Egri borászok fognak össze az egészségügyi dolgozók étkeztetéséért

Idén is jótékonysági akciót indít a badacsonyörsi Folly Arborétum és Borászat a Down-szindróma világnapja alkalmából. Március 21–28. között, online vagy a helyszínen értékesített Boróka 2018-as fehérborok teljes bevételét felajánlják a Down Alapítvány Korai Fejlesztő Központ részére.

A Folly szívügyének érzi az alapítvány támogatását, mivel Dr. Folly Réka tulajdonos is egy Down-szindrómás kisfiú nagynénje. Folly Judit harmadik gyermeke, Miklós 2016 júniusában született Down-szindrómával. A családot akkor sokként érte a betegség – a kezdeti nehéz lépéseket a Down Alapítvány segítségével tették meg, és azóta is bármikor számíthatnak az ott dolgozó szakemberekre.

Miklós és az egész család rengeteg lelki és szakmai támogatást kapott a fejlesztő központtól, amit mindenképpen viszonozni szeretnének. Éppen ezért március 21–28. között minden egyes, a webshopon vagy a helyszínen eladott Boróka 2018-as fehérbor teljes vételárát adományként ajánlják fel a Down Alapítvány részére.

Az arborétum jótékonysági kampányával arra szeretné felhívni a figyelmet, hogy egy Down-szindrómával élő kisgyerek is lehet boldog és elégedett, ha megfelelő segítséget kap a fejlődéshez. „Egy ilyen gyermek megtanít minket, hogy az élet lényegére koncentráljunk, és jobban összehozza a családot is. Neki köszönhetően tartalmasabb családi kapcsolatok alakultak ki; új ismerőseink lettek; és ami talán a legfontosabb: folyamatosan érzékenyít minket mások bajaira” – hangsúlyozta Folly Réka, a Folly Arborétum és Borászat tulajdonosa, hozzáfűzve: „Isten hat nap alatt teremtette a világot. A hetediken megpihent, körülnézett, majd a nyolcadikon megteremtette a downosokat, hogy több szeretet jusson a földre. Nincs más dolgunk, mint elfogadni.”

Boróka 2018

A Folly Boróka elnevezésű bora az arborétum egyik meghatározó növényfajtájáról kapta a nevét. Muskotály, olaszrizling és szürkebarát házasításának az eredménye. Virágillat, gyanta és rizlinges fűszeresség, élénk összetett savszerkezet jellemzi ezt a friss, gyümölcsös bort. 

Folly – a balaton édenkertje

A badacsonyörsi Folly Arborétum első örökzöldjeit Dr. Folly Gyula pécsi orvos telepítette 115 évvel ezelőtt. A hely extra klimatikus adottságainak köszönhetően a messzi földről érkezett ritka növények is gyökeret vertek, ezért az arborétum gondozását a család újabb generációi továbbvitték. Az induláskor alig fél hektárnyi területből ma már öthektáros arborétum lett, ahol több mint 400 fenyőfajta és 200 lombos fa- és cserjeféle virul. A Folly család négy generációjának elkötelezett munkája és kitartása a Balaton édenkertjévé varázsolta a helyet. Az itt található öt világtáj növényei, a különleges cédrusok, ciprusok és borókák egész évben várják a látogatókat, mi több, az érdeklődök a helyszínen Folly teákat, szörpöket és borokat is kóstolhatnak, az étteremben pedig nyitástól este tíz óráig bőséges választékkal, szezonális ajánlatokkal, badacsonyi ínyencségekkel várják a vendégeket.

(sajtóközlemény alapján) 

"Töltsd pohárba, és csodát látsz! Színe, mint a bikavér!" - írta Garay János 1846-ban a Szegzárdi Bordal című művében. Mi nem csak egy, de jónéhány csodát láttunk-kóstoltunk, amikor március elején ellátogattunk a Stefánia Palotába az egri és a szekszárdi vörösek viadalára. 

Eger-Szekszárd-Eger-Szekszárd... a Bikavér Párbaj sormintáját nem tudtuk megunni, miközben a két borvidék legjobb bikavéreit kóstolgattuk 32 borásztól. Könnyedebbek és testesebbek, gyümölcsösebbek és fűszeresebbek egyaránt voltak, nehéz volt kedvencet választani. Évek óta márciusban kerül sor az Egri és a Szekszárdi borvidék ikonikus vörös házasításainak megmérettetésére, és ez az a küzdelem, ahol csak nyertesek vannak. Főleg mi, akik kóstoljuk ezeket a borokat, hiszen évről évre egyre jobb bikavérek kerülnek a palackokba.

Évtizedeken keresztül kicsit lejáratták a műfajt, a borok minősége nagyon sokszor volt megkérdőjelezhető, de az elmúlt években egyre több borász készíti mindkét borvidéken, s bár eleinte többen inkább valamilyen fantázianév mögé bújtatták, ma már büszkén vállalják és a pince legjobb boraként mutatják. De mi is pontosan a bikavér, és miben különbözik az egri és a szekszárdi?

A szekszárdi, minimum 4 fajtából álló cuvée alapját legalább 45% kékfrankos és 5% kadarka adja, melyeken kívül maximum 40%-ban lehet jelen cabernet franc, cabernet sauvignon és merlot. Ezen felül legfeljebb 10%-nyi kerülhet bele a bíborkadarka, blauburger, malbec, menoire, pinot noir, portugieser, syrah, turán, zweigelt fajtákból. A szekszárdi bikavérnek legalább egy évet hordóban kell töltenie, sőt, a prémium bikavérek esetében a borokat legkorábban a szüretet követő második év december 31-e után lehet forgalomba hozni. 

Egerben legalább három fajtából kell összeállítani a bikavért, ezek közül legnagyobb arányban a kékfrankosnak kell szerepelnie, de egyik fajta aránya sem haladhatja meg az 50%-ot. Legalább 3 szőlőfajtának külön-külön 5%-nál magasabb arányban kell benne lennie, de a turán és a bíborkadarka borának aránya sem külön-külön, sem együttesen nem lehet több 10%-nál. A legalább 6 hónapos fahordós érlelés után a forgalomba hozatal kizárólag üvegpalackban, leghamarabb a szüretet követő év november elseje után engedélyezett. 

Az összes kiállító borász összes borát biztosan nem kóstoltuk végig, de amiket igen, azok között nem volt olyan, amire azt mondanánk, hogy soha többé nem akarjuk a poharunkban látni. Sorrendet semmiképpen nem tudnánk mondani, de mindkét borvidékről kiemelnénk három pincét, akik szerintünk nagyon jó bikavéreket hozott a párbajra. 

Eger:  

Gál Titi: Síkhegy - elegáns, nem csak külsőre, de a beltartalmat illetően is. Most is nagyon ízlett, de szerintünk még bőven van benne potenciál. 

A Tóth Ferenc Pincészet két nagyon eltérő borral érkezett. Az alap Egri Bikavér inkább hétköznapi, gyümölcsösebb, a 2017-es Superior az új Eger palackban pedig bármilyen ünnepi asztalon megállja a helyét.  

A St.Andrea Pincészetnél kifejezetten szeretik a bikavéreket, a két Lőrincz György többféle stílusút palackoz. Most a 2018-as Áldás Egri Bikavér Superiort és a 2016-os Merengő Egri Bikavér Grand Superiort hozták el - élmény volt a kóstolásuk!  

Szekszárd: 

Vida Péter megmutatta, hogy a 2016-os bikavérük milyen formáját mutatja 0,75-ös, illetve magnum palackban, így mindenki saját maga érzékelhette, hogy a dupla űrmérték mit ad hozzá a borhoz, mennyire más dimenzióba helyezi ugyanazt az italt. 

A Merfelsz Pincénél természetesen a legnevesebb szekszárdi vörös házasításból sem hagyhatták ki a kedvenc szőlőfajtájukat, a nérót, és milyen jól tették! Izgalmas a végeredmény, szerettük. 

A Pálinkás Pincészetet egy korábbi Borjour rendezvényen fedeztük fel magunknak, amikor egy nem igazán sztár szőlőfajtával, a zweigelttel leptek meg. Egy másik alkalommal egy kadarkával varázsoltak el, így nem volt kérdés, hogy a bikavért is meg kell kóstolni. Most sem csalódtunk, igazán korrekt bor, szerintünk érdemes figyelni az Eszterbauer Pincészet korábbi borászának boraira. 

Az elmúlt évek Bikavér Párbajai után az ideiről is kellemes kóstolási emlékekkel távoztunk. A közeljövőben több nagy boros rendezvény elmarad, így egy ideig mi sem kóstolunk ennyi féle bort egy este alatt, de ha csak egy palackkal nyitunk fel egy vacsorához, akkor a hűvösebb tavaszi estéken könnyen lehet, hogy az pont egy bikavér lesz!

Köszönjük a meghívást a Borjour csapatának!

A március 6-i Borkonferencián kihirdették az 50 legjobb magyar borász névsorát. Ők ötvenen, 2020 legjobbjai másnap a Borászok Borásza Kóstoló Kör keretein belül tartották meg azt a szakmai kóstolót, amely alapján szavazni fognak és megválasztják maguk közül a Borászok Borászát.

Hogyan is működik a Borászok Borásza? A szavazási mechanizmus rendkívül egyszerű és letisztult: az elmúlt évek győztesei, a Borászok Borászai összegyűlnek és közös konszenzus alapján megalkotják az 50 legjobb magyar borász listáját. Innentől kezdve az „ötvenek” kezében van a döntés joga, mindannyiuknak egy-egy szavazata van két fordulóban. Az első szavazás alapján kialakul az öt főből álló döntő. Ezután újra szavaznak az ötvenek és ez alapján dől el, hogy az öt döntős közül ki lesz a Borászok Borásza.

2020 ötven legjobb magyar borászának névsorát, a díj alapítója, Rókusfalvy Pál hozta nyilvánosságra a március 6-i Borkonferencián. Március 7-én pedig a Borászok Borásza Kóstoló Kör keretein belül ők ötvenen (kiegészülve a korábbi évek győzteseivel) személyesen is találkoztak, megkóstolták egymás borait, és le is adták első körös szavazataikat (amely alapján kialakul az 5-fős döntő).

Ez a kóstoló a délelőtt folyamán szigorúan zárt körben zajlott, de a Borászok Borásza Kóstoló Kör délutánját nyilvánossá tették a szervezők és egy szűk körű meghívott vendég és jó előre regisztrált borkedvelő személyesen koccinthatott és kóstolhatott a legjobbakkal. Valóban rendkívüli, hogy a jelenlegi 60 csúcsborász (50 jelölt és a 10 korábbi győztes) egy helyen, rendkívül baráti, családias hangulatban kóstoltasson, és a várt hatás nem is maradt el: a rendezvény nagy sikert aratott a borászok és vendégek körében egyaránt.

Jelenleg tehát az elsőkörös szavazatok összesítése, ellenőrzése zajlik, tehát hamarosan az is kiderül, hogy kik jutottak a shortlistre. Amint kiderült a döntősök neve, a Borászok Borászát gondozó Vinum Praemium Alapítvány nyilvánosságra hozza azt! És hogy ki lesz a Borászok Borásza? Április 24-én kiderül!

 Az 50 legjobb magyar borász 2020-ban

(sajtóközlemény alapján. fotó: Földesi Máté) 

Múltkor a négyéves rokongyermekünk csopaki gabonapelyhet kért reggelire. Nevettem, pedig felesleges volt. Minél többet járok ezeken a megáldott dombokon, annál biztosabb vagyok benne, hogy innen még a gabonapehely is kimagasló minőséget hozna.

Persze jó az úgy, ahogy van, szőlőkkel tele, mert a csopaki Olaszrizling, mely a környék elsőszámú szőlőfajtája, egy véget nem érő, sőt, folyamatosan kerekedő történet. Ennek a területnek még az Olaszrizling meghurcolásának idején, a pancsolt, szedőkanállal kimért kocsmafröccsök évtizedeiben is maradt neve, egy igazi borissza tudta, hogy a csopaki, az nem tréfadolog.

Sőt, tisztában voltak már ezzel a rómaiak is, így többezer éves borvidéken járunk, amikor az öt község közigazgatási területén szétszóródott dűlőkön bandukolunk. Van itt minden, pannon üledék, márga, homokkő, agyag, pala, olyan, mintha a jóisten színes játszóteret teremtett volna a borászoknak, hadd fedezgessék a lehetőségeik végtelejét.

Szerencsére a helyiek felismerték, hogy kincsen ülnek, így létrehozták az ország legszigorúbb eredetvédelmi rendszerét, a jók legjobbjainak, a dűlők dűlőjeinek járó Kódex besorolást, amely még a hegybor és a dűlőbor kategóriákon is túlmutat: ez a tündérmese szintje.

Nem azért, mert nincs, hanem mert annyira szép. Ráadásul vagyunk annyira szerencsések, hogy ezt körülbelül száz példán keresztül láttuk bizonyítani: mivel szorosan együtt dolgozunk a csopakiakkal, így a szabályozásuk értelmében kötelező rendszeres területbejárásokon és kóstolásokon is részt vehetünk.

2019 nagyon erős mezőnyt hozott össze, ezt már most látni, hogy először kóstolhattuk a tartályokban, hordókban érlelődő tavalyi alapanyagokat. Mivel a szabályozás értelmében számos előírást be kell tartani egy kódexes bornál – és nem csak a tőketerhelést, vagy a művelést tekintve, hanem a borkészítés minden fázisában – így itt tényleg a talajok mesélnek, meg az évek. És mennyiféle mese ez!

Nem csoda, hogy a Kódex már a csúcsgasztronómiában is erősen szerepel: ilyen szépen beszélni a szülőföldjéről nem mindenki tud! És az sem csoda, hogy Csopak támogató szerelmeseként a borbárunkban is mindig találtok majd Kódex-tételt – kérjétek bátran őket, nem fogtok csalódni.

 Fotó és képanyag: Oláh Róbert

A Csopaki Kódex hazánk legszigorúbb eredetvédelmi rendszere. A csopaki, paloznaki, lovasi, alsóörsi, felsőörsi dűlőkről Hegybor és Dűlős bor elnevezéssel kerülhetnek palackba az olaszrizlingek és a furmintok,  Csopaki Kódex borként pedig azok, amik a Kódex szigorú előírásainak is megfelelnek.    

A Csopaki Kódex termelők egyike a Koralevics Pince, amelyről a tulajdonos, a pincemunkás, a pincemester, a borász, az értékesítő, a mindenért a mindenkori felelős – egyszóval a borosgazda, Koralevics Károly mesélt. 

"A családi borászat alapjait 2004-ben raktuk le, ekkor történt az olaszrizling telepítése, és elkezdődött az 1831-ben épült pince és présház felújítása-bővítése. Néhány év múlva egy másik Csopakra jellemző fajtát, a furmintot is eltelepítettük. A „birtok” kicsi, de most már a bruttó területünk 2,2 hektár. Olaszrizlingből 0,7 hektár, furmintból egy fél hektár van, és van telepítés előtt álló területünk is. Területeink Csopakon a Nagykúti és a Hegyalja dűlőben találhatók, a Kódex várományos borok a Nagykúti dűlőből származnak.

A szőlőterületek művelését az egyik vezető csopaki borászat segítségével végezzük úgy, hogy ebből családunk is részt vállal. 2017-ben nagy változás történt, mert áttértünk a bio permetezésre. Izgalmas kísérlet! A pincét és présházat is próbáljuk környezettudatosan üzemeltetni, ezért annak energiaellátását gyakorlatilag teljes mértékben napelemek biztosítják.

Pincénk tárolókapacitása 90 hektoliter, felerészben tölgyfa hordót, felerészben acél tartályt használunk.

Több mint tíz évig a szüretelt szőlőt a helyszínen feldolgoztuk és a bort értékesítettük, de 2017-től a szőlő nagyobbik hányadát értékesítjük és csak kisebb részéből készül palackozott bor - olaszrizling, furmint és e kettő fajta házasításából készült borokat palackozunk. Boraink spontán erjesztéssel készülnek, majd erjesztés után minimum 6 hónapig érlelődnek hordóban, vagy acél tartályban. A forgalomba hozatal előtt a palackozott borok további 2-6 hónapig pihennek a munkapincében. A palackozás természetesen a birtokon belül történik, és palackozott boraink többségét is a pincénél értékesítjük, de ma már egy-egy étterem és borbolt kínálatában is találhatóak Koralevics borok. 

Célunk kis mennyiségű, jó minőségű borok készítése, felhasználva a hagyományos ismereteket és a korszerű borászati eljárások adta lehetőségeket úgy, hogy a bor születésének folyamatába nem, vagy csak nagyon keveset avatkozzunk be. "