Kóstolom Csapat |
|
3/7/2019 3:38:10 PM |
Kedvencekhez adva |
Kedvencekhez adás |
Lezajlott a soron következő Borjog és bormarketing konferencia, amelyen idén is a hazai boros szféra legégetőbb kérdései kerültek terítékre. A rendezvény főszervezői Dr. Prónay Bence és Rókusfalvy Pál, évek óta az Agrárminisztériummal, HNT-vel, valamint a Magyar Turisztikai Ügynökséggel karöltve tartják meg a szőlőbor ágazati eszmecsere legkiemelkedőbb fórumát, amelynek idén a CyberBor – Megállíthatatlan digitalizáció elnevezést adták.
Elképzelhető, hogy vannak, akiknek esetleg száraznak tűnhet ez a fenti megfogalmazás, úgyhogy segítünk is gyorsan rendet tenni a fejekben: ez a konferencia a borokkal foglalkozó emberek számára – legyenek mégcsak épp oly laikusak is, mint mi magunk – , olyan, mint egy AC/DC koncert. „It rocks!“ – mondaná rá a nemzetközi publikum és az angol nyelvű szóhasználatért elnézést is kérünk gyorsan, de nem találtunk megfelelő magyar változatot.
Szóval, miért is járunk konferenciára? Pontosan azért, amiért minden nap olvasunk, amiért folytonfolyvást keressük a lehetőséget, hogy kicsit okosabbak legyünk, fejlődjünk, menjünk előre a nekünk kijelölt úton. Konferenciára járni pedig kényelmes, hiszen mindazok a témák, amelyek hosszú utánaolvasást és utánajárást kívánnak maguk után, tálcán érkeznek az ember szeme-füle elé. Lássuk, miket tudhattunk meg idén!
A szokásos köszöntőket követte talán számunkra a legkevésbé érdekfeszítő, ám borász szemmel nézve minden bizonnyal az egyik legfontosabb téma az adminisztrációcsökkentésről, az informatikai térhódításról, amely olyan ínyencségeket is magába foglal, mint telefonon, internethozzáférés nélkül is elérhető pincekönyv. Ami azért, lássuk be, még így laikus szemmel nézve is egy elég „kúl“ dolog.
Ipacs Géza igazi művészember és elmélyedve a munkásságában kicsit olyan érzésünk támad, mintha Jókai Aranyemberével találkoznánk: amihez hozzányúl, az arannyá válik. Némileg közhelyes már az a megállapítás, hogy a magyar bormarketing, mint olyan, nem létezik. Volt már itt Borkiválóság Program, közös külföldi kiállításra járás, rengeteg negatív támadás, ám valami mégis mindig hiányzott. Géza pedig a csavaros észjárásával meglátta a létező legegyszerűbb dolgot: a magyar bort nem elsősorban külföldön kell népszerűsíteni. Ahhoz, hogy eljussunk külföldre, előbb itthon kell ismertté válni. Határainkon belül kell a magyar bor repütációját rendbe rakni, elérni, hogy az emberek szívesen fogyasszák a hazait és tudják is, hogy mit isznak. Ehhez a marketingstratégiához pedig a legkönnyebb út a borászokon és történeteiken keresztül vezet (erről mi is írtunk már korábban itt.)
Az új bormarketing koncepció a Személyesen elnevezést kapta, az angol „Personally“ változat is majd erre és a történetmesélésre épül. Az MTÜ a koncepció jegyében folyamatosan készíti a kis imázsfilmjeit és juttatja el a potenciális célközönséghez, amelynek eredményeképpen Bolyki Jani nagymamája akár világhírnévre is szert tehet.
Egy kis kitérő: mint egyébként bormarketinggel foglalkozó ember szeretném külön kiemelni a videós kommunikáció zsenialitását: nemcsak hogy haladunk a korral, hanem nemes egyszerűséggel megelőzzük azt. Korábbi, a Google által tartott előadáson ugyanis riasztó jövőképpel szembesültem az írott sajtó eltűnéséről és a videós tartalomgyártás felemelkedéséről. Úgyhogy részemről, vagyis részünkről csak gratulálni tudunk az új bormarketing stratégiához és minden jót kívánunk a hozzáfűzött remények beváltásához!
Az új stratégiához természetesen jár az új arculat és megjelenés is, a konferencia vendégei pedig elsőként láthatták, hogy hogyan fog kinézni a magyar stand a nemzetközi borkiállításokon. Mi biztosan megállnánk náluk.
A debütálásoknak ezennel még nem szakadt vége. Bár folyosói pletykákból eddig is lehetett róla értesülnie a szemfülesebbeknek, Baráth Sándor következett a sorban, aki nagy bejelentéssel érkezett: hazánk második legkisebb borvidéke, a Somló, 2020-ra teljes mértékben átáll az organikus bortermesztésre.
Azok számára pedig, akik kevésbé járatosak a témában, rögtön következett is egy gyorstalpaló Zdravecz Zsolttal, aki, bár állítása szerint „csak egy szőlész“, érdekfeszítő témájával mégis képes volt rá, hogy 200 ember lankadatlan figyelmét elnyerje. Lépcsőzetesen felépített előadása során alkalmunk volt bepillantást nyerni az organikusan működő Sepp Moser Birtok mindennapjaiba, kihívásaiba, találékonyságába. A globális felmelegedés hatásait majd mindennap megtapasztaló ember számára a környezettudatosság és az ebben a szellemben történő gazdálkodás egyébként is kiemelt figyelmet kap mostanában, az izgalmas előadásnak hála pedig egy hajszálnyival könnyebb meg is érteni, hogy mit is jelent ez a valóságban.
Külföldi előadóként a zseniális Master of Wine, Caroline Gilby tartott hasonlóan érdekes előadást a brit borpiacról és a benne rejlő potenciálról, míg Tokaj egyik legismertebb borásza, Demeter Zoltán a tokaji egységről és annak megteremtéséről, harmonizációjáról beszélt.
Bevallom, hogy a programot böngészve volt olyan téma, amelyről úgy gondoltam, hogy számomra abszolút nem releváns, méghozzá a magyar szőlőbor ágazati felsőoktatási rendszer, azonban a meghívott előadó annyira szenvedélyesen tudott beszélni szakmájáról, diákjairól és a jövőbeli célkitűzésekről, hogy hosszú percekig csak sajnálkozni tudtam amiatt, hogy nem most állok pályaválasztás előtt.
Koncerenciára járni tehát igenis éremes, még akkor is, ha egy téma esetleg nem is igérkezik annyira húsbavágónak és ha a legnagyobb hírportálon (Facebook) jön is velünk szembe sem kattintanánk rá – mert itt megkapjuk készen és ki tudja, még az is lehet, hogy az elkövetkezendő években szívesen foglalkozunk az adott dologgal komolyabban is.
A konferencián a szervezők jóvoltából volt alkalmunk részt venni idén is, köszönjük szépen a lehetőséget, hasznos tapasztalatnak bizonyult!
kép: Facebook
cikket írta: Kalmár Borbála