Kóstolom Csapat |
|
1/18/2019 8:46:08 AM |
Kedvencekhez adva |
Kedvencekhez adás |
Azzal még a leglaikusabb borfogyasztó is tisztában van, hogy a pezsgő, vagyis champagne feltalálása Dom Perignon nevéhez köthető, kevesebben tudják viszont, hogy ahhoz, hogy a mai formájában tudjuk élvezni eme nemes italt, már női rafinéria is szükségeltetett. Vajon hány buborék fér el egy palackban, miért nem champagne a pezsgő, és egyáltalán, hol található és milyen jövő vár a borvidékre? Tegyünk egy kis virtuális kirándulást a Buborékok földjére!
Kezdjük is mindjárt az alapoknál: Champagne, ami jelen esetben egy borvidéket és nem egy buborékos italt takar, Párizstól északkeletre fekszik, mintegy száz kilométerre a francia fővárostól. Központja Reims. Bár elsősorban pezsgőiről híresült el ez a vidék, kissé nehezen érthető módon borokat is termelnek ezeken az esővel igen sűrűn áztatott földeken. Talán, mert néha túl sok nekik a buborékból. (?) A hűvös éghajlatot jótékonyan befolyásolja az óceán közelsége, ez, és a mészkőben gazdag talaj a felelős a champagne penge savaiért.
A klimatikus adottságok és egyenetlen évjáratok következtében a nagy pezsgőházak az állandó minőség megőrzése érdekében előszeretettel házasítják a különböző évjáratok alapborait, évjáratos champagne csak különösen jó években születik. Míg az előbbi akkor kerül kereskedelmi forgalomba, amikor az élvezeti értéke a csúcson van, az évjáratos pezsgők megfelelő tárolás mellett több évtized elteltével is pompásan fogyaszthatóak. A Premiere Cru és a Grand Cru besorolású területekről csupán háromféle szőlőből készülhet el a champagne: Pinot Noir, Pinot Meunier, Chardonnay.
Hogyan született meg a champagne? Dom Perignon (1638-1715) apát 29 évesen kezdte meg működését a Hautvillersi apátságban, ahol többek között az ő felelősségi körébe tartozott a borok beszerzése és tárolása. A szélsőséges időjárásnak köszönhetően az erjedés gyorsan leállt télen a borokban, az idejekorán lepalackozott alkoholban pedig bőven maradt még cukor, amely tavasszal, a meleg elérkeztével elindított egy második erjedést. Dom Perignon ma valószínűleg csodálkozna, ha tudná, hogy a világ legnagyobb becsben tartott alkoholjának presztízse rejlik abban, amely számára csak gondot okozott és amely probléma megoldásán ő egész életében dolgozott. *
Az alkoholos erjedés és az élesztő munkájának összekapcsolódását majd Louis Pasteur fedezi föl, a degorzsálás feltalálása pedig Dom Perignon munkásságához képest kétszáz évvel későbbre datálható és özvegy Clicquot asszony nevéhez fűződik. Ekkor, azaz a 19. század derekán indult el a pezsgő a nemzetközi hírnév útján.
A champagne-i területen megtermelt pezsgők rövid idő alatt eredetvédelem alá kerültek, az elnevezést, még az eljárás elnevezését (method champenoise) is levédették. Így azt a szót, hogy Champagne csak az ezen a borvidéken megtermelt és előállított pezsgőkre lehet ráírni. Nem kell sokat törnünk a fejünket azon, hogy ez az eredetvédelem vajon mennyire veri az egekbe a pezsgők árát, miért keresik egyre többen szerte a világon a buborékos italt rejtő palackokat.
A 2008-as nagy gazdasági világválság előtt olyan jól fogytak ezek a pezsgő nedük, hogy félő volt, hogy a borvidék nem lesz képes kiszolgálni a világ igényeit. Azóta kissé visszaestek az eladások, azonban a fellépő esetleges hiányra új megoldást kell találni, így az sem elvetett gondolat, hogy a későbbiekben még több várost, ezzel együtt pedig még több termőterületet csatolnak majd hozzá a borvidékhez.
A pezsgőt körülölelő misztikum nem csak minket, egyszeri fogyasztókat érdekel. Olyan hírességek, mint XVI. Lajos, Marie Antoinette, Winston Churchill vagy a divattervező Coco Chanel személyes kultuszt építettek a pezsgőkhöz kapcsoló viszonyuk köré, míg Ian Fleming hősét emelte piedesztálra azzal, hogy James Bond csak Bollinger pezsgő kíséretében volt hajlandó lebonyolítani számos nőügyét.
Megszületésével egyidejűleg a champagne világa a tudomány számos új területére is kapukat nyitott: ma tudósok foglalkoznak azzal, hogy a készítési eljárásból kikalkulálják, hogy mennyi buborékot rejt egy adott palack. A Digital Journal cikke szerint egy átlagos pohárban 16 millió gömbölyű gyönyörűség gyöngyözik a felszínre, vagy válik kortyunk hű kísérőjévé.
A bor, illetve a pezsgők nagy rajongói előszeretettel hangoztatják ezen nedük egészségmegőrző szerepét, a hírneves díva, Marilyn Monroe pedig még napi szépségrutinjába is bevette a champagne-t:
„Esténként egy csepp parfümmel a bőrömön bújok az ágyba és reggelente egy pohár Piper-Heidsieck champagne-t iszom, hogy átmelegítsem a testem.”
Ennek a hatékonyságát pedig mindenki próbálja ki maga, ha nem is egy munkába sietős reggelen, de ráérős hétvégéken mindenképpen érdemes.
* Valójában Christopher Merret (1614-1695) brit fizikus írta le elsőként a pezsgőkészítés alapjait, megelőzve ezzel Dom Perignont. A champagne-i borvidékhez hasonló klimatikus viszonyokkal rendelkezik Anglia déli része, ahol az elmúlt évekből már kiváló pezsgők kerültek piacra, így csupán idő kérdése, hogy mikor kezdik a britek lerombolni a franciák Dom Perignon-legendáját.
cikk: Kalmár Borbála