Borsmenta Sajtóklub II. rész - könnyű fehérek és pár rozé

Kóstolom Csapat

7/19/2018 6:24:16 PM
Kedvencekhez adva
Kedvencekhez adás

Nem sokat pihenünk a nyáron és Edit lelkes szervezésének köszönhetően gyorsan elérkeztünk a Sajtóklub II. részéhez, amelyben találomra választott, nevében és fajtájában nyári könnyedséget sejtető fehérborokat és pár rozét kóstoltunk.

Maradok az I. részről írt beszámoló bevezetőjében felvetett madaras szimbólumomnál, részint azért mert ideillik, no és azért is, mert ha nyomon követjük az élővilágot, akkor nagyon is aktuális téma: már nemcsak hogy bontogatjuk szárnyainkat, de egyenesen megpróbálkozunk pár rövid szárnycsapással, mármint ami a precíz borkóstoló jegyzetelést és pontozást illeti. Továbbra sem szeretnék viszont túlzásokba esni, hiszen nem vájtfülű borsznobok kedvéért kóstolunk, így nem írok olyat, hogy gyógynövény és csalán, inkább azt fejtem ki, hogy egy-egy bort miért csodálok vagy épp miért csodálom kevésbé.

Ezúttal Zsolt nélkül picit úgy érzem magam a kóstolón, mint a kisfecske, akit anyja (apja?) végül kilökött a fészekből, mondván, hogy elég nagy már, szedje össze magát és repüljön egyedül.

Ennél a kissé elvont felvezetőnél most nem terveztem hosszabb előszót írni - vagyis hosszabban pergetni a dobverőket -, aki esetleg lemaradt arról, hogy mi is ez a Borsmenta Sajtóklub, annak szeretném a figyelmébe ajánlani cikksorozatunk első részét, amelyben részletesen elmagyarázzuk.

Vágjunk is bele tehát, jöjjön a várva várt borsor! (A borokat most is vakon kóstoltuk és egyessével beszéltük meg, habár a lentiek többnyire az én szubjektív benyomásomat tükrözik)

1. Koch Csaba - Cserszegi Fűszeres
Megillatozom és mit érzek? Irsai Olivért. A leleplezésnél próbálnám meglepődésemet rejtegetni, de azt hiszem, nem én vagyok az egyedüli. Az összbenyomásos nemtetszésemmel viszont igen, bár később módosítom pontjaim számát 79-ről 81-re.
A borral egyébként semmi baj (leszámítva, hogy a korty lenyelése után engem a savak még sokáig zaklatnak), az illata számomra többet ígért (és más fajtát), viszont ami nálam nagyobb gond, hogy az ízvilága számomra nem fér bele a könnyű nyári kategóriába.

2. Sándor Zsolt - Cserszegi Fűszeres
Ez már sokkal jobban tetszik nekem illatozásra és ízlelésre egyaránt. (Jó lenne, ha szebben írnám a jegyzeteimet, mert van itt egy olyan mondat, amit nem tudok elolvasni.) Nem egy átlagos közízlésnek való bor van a poharunkban, a gyümölcsösség, frissesség itt is kevesebb, technológiai hiba nincs, de sajnos a karakter is elmarad. Meglepődünk, mikor megpillantjuk az elkövetőt, hiszen egyébként szeretjük a borait kollektíven. 80p

3. Skizo - Irsai Olivér
Pont annyira kellemes az illata, ami még nem bántóan túlzó, így hívogatóan pörög a borocska a poharamban: kóstolj meg! Megteszem. Kellemes, málnás íz, pici vaníliával meghintve, a maradék cukortól sem válik az egész bor egy sajttortává és mivel a málnát amúgy is igen nagyon szeretem, bátrabban húzom a ceruzámat a pontoknál. 84p

4. Nagy & Nagy - Sauvignon Blanc
Gyorsan írom: nem ízlett. 78p

5. Jásdi - Chardonnay
Könnyed ásványosság, citrusok, zöldalma, visszafogottan karakteres ízvilág, innám én még, de ha könnyed nyári borként kell értékelnem, akkor ezt nem érzem annak, így ennek megfelelően adok csupán 82 pontot.

6. Ez lett az este legrosszabb tétele, mivel sajnos beteg.
7. Szintén borhibába ütközünk.

8. Matyšák - Děvin
A Vincés művésznő, Kriston Orsi hozta nekünk ezt a csodát és mentette meg a könnyed nyári borok fehér részlegét, mert ez a bor különleges ízvilágával és Ercsey Dani fenékfogdosós anekdótájával együtt mindent visz; a szívünket biztosan, szánkban pedig ott marad a pirosan mosolygó ribizli kedvessége. 85p
Egy bort kóstolunk vissza a sor után: ezt. Nem marad belőle.

9. Koch - Rozé Cuveé (Cabernet Sauvignon, Pinot Noir, Kékfrankos)
Konzekvensnek érzem magam, mert vakon is ugyanannyi pontot adok ennek a bornak, mint fehér társának: 79-et. Hosszas vitatkozás után, Ercsey Dani rozé színskálája nélkül is úgy gondoljuk, hogy ez a bor lehet az, amire azt szokás mondani, hogy lazacszínű, az ízvilágban pedig mindenki érzi: eper és még több eper, ami kicsit dominánsan elnyomja a többi epret. Végül arra jutunk, hogy talán nem rozénak indult, csak ez lett belőle. “Soha rosszabb rozét ne igyak” - mondja Edit, és ebben tökéletesen igaza van: tényleg nem szeretnék rosszabbat inni.

10. Szentpéteri Attila - Rozé
Azt hiszem ennél a bornál kezdünk sokkal inkább egymásra, mint a kóstolt tételekre figyelni, mert alig jegyzek fel róla valamit. 81 pontot adok neki, keveslem a gyümölcsöt (vagy csak az előző bor után?!), a savakat pedig picit sokkalom, összességében nem rossz, de valahogy kellene neki jellemet is varázsolni. Pedig sok az ilyen-olyan plecsni rajta, micsoda kézimunka lehet a felragasztások mögött.

11. Koch - Cabernet Sauvignon Rozé
Ez viszont már határozottan rozénak indult és az is lett belőle, illatában kellemes, ízében pedig nem hoz sok eprességet. Mércém még a rozénál, hogy egy tízes skálán vajon mennyire szívesen önteném nyakon a bort szódavízzel, hát, ennél 8-ast adok erre. Összességében pedig 84 pontot.

12. Szent Donát - Talajsztori Rozé
IMÁDOM. Bár megosztó bor: a fiúknak nagyon nem, a lányoknak nagyon tetszik. Végre egy rozé, ami ásványos, szikár, sós (wow!!) és az epernek még a magja sem lelhető fel benne - ezek után pedig kit érdekel, ha az illatában van egy kis belecsempészett papír?! 86p.

Jegyzőkönyv:
II. Borsmenta Sajtóklub részvevői, avagy kiknél olvashatsz még a kóstolt sorról vélhetően sokkal szakszerűbb (kenyérhéjasabb) beszámolókat: Sue Tolson (WineSofa), Ercsey Dani (WineSofa), Nyulasi Gábriel (Ihatóbb Magyarországért), Kriston Orsi (Vince), Zacsek Ági (Wine is Fine Blog), Szabó Edit (Borsmenta)
A helyszínért ezúttal is köszönet a Nyitott Műhelynek. Ha arra jártok, dobjatok be egy palack bort, csak úgy Lacinak, vagy mondjátok, hogy a Sajtóklubbnak lesz. Leteszteljük, ígérem.

Cikket írta: Kalmár Borbála

Tasting Friends S01E01

Kóstolom Csomag Unboxing (2. rész) #otthonkostolom

Kóstolom Csomag Unboxing (1. rész) #otthonkostolom

Új honlap mutatja be az egri borokat
A digitális tér jelentősége nemcsak ezekben a hónapokban, hanem hosszú távon is egyre fontosabb az életünkben. Még egy olyan terméknél is, mint a bor, ami alapvetően offline élvezhető. Az Egri Borműhely borászai ezért kommunikációs csatornáikat tovább bővítve idén tavasszal bemutatják új honlapjukat. A 2018-ban alapított egyesület célja az Egri borvidék ismertségének növelése, kiemelten fókuszálva a fiatal, akár kezdő borfogyasztókra. Ennek érdekében indították el kommunikációs projektjüket Egri Bor Most néven, eddig olyan közösségimédia-csatornákon keresztül, mint a Facebook és az Instagram. „Az új eszköz célja is az, hogy a jelenleg megszokott honlapsablonoktól eltérően mutassuk be az Egri borvidéket az online térben. Ennek megvalósításában az edukáció mellett kiemelt szerepet szánunk a szórakoztatásnak. Ez sok érdekes, aktuális és vizuálisan vonzó témával valósítható meg. Az egribormost.hu honlap segítségével a borfogyasztók széles körét szeretnénk elérni, hogy megmutassuk nekik, mennyi energia, frissesség és lendület van az Egri borvidékben és az itteni borászokban” – fogalmazza meg Gál Tibor borász.  A cél elérése érdekében egy nem statikus honlap készült. A közösségi média és az online magazinok világától inspirálva olyan felületet alakítottak ki, amely folyton változik, és megjeleníti azokat a tartalmakat, amelyek izgalmasak lehetnek a borvidék aktuális történései iránt érdeklődőknek. Aki felmegy az oldalra, tájékozódhat borkóstolókról, boros eseményekről, újságcikkeket, interjúkat olvashat, megnézheti, hogy milyen a szőlő a dűlőkben, vagy éppen ki házasít egri bikavért. „A borkedvelők számára kialakított kommunikációs felületeinken azért használjuk a kezdetektől az Egri Bor Most nevet, mert pont ezt szeretnénk megmutatni: milyenek ma az egri borok, milyenek a mindennapok a borvidéken” – ad betekintést a kommunikációs stratégia hátterébe ifj. Lőrincz György borász.  Honlap: https://www.egribormost.hu/     Az Egri Borműhelyről Az Egri Borműhelyt olyan egri borászok közös gondolkodása, együttműködésre való törekvése hozta létre, akik számára világos volt, hogy egymással összefogva messzebbre jutnak el, és így érhetnek el eredményeket a borvidék ismertségének növelésében. 2016-ban ültek le először erről beszélgetni. Az irányt a borkínálat továbbfejlesztése, a meglévő márkák pontosítása és a legmagasabb borkategória meghatározása rajzolta ki. A gyakorlatban mindez az egri bikavér megerősítését, az egri csillag piaci megszilárdítását, a Szépasszony-völgy újradefiniálását, az egységes Egri palack megalkotását és bevezetését, valamint azt a törekvést jelenti, hogy igyekeznek vonzóvá tenni a helyi borokat a fiatal fogyasztók számára. Az Egri Borműhely tagjai: Bolyki Pincészet és Szőlőbirtok, Eszterházy Károly Egyetem, Gál Tibor Pincészet, Juhász Testvérek Pincészete, Ostoros Családi Pincészet, Petrény Winery, St. Andrea Szőlőbirtok, Thummerer Pincészet és Szőlőbirtok, Tóth Ferenc Pincészet.   Sajtóközlemény alapján.  Fotók: Busák Attila, Nemes Róbert, Gál Tibor Pincészet
Csopaki Kódex termelők - Guden Kisbirtok
A Csopaki Kódex hazánk legszigorúbb eredetvédelmi rendszere. A csopaki, paloznaki, lovasi, alsóörsi, felsőörsi dűlőkről Hegybor és Dűlős bor elnevezéssel kerülhetnek palackba az olaszrizlingek és a furmintok,  Csopaki Kódex borként pedig azok, amik a Kódex szigorú előírásainak is megfelelnek.   A Guden Kisbirtok területe nem nagy, mindössze 1,2 hektár, erről készíti Molnár Szabolcs borász az évi mintegy 4500 palack bort olaszrizlingből és kékfrankosból. Ennek fele a Slikker és a Kertmög dűlőben található, innen kerülnek ki a Kódex borok. A birtok azonban nem csak amiatt figyelemre méltó, mert ilyen kis területről ilyen sok magas minőségű bort készítenek. Aki meghallja Guden Vitéz legendáját, az azonnal megérti, hogy a három jóbarát miért élesztette újra a XI. századi birtokot 2012-ben. Pedig ők igazából nem is terveztek közös borbirtokot... Az egész úgy kezdődött, hogy a paloznaki plébános 2011-ben megkereste Molnár Szabolcsot, a Jásdi Pincészet borászát, és megmutatta neki a Slikker-dűlő nem éppen jó állapotú ültetvényét. De mielőtt a borász határozott nemet mondott volna rá, elkezdett mesélni Guden vitézről. Guden - akinek a keresztnevét azóta sem tudja az utókor - Szent László seregében szolgált, de egy csata előtt sejtette, hogy nem fog visszatérni, így birtokát, szőlőit, szántóit, erdőjét, jószágait az egyházra hagyta. A veszprémi érseki levéltárban máig olvasható végrendeletében mindezért cserébe csupán annyit kért, hogy emlékezzenek meg szolgálatairól, és a lelkéért évente egyszer misét mondjanak. Molnár Szabolcsnak tetszett a történet, el is mesélte két barátjának, Gősi Péternek és Csidei Zoltánnak, végül így hárman közös pincét alapítottak, és felélesztették az időközben elsikkadt hagyományt: a paloznaki templomban minden október harmadik szombatján a mise a vitéz lelkéért szól.  A Guden Kisbirtokon a kezdetektől magas minőségű borok készülnek, az egykori vitéz szőlője, a Slikker dűlő olyan jó terület, hogy az onnan származó borok megfelelnek a Csopaki Kódex szigorú előírásainak. De ezen túl is az indulás óta számtalan díj nyertesei, ennek ellenére a legenda köré épült pincészet továbbra is egy szerelemprojekt, ahol a tulajdonosok olyan bort készítenek, amit a kedvük tartja - az meg a fogyasztók nagy szerencséje, hogy történetesen az alapanyag is kiváló, a hozzáértő kezek közül pedig remek borok kerülnek ki. Olyanok, aminek minden kortyából érezni, hogy csopaki, a jobbik fajtából. Guden vitéz büszke lenne rá, hogy a birtoka méltó utódok kezébe került!  
Csopaki Kódex termelők - Jásdi Pincészet
A Csopaki Kódex hazánk legszigorúbb eredetvédelmi rendszere. A csopaki, paloznaki, lovasi, alsóörsi, felsőörsi dűlőkről Hegybor és Dűlős bor elnevezéssel kerülhetnek palackba az olaszrizlingek és a furmintok,  Csopaki Kódex borként pedig azok, amik a Kódex szigorú előírásainak is megfelelnek.   A Csopaki Kódex termelői között van egy Borászok Borásza díj birtokos is - Jásdi István 2017-ben kapta meg a kitüntető címet. Az 1998-ban alapított pincészet jelenleg 17 hektáron gazdálkodik, a Kódex borokat a Siralomvágó és a Lőczedomb adja, de a többi csopaki, lovasi területről is ígéretes borok készülnek évről évre. Molnár Szabolcs borász évente 130 ezer palack felett bábáskodik, a szortiment pedig széles, hiszen a fő fajta, az olaszrizling mellett furmint, chardonnay, szürkebarát, cserszegi fűszeres, kékfrankos és cabernet franc is van Jásdiéknál.  A Jásdi Pince alapítása után két évvel a Balatoni Nemzeti Parktól a "2000. évben a Balaton-felvidék legszebb pincéje" címet kapta, de az épület nem csak a szépsége, hanem a története miatt is figyelemre méltó. A XVIII. században épült pince az ezernyolcszázas évek közepétől Ranolder János veszprémi püspök családi borgazdaságának a központja volt, itt alapozták meg a csopaki borok hírnevét. A korabeli borászati feljegyzések szerint a kor legmagasabb borászati színvonalán folyt a munka, például az addig vegyesen szüretelt szőlőket itt válogatták szét először. Az itt készült borok nem csak a környékbeliek körében, de Bécsben, Pozsonyban, Varsóban és Pesten is nagy népszerűségnek örvendtek. Az 1800-as évek végén azonban a filoxéra itt is kipusztította a szőlőket. A XX. század elején az új ültetvényeket gondozó vincellér a kor egyik legkiválóbb szakembere, Bakonyi István volt, annak a Bakonyi Károly szőlőnemesítőnek az édesapja, akinek többek között a cserszegi fűszeres fajtát is köszönhetjük.  Az épület később fél évszázadon keresztül állami gazdasági tulajdon volt, innen került elég romos állapotban a Jásdi család tulajdonába, akik szerencsére megmentették az utókornak. A 40 méter hosszú pince nem csak esztétikai felújításon esett át, de egyben korszerű szőlőfeldolgozó és borászati felszerelést is kapott. Ranolder püspök emlékét a pincénél egy fehér és egy vörös házasítás őrzi, Bakonyi Károly tiszteletére pedig cserszegi fűszerest is palackoznak.   Jásdiék szőlőültetvényeinek nagy része már saját telepítés, de a múltból vannak még 30 év feletti tőkék is. A pincénél, mint Csopakon ez jellemző, leginkább az olaszrizlingben hisznek, ami különböző művelődési módok mellett más-más arcát mutatja - ha kell, a szigorú eredetvédelemnek megfelelő Kódex bor lesz belőle, de nem tartják ördögtől valónak a jó savú fröccsbort sem, hiszen az a lényeg, hogy az ünnepekre és a hétköznapokra egyaránt kerülhessen jóféle Jásdi bor az asztalra.   Az olaszrizling annyira fontos fajta a Jásdi Pincénél, hogy évekkel ezelőtt útjára indították az Olaszrizling Szerintünk rendezvényt, ami azóta is töretlen sikerrel kerül megrendezésre. A másik fontos esemény a pincészet életében a Vörös Balaton, ami a tó környékén termett kékszőlők borait állítja középpontba. De az év többi napján sem kell nélkülözni a pince szellemiségét: a csopaki Jásdi Borterasz minden évszakban nyitva áll a vendégek előtt, és a Vinotékából is bármikor fel lehet tölteni az otthoni készletet. Budapesten pedig Jásdi Attila a lakásborbárjában várja a Jásdi borok szerelmeseit. 
Segítség a palackban! Adománygyűjtő bor a piacon
„Ebben a nehéz egészségügyi, gazdasági és társadalmi helyzetben sokan gondolkodunk azon egyénileg és vállalati szinten is, hogy hogyan tudnánk segíteni és még több értelmet adni tevékenységünknek, mindamellett, hogy a borászat is talpon marad. Szeretnénk kivenni a részünket a közösségért folytatott küzdelemben.” (Laurent Comas, Pajzos Tokaj Zrt. ügyvezető)   A Pajzos-Tokaj Zrt. egy új, speciálisan erre a célra címkézett MEGYER TOKAJ márkájú adománygyűjtő borral jelenik meg a piacon: április 22-től már az Auchan hipermarketekben lesz kapható országszerte az adománygyűjtő bor 1.500,- forint fogyasztói áron, amiből a cég palackonként 500,- forintot adományoz tovább a koronavírus ellen küzdő Szent László és Szent István Kórház Betegeiért, Orvosaiért és Dolgozóiért Alapítvány számára.   „Sokan szeretnének segíteni ebben a helyzetben, de nem mindig tudják, hogyan tegyék, erre kínál megoldást az adománygyűjtő bor. Amellett, hogy a magyar borfogyasztás iránti elkötelezettséget is erősítjük, együtt segítjük a fogyasztóval a koronavírus elleni küzdelmet palackonként 500,- forinttal, és a borászat is megtarthatja dolgozóit, munkatársait. A cél nem csak a túlélés, annál sokkal több: most számítanak igazán az együttműködések, a partnerkapcsolatok, ezért ezúton köszönjük az Auchan Magyarország Kft-nek, aki ebben üzleti partnerünk, a Borüveg-THM Kft., a N.A.P. Nyomda s.r.o. és a Procork Kft. palack, címke és csavarzár főbeszállítóinknak, akik szintén hozzájárultak a bor megjelenéséhez.”- mondta Laurent Comas.             Segíts Te is! Vásárold meg a Megyer Tokaj száraz bort, és 500,- Ft-ot adományozunk a nevedben a Szent László Kórház Alapítványának a koronavírus elleni küzdelem támogatására.   Részletek a www.pajzos-megyer.com oldalon.         (sajtóközlemény alapján)    
Csopaki Kódex termelők - Söptei Pincészet
A Csopaki Kódex hazánk legszigorúbb eredetvédelmi rendszere. A csopaki, paloznaki, lovasi, alsóörsi, felsőörsi dűlőkről Hegybor és Dűlős bor elnevezéssel kerülhetnek palackba az olaszrizlingek és a furmintok,  Csopaki Kódex borként pedig azok, amik a Kódex szigorú előírásainak is megfelelnek.     A Csopaki Kódex termelőinek egyike a Söptei Pincészet, akik Csopakon, Balatonfüreden és Pécselyen közel 7 hektáron termelnek olaszrizlinget, chardonnayt, pinot blanc-t, szürkebarátot, sárgamuskotály, kékfrankost és merlot-t, de a borvidékről további 3 hektárról vásárolnak fel szőlőt. Az évi 40-50 ezer palackba egyaránt kerülnek Csopaki Kódex borok, HegyBor, BalatonBor, illetve könnyedebb és testesebb fehérborok, rozé, vörösbor, sőt, egyes években desszertbor is készül. A borász Söptei Zsolt, a családi pincészet nevét adó testvérpár egyik tagja, ő koordinálja, hogy a szőlőt teljes biológiai érettséggel szüreteljék, majd reduktív technológiával erjesszék. A fehérboroknál tartályos érlelést, míg a vörösboroknál fahordós érlelést alkalmaznak. A fehérborok érlelése 6-12 hónapig, míg a vörösboroké 18-36 hónapig tart. A pincészet filozófiája, hogy gyümölcsös, magas beltartalmú, hosszú utóízű és eltarthatóságú borokat készítsenek.    A család immár öt generáció óta foglakozik szőlőtermesztéssel, és borkészítéssel. Az ötödik generációt Zsolt, és testvére Róbert képviseli. Ükapjuk, Söptei János az 1850-es években települt át a Szombathely mellett levő Söpte községből az akkori Nemespécselyre, ahol kezdetben hobbiként művelte a szőlőtermesztést. A  család az első csopaki területet 1972-ben vásárolta meg, ezután építettek a szőlő feldolgozására és borkészítésre is alkalmas pince-présházat. A tudatos birtokfejlesztés viszont csak két évtizeddel később, 1994-ben indult el, miután borkereskedelmük jelentős eredményeket ért el, és elhatározták, hogy ők is a magyar gasztronómia szereplőivé válnak. Zsolt és Róbert ezután öt éven keresztül évente két alkalommal, összesen 3 hónapig Németországban fejlesztették szőlőművelési tudásukat, ahol teljes szemléletváltáson estek át. Nem csak a reduktív borkészítés alapjait ismerték itt meg, de egy teljesen modern, működőképes gazdasági képet is, ami miatt végül eldöntötték, hogy szőlővel, borászattal, és a szorosan hozzá kapcsolódó egész éves vendéglátással fognak foglalkozni. A fejlődés azóta is töretlen, ami a szőlőterületek bővítésére, a feldolgozóra, a technológiára, a pincére, a palackozóra és a készáruraktárra egyaránt kiterjedt.  A termesztett fajták közül az olaszrizling kapja a főszerepet, ami a balatoni kategória rendszerbe nagyon jól beilleszkedik. Ez a szőlőfajta az alapja a Csopaki Kódex boroknak, a HegyBornak és a BalatonBornak egyaránt. Egyedi ízvilágú boraik számos nemzetközi és országos borversenyen kaptak rangos elismerést.  A Söptei Pincészet tagja számos egyesületnek (Balatoni Kör, Rizling Generáció, Balaton Riviéra), kezdeményezésnek, ami a Balaton két hónapos nyári strandszezonjának megváltoztatásán dolgozik. Mindannyiuk célja, hogy a Balaton ne csak a nyári zsúfolásig telt partról szóljon, hanem az év többi hónapjáról is, vagyis az egész éves Balatonról. Mindarról a nyugodtságról, szépségről és egyedi adottságokról, amit Magyarországon egyedül a Balaton régió tud nyújtani.   A tradicionális családi gazdaságukban kialakult filozófiájuk, hogy a borászat mellett üzemeltett éttermi munkával együtt kimagaslóan hozzá tudjanak járulni Magyarország fejlődő bor- és gasztronómiai kultúrájához. Ezért mindig szem előtt tartják, hogy éttermükben olyan ízletes, és a mai kornak megfelelő ételek készítsenek, amihez balatoni karaktert hangsúlyozó boraikat hozzá tudják kóstoltatni, azaz a boraik stílusához tervezik az ételeiket. Magyaros bisztró jellegű konyhát vivő éttermük évek óta szerepel a Magyarországi Top 100-as listán.  A családi vállalkozásban a borokért Söptei Zsolt, míg az ételekért testvére, Söptei Róbert vállal kezességet.
Csopaki Kódex termelők - Homola Pincészet
A Csopaki Kódex hazánk legszigorúbb eredetvédelmi rendszere. A csopaki, paloznaki, lovasi, alsóörsi, felsőörsi dűlőkről Hegybor és Dűlős bor elnevezéssel kerülhetnek palackba az olaszrizlingek és a furmintok,  Csopaki Kódex borként pedig azok, amik a Kódex szigorú előírásainak is megfelelnek.     A Kódex borok egyik termelője a Homola Pincészet, melyet Homola Szabolcs alapított 2009-ben a Csopak melletti Paloznakon, az alig 400 lelket számláló településen. A 15 hektár saját területen gazdálkodó borászat Homonna Attila főborász vezetésével évente bő százezer palack bort készít, az olaszrizling mellett kékfrankosból, furmintból és syrahból. Csopaki Kódex besorolás alá az 1 hektáros Hajnóczy dűlő és a 4 hektáros Sáfránkert tartozik, a többi terület Tihanyban, Csopakon, Paloznakon és Alsóörsön található.  A Homola Pincészet neve nem csak a kiváló minőségű borokkal fonódik össze, hanem a paloznaki Sáfránkert vendéglővel, a Homola Borteraszon rendszeresen megrendezett DJ a szőlőben sorozattal, illetve a Családi szürettel. A legismertebb talán mégis az évek óta nagy népszerűségnek örvendő, minden évben augusztus elején megrendezésre kerülő Paloznaki Jazz Piknik, ami amellett, hogy a térség legnagyobb zenei rendezvénye, országos szinten is színvonalas produkciókkal szórakoztatja a zene és a borok rajongóit.  Homola Szabolcs sokat ábrándozott arról, hogy Budapest után a Balaton-Felvidéken is gyökeret ereszthessen, és ennek nem csak gyerekkori kötődése és vitorlázó múltja volt az oka, de a borkészítés iránti elköteleződése is. Nem ismer kompromisszumot: célja, hogy a Homola Pincészet az Északi part egyik vezető borászata legyen, illetve az, hogy Paloznakot minél többen megismerjék. Talán nem véletlen, hogy az egyik legnépszerűbb boros sorozatuk a 100% borcsalád. A 100% Balaton, a 100% Rizling, a 100% Szürke és a 100% Habzó Rozé a könnyedebb, fiatalosabb, frissebb borok kedvelőinek kedvence. Sokan mégis a komolyabb, hordós erjesztésű és érlelésű boraikat keresik, mint a Csopaki Kódex Rizling, a Sáfránkert Olaszrizling, a Hajnóczy Olaszrizling, de a Syrah, Kékfrankos és Furmint boraik, valamint a Parti Szél cuvéejük egyaránt kedvelt. A 2009-es, első szüret után 2010-ben csatlakozott a pincéhez Homonna Attila főborász, akinek kísérletező kedve, maximalizmusa jól ismert borász körökben. Neki köszönhetően a borászat évek óta készíti az ország legszigorúbb eredetvédelmi rendszerének megfelelő, magas minőségű borokat.  
Egri borászok fognak össze az egészségügyi dolgozók étkeztetéséért
Az erejükön felül teljesítő egri egészségügyi dolgozókért fogott össze az Egri Borműhely és az Eger Lions Club. Az egyesület borászai összesen 1552 palack bort ajánlottak fel, aminek az árából finanszírozzák az 1552 elnevezésű programot. Ennek segítségével támogatják a kórházakban és a mentőállomáson dolgozók étkezését, hogy ők a betegekre tudjanak koncentrálni. Hiába csak a járvány kezdeti szakaszában vagyunk még, már így is magasak a túlórák és az egymást követő 24 órás műszakok. Amennyiben a pandémiás karantén bevezetésre kerül az intézményekben, a dolgozók napokig vagy hetekig el sem hagyhatják a munkahelyüket. Lévén saját konyhával csak a kórház rendelkezik, az egészségügyben dolgozók élelmiszerellátása kulcskérdés. Az Egri Borműhely szeretné, ha ebben a rendkívüli helyzetben az értük dolgozók érezhetnék Eger lakosságának a támogatását. Bármely olyan intézmény dolgozóinak segítenek, akiknek a koronavírus-fertőzés által keltett kihívásban erejükön felül kell teljesíteniük. Ilyen az egri kórház és az egri mentőállomás, de a Nemzeti Népegészségügyi Központ helyi szervezete, a háziorvosi rendelők és a nővérszálló is. Ezekre a helyszínekre egri vagy Eger környéki vendéglátó-egységek – a Falánk Fanny, a Fúzió, a Macok és a Senator Ház – a koordinátorral történt előzetes egyeztetés alapján vállalják önköltségi áron az ételek elkészítését és a szükséges mennyiség egyszerre történő kiszállítását. Kik és hogyan adományozhatnak? Magánszemélyek, cégek, civil szervezetek, egyszóval bárki, aki vásárol az 1552 felajánlott borból, egységesen 2000 Ft/palack áron. Bármilyen összeggel hozzá lehet járulni a cél teljesítéséhez, de palack minimum 2000 Ft-nyi adományonként vehető át. A palackok átvétele a vírusfertőzés teljes levonultával lehetséges, az adott borászatnál személyesen, az átutalás igazolásával. Ha lesz olyan adományozó, aki nem veszi át a bort, akkor azokat később szintén jószolgálati célra ajánlják fel. Ki koordinál? Az Egri Borműhely felajánlásának teljes koordinációját az Eger Lions Club tagjai végzik. A szervezet a Lions International része, ami a világ legnagyobb jószolgálati intézménye. A borok értékesítéséből várhatóan befolyó valamivel több mint 3 millió forint összeg mellé természetesen várják a további felajánlásokat és egyéb hozzájárulásokat. Ami más eseti felajánlásokkal szemben hatalmas előny, hogy a kedvezményezettekkel minden nap előzetesen egyeztetnek a szükséges mennyiségről, akik így biztosan számíthatnak az ételre, és így nincs pazarlás sem. „Elképesztő látni azt, hogy ebben a helyzetben, amikor mindenki félelemmel és bizonytalansággal van tele, az egészségügyi dolgozók egy szó nélkül mennek az oroszlán barlangjába, és kiteszik magukat nap mint nap a fertőzés veszélyének értünk” – mondja Bolyki János borász, a kezdeményezés egyik ötletgazdája. „Sajnos úgy néz ki, hogy csak még nagyobb terhek várnak rájuk, amit egy hétköznapi embernek elképzelni is nehéz. Ha csak egy kicsit is támogathatjuk őket, akkor azt meg kell tennünk. Az Egri Borműhely tagjai pár óra alatt egy emberként álltak az ötlet mögé. Mindannyian borászok vagyunk, mi a borainkkal tudunk segíteni.” Az Egri Borműhely tagjai (Bolyki Pincészet és Szőlőbirtok, Eszterházy Károly Egyetem, Gál Tibor Pincészet, Juhász Testvérek Pincészete, Ostoros Családi Pincészet, Petrény Winery, St. Andrea Szőlőbirtok, Thummerer Pincészet és Szőlőbirtok, Tóth Ferenc Pincészet) arra kérnek mindenkit, hogy aki tudja, az álljon az 1552 elnevezésű kezdeményezés mellé, és támogassa az egri egészségügyi dolgozókat!   honlap: https://1552segitseg.hu Facebook: https://www.facebook.com/1552segitseg   (sajtóközlemény alapján. fotók: Egri Borvidéki Palack - Busák Attila, Egri Borműhely - Nemes Róbert)
Jótékonysági kampányt indít a Folly a Down-szindróma világnapjára
Idén is jótékonysági akciót indít a badacsonyörsi Folly Arborétum és Borászat a Down-szindróma világnapja alkalmából. Március 21–28. között, online vagy a helyszínen értékesített Boróka 2018-as fehérborok teljes bevételét felajánlják a Down Alapítvány Korai Fejlesztő Központ részére. A Folly szívügyének érzi az alapítvány támogatását, mivel Dr. Folly Réka tulajdonos is egy Down-szindrómás kisfiú nagynénje. Folly Judit harmadik gyermeke, Miklós 2016 júniusában született Down-szindrómával. A családot akkor sokként érte a betegség – a kezdeti nehéz lépéseket a Down Alapítvány segítségével tették meg, és azóta is bármikor számíthatnak az ott dolgozó szakemberekre. Miklós és az egész család rengeteg lelki és szakmai támogatást kapott a fejlesztő központtól, amit mindenképpen viszonozni szeretnének. Éppen ezért március 21–28. között minden egyes, a webshopon vagy a helyszínen eladott Boróka 2018-as fehérbor teljes vételárát adományként ajánlják fel a Down Alapítvány részére. Az arborétum jótékonysági kampányával arra szeretné felhívni a figyelmet, hogy egy Down-szindrómával élő kisgyerek is lehet boldog és elégedett, ha megfelelő segítséget kap a fejlődéshez. „Egy ilyen gyermek megtanít minket, hogy az élet lényegére koncentráljunk, és jobban összehozza a családot is. Neki köszönhetően tartalmasabb családi kapcsolatok alakultak ki; új ismerőseink lettek; és ami talán a legfontosabb: folyamatosan érzékenyít minket mások bajaira” – hangsúlyozta Folly Réka, a Folly Arborétum és Borászat tulajdonosa, hozzáfűzve: „Isten hat nap alatt teremtette a világot. A hetediken megpihent, körülnézett, majd a nyolcadikon megteremtette a downosokat, hogy több szeretet jusson a földre. Nincs más dolgunk, mint elfogadni.”   Boróka 2018 A Folly Boróka elnevezésű bora az arborétum egyik meghatározó növényfajtájáról kapta a nevét. Muskotály, olaszrizling és szürkebarát házasításának az eredménye. Virágillat, gyanta és rizlinges fűszeresség, élénk összetett savszerkezet jellemzi ezt a friss, gyümölcsös bort.    Folly – a balaton édenkertje A badacsonyörsi Folly Arborétum első örökzöldjeit Dr. Folly Gyula pécsi orvos telepítette 115 évvel ezelőtt. A hely extra klimatikus adottságainak köszönhetően a messzi földről érkezett ritka növények is gyökeret vertek, ezért az arborétum gondozását a család újabb generációi továbbvitték. Az induláskor alig fél hektárnyi területből ma már öthektáros arborétum lett, ahol több mint 400 fenyőfajta és 200 lombos fa- és cserjeféle virul. A Folly család négy generációjának elkötelezett munkája és kitartása a Balaton édenkertjévé varázsolta a helyet. Az itt található öt világtáj növényei, a különleges cédrusok, ciprusok és borókák egész évben várják a látogatókat, mi több, az érdeklődök a helyszínen Folly teákat, szörpöket és borokat is kóstolhatnak, az étteremben pedig nyitástól este tíz óráig bőséges választékkal, szezonális ajánlatokkal, badacsonyi ínyencségekkel várják a vendégeket.     (sajtóközlemény alapján)