a Gasztrosétány, de a tél mégis az egyik kedvencünk, ilyenkor különleges hangulatot kölcsönöz a helynek a sparhelteken lábosokban és üstökben forralódó bor és tea, a sercegő hurka és kolbász illata, ha pedig szerencsés esetben ezt fehér tájjal is megspékeli a természet, akkor valóban varázslatos lesz ez a rendezvény. Érdemes tehát január 19-én is Etyekre látogatni, hogy végig járhassuk az újhegyi pincéket és vendégborászaikat, valamint a kézműveseket és megkóstolni a bort, sajtot, sonkát, párlatot, süteményt, csokoládét és még számos rendkívüli finomságot.

Alább közöljük a részleteket, hogy mely pincénél, kivel és mivel találkozhatunk.

1. Gingalló Csokoládéműhely (Káposztáskert utca 23.)
 Nyitott műhely – csokoládékésztés bemutató 10:30, 12:00, 13:30, 15:00, 16:30 órakor
 Különleges kézműves csokoládék kóstolója egész nap a forró italtól a csokinyalókáig!

2. Aubergine Terasz
 Padlizsán- és zakuszkakrém csészében
 Hurka, kolbász és pulled pork

3. Desszert Pince
 Csokis pavlova gránátalmával és vörösboros csokitorta
 Gesztenyés-vaníliás szelet

4. Gradowski Birtok
5. Garaguly Birtok és Borpince: Áts Családi Pincészet (Mád), Balla Géza Pincészet (Arad-hegyalja)

6. Milán Pince – Zalán Faház
 Babgulyás házi füstölt csülökkel háziasszony módra
 Házi kocsonya disznóságokkal, hurka káposztával, hagymás burgonyával
 Házi krémes, forralt bor, forró tea és pálinka

7. Erdélyi Ízek Udvara és Sobol Pincészet
 Húsgombócos csorba, kolozsvári rakott káposzta és erdélyi miccs
 Etyeki borok, Tarpa pálinka, Csíki sörök és párlatok

8. Gombai Pezsgőpince
 Kóstolás a pince pezsgőiből és boraiból

9. Árpás Laci Sonkamester Pincéje: Tiffán Bor (Villány)
 9.00 órától disznóvágás és látvány malacsütés
 Délvidéki ízek: csevapcsicsa, plejskavica, grillkolbász, házi rétes
 Kézművesek: Chilion, Gyurma Trend, Sápi Gyümölcsborok, Schubert Méhészet, Vál-völgyi Kecskefarm

10. Halmi Pince
 Fűszeres forralt rozé feketeszederrel és pirított dió
 Hársfavirág tea a gyermekek ízvilága szerint
 Folyóborok, borpárlatok és kézműves szörpök

11. Chateau Újhegy - Takáts Pince

 Jókai bableves, palacsinta és bor

12. Szent Orbán Pince:
 Etyeki Gezemice-lángos

13. Kácsor „Kíra” Pince
 Etyeki borok, libatepertő-krémes kenyér, marhapörkölt és házi sütemények
 Etyeki Sörmanufaktúra

14. Rezeda Terasz:
 Újév köszöntő kolbászos lencseleves és kocsonya gazdagon
 Csülkös töltött batyu tormamártással
 Tojáslikőrös brownie és forralt bor kardamommal

15. EtyekVin Pince, ahol vendég a Sonkamester
 Orjaleves és disznótoros finomságok
 Forralt bor a kandalló melege mellől páratlan panorámával

16. Berényi Pince: Orosz Gyula Családi Pincészete (Etyek), Vabrik Pince (Etyek)

 STELÁZSI – válogatott finomságok a kamrából
 Caffé Go

17. Dvorák Vendégudvar
 Állatsimogató és parasztudvar-látogatás
 Füstölt vásár és falusi ízek: újévi lencsegulyás, toros töltöttkáposzta, ludaskása, disznótoros, sült oldalas és csülök

18. Drop Stop: Lucza Családi Borászat (Etyek)

19. Debreczeni Pince: Debreczeni – Ferenczi Családi Borászat (Etyek és Szekszárd)
 12:30-18:00 óra farsangi kavalkád
 Kocsonya, babgulyás, disznótoros, egészben sült tarja
Almás-diós-mézes palacsinta, farsangi fánk, alma puncs
Forralt bor és etyeki és szekszárdi borok kóstolója

20. Etyeki Sajtútállomás
 Sajtkülönlegességek és túródesszert
 Etyeki Czimeres Pálinka

21. Rókusfalvy Birtok: Dúzsi Tamás (Szekszárd)
 Ínyenc élményeket tálal a Rókusfalvy Fogadó:
Borscs leves marhapofával (gluténmentes)
Currys lencsefőzelék sült malactekerccsel (laktóz- és gluténmentes)
Rákóczi túrós
 10.00 órától: Kézműves foglalkozás gyermekeknek
 „Pohárral a kézben” – rendhagyó pincetúra 11.00, 13.00 és 15.00 órakor
 Piknik-matiné – filmvetítés 11.00 és 14.30 órakor
 Utcazene a Zrínyi Poptól

22. Buzál-Mórocza Pince
 Sváb konyhai hagyományok: ínycsiklandó sült húsok
 Kóstoló és vásár a pincészet boraiból

23. Korda Filmstúdió
 A Korda Filmpark szeretettel várja látogatóit 30% kedvezménnyel.
 Kiállítás és stúdiótúra 10.00 és 12.00 órakor (Regisztráljon weboldalunkon!)

forrás: sajtóközlemény

Egyes országokban az átlag borászatok mérete is nagyobb, mint hazánk legkisebb borvidékének, a Somló-hegynek összes szőlőterülete. A Kisalföld és a Bakony között felbukkanó hegy mélyén egykor vulkán buzgott. A természet ereje a hegyen érezhető és tapintható, az itt megtermelt borokat mineralitással, robosztus testtel gazdagítja és a helyi hagyományok szerint azoknak gyógyító erőt is kölcsönöz.

Érdemes tehát a gyógyulni vágyóknak akár fizikálisan, akár virtuálisan is egy kicsit kikapcsolódni Somlón és ismerkedni a hegy levével. A borvidéken egyedüliként foglalkoznak a szikár Juhfarkkal, emellett pedig jelentős az Olaszrizling, a Furmint és a Hárslevelű telepítés is. A vörösborok rajongói számára pedig jó hírünk van: több pince is kisérletezik már kékszőlővel errefelé, Kreinbacherék ráadásul elég sikeresen – bár amire ők ráteszik a kezüket, abból rendszerint sikertörténetek születnek.

Bár a Kreinbacher család nevét valószínűleg többen ismerik, a hegy egyik legikonikusabb alakját mégiscsak Fekete Béla bácsinak hívják. Fekete Béla bácsi valamikor a ´70-es években vásárolta meg kezdő szőlőterületét, amely az évek során 3,5 hektárra duzzadt. A tizes években azonban előre haladott korára való tekintettel (idén töltötte be a 91. életévét) úgy döntött, hogy megválik a pincétől, amely így három jóbarát kezébe került: Riesz Gábor, Dölle Ákos és Emmert György (aki azóta már odafentről egyengeti a birtok jövőjét) vette át nemcsak a pincét, de Fekete Béla bácsi szakértő tanácsait is. „Együtt kell élni a szőlővel és nagyon szeretni” – fogalmazta meg egy régi interjújában a hegy nagyöregje és a fiatalokat – csakúgy, mint a hegyen bárkit – szívesen egyengette kezdetben a bortermelés rögös útján.

A Fekete Pincénél szőlőművelésben és borkészítésben is egyaránt a természetességre törekszenek az „örökösök” és igyekeznek nem beleszólni a természet munkájába. Ennek a szellemiségnek megfelelően kerülik a rovarölő szerek, valamint a fajélesztők használatát, így minden egyes korty borukban érezhető az egész világon egyedülálló vulkáni terroir és a szőlő zamata. A magyar borpiac kívánalmaival némileg szembemenő filozófiát folytatnak: a bort szívesebben palackozzák egy viszonylag hosszabb érlelés után, kerülik a friss, reduktívnak ható tételeket.

Birtokuknak több, mint egyharmadán termesztenek Hárslevelűt, amelyet csak „Úrhölgynek” hívnak. Minerális jegyekkel igencsak megtűzdelt borában a szőlőfajta gazdag illatvilága egészül ki lágy, feminin vonásokkal. A pincében fellelhető évjáratok különlegessége, hogy találhatunk még pár palackot 2008-2011-ből is, vagyis azokból az évekből, amelyek még Fekete Béla bácsi kezei között fejlődtek tökéletessé. Így aki egy igazán virtuális kóstoló-élményben szeretne részerülni, jó helyen kopogtat: alkalma nyílik összekóstolni a fiatalok munkáját a csaknem egy fél évszázadot a kézműves borágazatban eltöltött nagyöreg boraival.

Bár a borokat szerte az országban többfelé is meg lehet találni, olykor-olykor sétálókóstolón is össze lehet futni a pincészet tételeivel, nem véletlenül született az a tézis, mely szerint a borokat a termőhelyen a legjobb megízlelni. Számukra pedig az a jóhírünk van, hogy a pincészethez szállás is tartozik, amelynél momentán nem nagyon van jobb tippünk téli elvonulás ideális eltöltéséhez.

képek: Facebook, weboldal

cikk: Kalmár Borbála

Carricante, moscato di noto, grecanico, frappato, nerello mascalese, nero d'avola – akár egy világhírű sanzon szerelemtől átitatott refrénjét is alkothatnák ezek a szavak, de aki egy picit is tud olaszul vagy ismeri a szőlőfajtákat akkor azért tudja, hogy nem erről van szó. Mai írásunkban egy kis olasz kitekintésről lesz szó.

Elképzelhetetlennek tartom, hogy aki egy kicsit is érdeklődik a világ dolgai iránt ne álmodozott volna arról, hogy egyszer Olaszországba költözik. Talán mindkét kezem sem lenne elég ahhoz, hogy felsoroljam Olaszország melyik tartományában jártam már – ahhoz viszont csak egy kell, hogy elmondjam, melyikben nem – , a szívemhez legközelebb mégis Szicília áll. A hely, ahol egész évben napsütés és jóidő várja a látogatókat, ma például röpke 20 fokkal van melegebb délen. Viszontagságos történelmének és a hódítók jelenlétének köszönhetően pedig borászati szempontból is igencsak jelentős szegletévé vált ez a kis sziget a világnak: az itt megtermelt szőlőfajták az egyik legváltozatosabb borrégióvá tették.

Van olyan, akinek az olaszországi álom pedig már egy évtizede is maga a valóság, hiszen Szicília egyik ikonikus pincészetének, a Planetának magyar főborásza van. Tóth Patrícia Budapesten végezte a tanulmányait, ösztöndíjasként érkezett Friuli tartományba, ahonnan aztán később beajánlották a Planetához.

Bár a borászat történelme kicsit előbbre datálódik, a nemzetközi borpiac 1995-ben a Chardonnay-ükkel ismerte meg a pincészetet. Mára közel 400 hektárosra duzzadt a birtok, a szőlő és a bortermelés mellett arrafelé korántsem szokatlan módon olivával is foglalkoznak. A változatos szicíliai terroir miatt 5 birtokközpontot alakítottak ki, köztük például az Etna oldalában is egyet, itt dolgozik Patrícia is. Nálunk némileg szokatlan módon ez a birtokméret is lehetőséget teremt egy családi gazdálkodáshoz – tekintettel arra, hogy mind a területelosztás, mind a családok mérete kicsit más valóságot takar, mint határainkon belül. A Planetánál összesen 15 unokatestvér a tulajdonos, noha a pincészetet hárman viszik a hátukon, ők számítanak a fő döntéshozóknak is. A változatos szortimentjükbe éppúgy beletartoznak nemzetközileg is ismert, mint helyi fajták, az ismerkedést is érdemes ebben a sorrendben kezdeni.

Természetesen a legpraktikusabb és a legjobb megoldás az, ha az ember személyesen keresi fel valamelyik birtokközpontot, még szerencsésebb, ha egyenesen Patríciától tud informálódni a borkészítésről. Azonban addig is, amíg a kirándulást ki-ki megszervezi magának, az a jó hírünk van, hogy a Planeta borai kereskedelmi forgalomban Magyarországon is megkaphatóak.

írta: Kalmár Borbála

Egyre inkább az a tendencia látszik a legjobb útnak, mely szerint az adott borvidéket a közösségi összefogáson alapuló együttműködés teszi igazán felvirágzóvá. A Balaton régió nagy dobása volt az idén harmadik kiadást megélő BalatonBor projekt, amely az első év bizonytalan lépései után ma már igazi sikertermékké és branddé vált. Idén pedig Villány is rálépett erre az útra, most erről írtunk.

Villány az egyik leglátogatotabb borvidékünk a Balaton régió mellett, azonban míg az utóbbi még mindig elsősorban nyáron vagy jó időben közkedvelt úticél, addig Villány a testesebb vörösboraival, fürdőlehetőségeivel a hidegebb időjárásban is mindig ad okot egy látogatásra.

A rendszerváltás óta felnőtt azonban egy olyan nemzedék, amely – egyelőre legalábbis – nem feltétlenül tud maradéktalanul azonosulni még az érlelt, testesebb, tanninosabb világú vörösborokkal. Melyik huszonéves az, aki a hiperekben vagy a borkereskedésekben biztos kézzel nyúl mondjuk egy Gere Kopár vagy egy Bock Ermitage felé?! Pontosan őket és hozzájuk hasonlóan a könnyebb vörösborok rajongóit célozza meg a Villányi közösségi bormarketing újgenerációs bisztróbora, a Redy névre elkeresztelt házasítás.

A Redy, mint „Villány vidám arca“ indult el 2018-ban, külső megjelenésében a cimke fiatalos lendületet sugall, kóstolva pedig könnyed, vidám, gyümölcsös, pimasz bor kerül a poharunkba. Nem akar többnek látszódni, mint egy bisztróbor, jó alternatívát kínál ugyanakkor a komolyabb borvilághoz még sem korban, sem pénztárcában nem elég felnőtt közönség számára. A bormarketing egyik legjobb hazai fogásának célja pedig nem más, mint ezen keresztül megfogni az arra fogékony generációt, amelyet majd később visszatérő vendégként köszönthetnek a villányi borászok és reményeik szerint a Cabernet Franc világában is komolyabban elmélyednek majd.

Mit is tud a Redy? A bor egy Portugieser alapú házasítás, amely mellett szerepet kaphatnak olyan közkedvelt villányi szőlőfajták is még többek között mint a Kékfrankos, Zweigelt, Kadarka vagy Blauburger. A primer ízvilágot elsősorban a pirosbogyós gyümölcsök alkotják, enyhe hordóhasználat biztosítja a korty lendületességét.

A bort első körben kilenc prominens villányi pincészet palackozta le: Bock Pincészet, Csányi Pincészet, Gere Tamás és Zsolt Pincészete, Maczkó Pincészet, Mokos Pincészet, Ősi Pincészet, Polgár Pincészet, Szemes Pincészet, Tiffán Ede és Zsolt Pincészete, Vylyan Szőlőbirtok és Pincészet és többek között nálunk, a Kóstolom Borbárban is lehet belőlük megkóstolni párat.

írta: Kalmár Borbála

Pálffy Gyula szerint miután az ember betölti az 50. életévét olyan csuda dolgok is történhetnek vele, mely szerint hirtelen inkább fehér-, mint vörösbor rajongó lesz. Ha igaza van és ez valóban megtörténhet majd velem is, akkor viszont addig kell vörösbor-kóstolásban nagy szakismeretekre szert tennem. Ehhez pedig, mint minden évben, most is pompás színtérül szolgált Jásdi István csopaki borterasza és az itt évről évre megrendezésre kerülő Vörös Balaton. Rövid, ámde annál szubjektívebb élménybeszámolónk következik. 

A Vörös Balatonnal kapcsolatosan egyre inkább úgy érzem, hogy ilyenkor felnőttként kapok egy kis kárpótlást a Mikulásért. Rendszerint ugyanis a télapóhoz legközelebb eső szombaton kerül megrendezésre az esemény és csoki helyett a második legjobb dologgal, vörösborral lehet magunkat kényeztetni.

A rendezvény minden évben nagy sikerrel fut, a recept titka pedig végtelenül egyszerű: adva van egy csodálatos panorámájú borterasz, rajta 10-12 kiállító pincészet, 30 féle vörösbor, amelyet 4 óra leforgása alatt akár maradandó élményként is könnyen végig lehet kóstolni. És persze adva van egy téma is, amelyet István talál ki és a kiállító borászokkal diskurálni is lehet róla: Milyen az egységes balatoni vörösbor-stílus?! – idén ezen lehetett lamentálni. Mármint annak, aki akart, ami azért mégiscsak ritkább és borászfülnek bizonyára jobban eső kérdés, mint mondjuk, hogy mennyi maradékcukorral került a bor lepalackozásra. 

Annak ugyanis, aki figyelemmel követi a balaton-parti vörösök bíztató reneszánszát ez a kérdés nem ad sok elgondolkozásra való okot. A balatoni vörösborok zömében fajtaborok, légiesen könnyedek, gyümölcsösek, itt hiába várja a harsány, olykor farpofát is összehúzó tanninokat az ember. Ezek a tételek olyan észrevétlenül csúsznak le, hogy seperc alatt kapjuk magunkat azon, amint a következő pohár után nyúl a kezünk. 

Habár többnyire fajtaborokról beszélünk, minden szabály alól akadnak kivételek. Hogy csak egyet is említsünk, a 2HA Courage névre elkeresztelt cuveéje az ország bármely területén (vagy azon túl) megtermelt vörösborokkal is simán versenybe száll és kerül ki diadalittasan.

Rövid, és abszolút nem reprezentatív kutatásom eredményeképpen a Vörös Balaton kiállítói közül legtöbben most Légli Gézát méltatták, mint a sétálókóstoló egyik nagy favoritját. A déli-parti vendég Merlot-val, Pinot Noir-ral és egy Kislak névre elkeresztelt válogatással érkezett – ez utóbbi egyébként ár-érték arányban véleményem szerint verhetetlen vörösbor, amelyet szíves örömest ajánlok akár megrögzött villányi borfanatikusoknak is. A Kislak 2015 az évjárat legjobb tételeit összeválogatva került lepalackozásra. Nagyobb test, francia elegancia és egy „csipetnyi légliesség“ jellemzi.

Meglehet, hogy Pálffy Gyula mostanra szívesebben fogyaszt fehéret, mint vöröset, azonban szívből remélem, hogy a Shiraz-készítéssel nem hagy fel még egy jó ideig, mert úgy egy újabb nagyszerű borral lenne szegényebb a magyar tenger. Hasonlóképpen bízok abban is, hogy Jásdi István, aki a környéken eléggé egyedülállóként hozott egy frissen lepalackozott gyönyörű, gyümölcsös, pazar Kadarkát, a jövőben is szívesen nyúl a „csopaki“ mellett egyre többet kékszőlőhöz. Mert hát azokban az években is szeretnénk pompás Jásdi borokat inni, amely év természeti ajándéka nem elegendő a Ranolder vöröshöz.

A Vörös Balatonon harmadik alkalommal volt szerencsém látogatást tenni és meglátásom szerint a borok évről évre kerekebbek, egyre nehezebb a kedvenc borok listáját összeállítani. A rendezvény biztosan folytatódik 2019-ben is, nem tudom, hogy István milyen témát talál ki, de ha olvassa a cikkem, akkor én szívesen beszélgetnék a balatoni vörösborok érlelhetőségéről!

fotók: Bagi Peti

cikk: Kalmár Borbála

A nagy presztízsű családi pincészeteket tömörítő Pannon Bormíves Céh december 13-án, a Corinthia Grand Hotel Royalban rendezett hagyományos karácsonyi ünnepségén adta át a Bussay László Emlékdíjat.

Az egyhangú szavazás eredményeként az elismerést az idén Szabó Edit újságíró, a Borsmenta.hu online gasztronómiai magazin alapító-főszerkesztője vehette át.
„Büszke vagyok erre a díjra, mert tőletek kaptam. Tőletek, akik az interjúalanyaim vagytok, és akiktől minden nap tanulok valami fontosat a szakmáról és az életről” – mondta Szabó Edit a díj átvételekor.
„Amikor Bussay doktorral beszélgettem, méltatott nekem egy bort. Azt mondta: Edit, az olyan bor, hogy attól a világ angolspárgát csinál. Szóljatok, ha majd írtam egy ilyen cikket, de akkor se hagyom abba. Nagyon köszönöm!” – zárta beszédét a díjazott.

Szabó Edit újságíróként és televíziós szerkesztőként a kilencvenes évek végéig elsősorban a szűkebben vett kultúra területén mozgott, később érdeklődése a bor és a gasztronómia felé fordult. A 2004-ben indult TV Paprika csatornaigazgatójaként ő alakította ki az ország első gasztronómiai televíziójának struktúráját és műsorszerkezetét. 2009 és 2015 között a Népszabadság TOP 100 bor magazin főszerkesztője volt. 2014-ben Nagy séfkönyv címen jelent meg 25 kimagasló magyar szakácsot bemutató könyve. 2017-ben ezt követte a magyar bor világának 26 női „főszereplőjét” bemutató „Gyengébb? Nem!”. Mindkét kötetet a rangos Corvina kiadó adta ki. 2016 elején indította el a Borsmenta elnevezésű online magazint, amelynek ma is főszerkesztője.

Az elismeréssel járó, kézzel festett herendi vázát dr. Bussay László lánya, dr. Bussay Dorottya, a virágcsokrot pedig az idén „Év bortermelője”-címmel kitüntetett borász, Balla Géza adta át a díjazottnak.

A nemrégiben elhunyt kiváló kolléga, nemzetközi borakadémikus, tanár, Sánta Zoltán a Pannon Bormíves Céhtől posztumusz díjat kapott. Róla és munkásságáról volt kollégái és egyben barátai Török Péter és Mészáros Gabriella emlékeztek meg.

Sánta Zoltán több, mint 10 évig volt a Magyar Tudományos Akadémia munkatársa. Az ő irányítása alatt alakult meg 2009-ben az MTA Bormustra, neki köszönhetően az MTA vendégei között megfordult a magyar borásztársadalom színe-java. Tanulmányait követően 2013-ban a ruszti Osztrák Borakadémián nemzetközi borakadémikus oklevelet vehetett át. Borkollégiumi előadó, a 2011-ben megjelent Bortankönyv, a világ borai társszerzője, nemzetközi és hazai szakmai borversenyek állandó zsűritagja volt. 2014-ben a ruszti Borakadémia vezetőségi tagja lett, számos előadást tartott Budapesten, Prágában, magyar borokat mutatott be Ausztriában, Németországban.

A díjról: A díjat a Pannon Bormíves Céh tagjai 2013-ban alapították, és egy évvel később, dr. Bussay László halálát követően Bussay László Emlékdíjra nevezték át. Az elismerést minden évben az kaphatja meg, aki a céh által képviselt szellemiséggel összhangban sokat tett a magyar borkultúráért. A díjazottat a tagok titkos szavazással választják.

Az eddigi díjazottak:
2013 Dr. Mészáros Gabriella, a Borkollégium alapítója, nemzetközi borakadémikus
2014 Rohály Gábor, a Borkollégium alapítója
2015 Borbás Mária, televíziós újságíró
2016 Dr. Nagymarosi András, geológus, posztumusz díj
2017 Eperjes Károly, színművész

A Pannon Bormíves Céhről
A Pannon Bormíves Céhet 1999-ben alapította tíz elismert családi pincészet. A szervezet mára 36 tagot számlál az ország összes borvidékéről, jelenlegi elnöke Jekl Béla villányi borász. A tagok célja nemcsak a legmagasabb minőségű borok készítése, hanem az etikus magatartás megvalósítása is. Fontos feladatuknak tekintik a kimagasló minőségű magyar borok népszerűsítését, és teljes mértékben elkötelezettek a kulturált borfogyasztás meghonosítása mellett.

forrás: sajtóközlemény

képek: Vető Gábor, Facebook

Csopakra lassan sűrűbben látogatunk el mint haza és bizton állíthatjuk, hogy a Jásdi Borteraszon legalább olyan meleg szeretettel fogadják az embert, mintha otthon lennénk. Szívesen tesszük, és amióta így van, azóta nekünk a december a Vörös Balatonnal végződik, az év pedig az Olaszrizling Szerintünkkel veszi kezdetét.

Jásdi István a közgazdászból lett borász nem csak egy romos épületbe invesztált amikor kinézte magának Ranolder veszprémi püspök egykori birtokát. Az épületet kipofozta, a pincét rendbe tette, a szőlőt megvásárolta, telepített, gondozott, bort érlelt. A balatoni vörösborok szószólójává vált, és mindemellett megteremtette azt a szót is, hogy Csopaki. Köztiszteletben álló borosgazda, serényen munkálkodik azon is, hogy Csopakot felfedezze magának a borturizmus.

A Csopaki etalonná vált, nem másról van itt szó, mint egy hegyborról, azaz ugyanazon helyen megtermelt Olaszrizlingből előállított magas minőségi borról. István évek óta élharcosa a sokak által nem a méltó helyén kezelt Olaszrizlingnek, amely az elmúlt időszakban már megjárta a maga kálváriáját, de Csopakon mindig és mindenki azon a magas minőségi szinten kezeli, ahová való.

Az Olaszrizling köré épül a rendszerint január végén megrendezésre kerülő Olaszrizling Szerintünk rendezvény, amely 9. éve nyilvános. Zárt körű szakmai kóstolóval kezdődött a Jásdi borteraszon a történet tizenévvel ezelőtt, azonban ahogy teltek az évek egyre többen voltak kiváncsiak arra, mit is tud az Olaszrizling és nem csak a Balaton partján. 25-30 meghívott borász, Eger, Zala, Mór és Somló mellett már a határon túlról is érkeznek vendégek. A helyszín is bővült: a rendezésbe becsatlakozott a Szent Donát Birtok. A színterek között állandó buszjárat oldja meg az ingázást, bár sokan gyalog is belevágnak a téli hidegben. Aki résen van még egy kísérőrendezvényre is tud időben regisztrálni: borvacsorák, borebédek, after lehetőségek övezik a csopaki délutánban megrendezésre kerülő sétálókóstolót.

„Szeretnénk elkerülni azt a veszélyt, amelyik minden boros rendezvényt fenyeget. Nem engedjük elkocsmásodni, meg akarjuk tartani a borászok és a borfogyasztók olyan beszélgetős forumának, amely mindkét oldalnak élménnyel és tanulságokkal szolgál.” Jásdi István

Az Olaszrizling Szerintünk egy sétálókóstoló a szőlőskertek tetején, két impozáns pincészetnél, ahol a névadó szőlőfajta ezer arcával lehet megismerkedni. Vannak, akik 9-jére is visszatérnek, talán mert ők is megtapasztalták már, hogy Csopakon az ember úgy érzi magát, mintha hazajárna.

cikk: Kalmár Borbála

fotó: Bagi Péter