Borsmenta Sajtóklub II. rész - könnyű fehérek és pár rozé

Kóstolom Csapat

7/19/2018 6:24:16 PM
Kedvencekhez adva
Kedvencekhez adás

Nem sokat pihenünk a nyáron és Edit lelkes szervezésének köszönhetően gyorsan elérkeztünk a Sajtóklub II. részéhez, amelyben találomra választott, nevében és fajtájában nyári könnyedséget sejtető fehérborokat és pár rozét kóstoltunk.

Maradok az I. részről írt beszámoló bevezetőjében felvetett madaras szimbólumomnál, részint azért mert ideillik, no és azért is, mert ha nyomon követjük az élővilágot, akkor nagyon is aktuális téma: már nemcsak hogy bontogatjuk szárnyainkat, de egyenesen megpróbálkozunk pár rövid szárnycsapással, mármint ami a precíz borkóstoló jegyzetelést és pontozást illeti. Továbbra sem szeretnék viszont túlzásokba esni, hiszen nem vájtfülű borsznobok kedvéért kóstolunk, így nem írok olyat, hogy gyógynövény és csalán, inkább azt fejtem ki, hogy egy-egy bort miért csodálok vagy épp miért csodálom kevésbé.

Ezúttal Zsolt nélkül picit úgy érzem magam a kóstolón, mint a kisfecske, akit anyja (apja?) végül kilökött a fészekből, mondván, hogy elég nagy már, szedje össze magát és repüljön egyedül.

Ennél a kissé elvont felvezetőnél most nem terveztem hosszabb előszót írni - vagyis hosszabban pergetni a dobverőket -, aki esetleg lemaradt arról, hogy mi is ez a Borsmenta Sajtóklub, annak szeretném a figyelmébe ajánlani cikksorozatunk első részét, amelyben részletesen elmagyarázzuk.

Vágjunk is bele tehát, jöjjön a várva várt borsor! (A borokat most is vakon kóstoltuk és egyessével beszéltük meg, habár a lentiek többnyire az én szubjektív benyomásomat tükrözik)

1. Koch Csaba - Cserszegi Fűszeres
Megillatozom és mit érzek? Irsai Olivért. A leleplezésnél próbálnám meglepődésemet rejtegetni, de azt hiszem, nem én vagyok az egyedüli. Az összbenyomásos nemtetszésemmel viszont igen, bár később módosítom pontjaim számát 79-ről 81-re.
A borral egyébként semmi baj (leszámítva, hogy a korty lenyelése után engem a savak még sokáig zaklatnak), az illata számomra többet ígért (és más fajtát), viszont ami nálam nagyobb gond, hogy az ízvilága számomra nem fér bele a könnyű nyári kategóriába.

2. Sándor Zsolt - Cserszegi Fűszeres
Ez már sokkal jobban tetszik nekem illatozásra és ízlelésre egyaránt. (Jó lenne, ha szebben írnám a jegyzeteimet, mert van itt egy olyan mondat, amit nem tudok elolvasni.) Nem egy átlagos közízlésnek való bor van a poharunkban, a gyümölcsösség, frissesség itt is kevesebb, technológiai hiba nincs, de sajnos a karakter is elmarad. Meglepődünk, mikor megpillantjuk az elkövetőt, hiszen egyébként szeretjük a borait kollektíven. 80p

3. Skizo - Irsai Olivér
Pont annyira kellemes az illata, ami még nem bántóan túlzó, így hívogatóan pörög a borocska a poharamban: kóstolj meg! Megteszem. Kellemes, málnás íz, pici vaníliával meghintve, a maradék cukortól sem válik az egész bor egy sajttortává és mivel a málnát amúgy is igen nagyon szeretem, bátrabban húzom a ceruzámat a pontoknál. 84p

4. Nagy & Nagy - Sauvignon Blanc
Gyorsan írom: nem ízlett. 78p

5. Jásdi - Chardonnay
Könnyed ásványosság, citrusok, zöldalma, visszafogottan karakteres ízvilág, innám én még, de ha könnyed nyári borként kell értékelnem, akkor ezt nem érzem annak, így ennek megfelelően adok csupán 82 pontot.

6. Ez lett az este legrosszabb tétele, mivel sajnos beteg.
7. Szintén borhibába ütközünk.

8. Matyšák - Děvin
A Vincés művésznő, Kriston Orsi hozta nekünk ezt a csodát és mentette meg a könnyed nyári borok fehér részlegét, mert ez a bor különleges ízvilágával és Ercsey Dani fenékfogdosós anekdótájával együtt mindent visz; a szívünket biztosan, szánkban pedig ott marad a pirosan mosolygó ribizli kedvessége. 85p
Egy bort kóstolunk vissza a sor után: ezt. Nem marad belőle.

9. Koch - Rozé Cuveé (Cabernet Sauvignon, Pinot Noir, Kékfrankos)
Konzekvensnek érzem magam, mert vakon is ugyanannyi pontot adok ennek a bornak, mint fehér társának: 79-et. Hosszas vitatkozás után, Ercsey Dani rozé színskálája nélkül is úgy gondoljuk, hogy ez a bor lehet az, amire azt szokás mondani, hogy lazacszínű, az ízvilágban pedig mindenki érzi: eper és még több eper, ami kicsit dominánsan elnyomja a többi epret. Végül arra jutunk, hogy talán nem rozénak indult, csak ez lett belőle. “Soha rosszabb rozét ne igyak” - mondja Edit, és ebben tökéletesen igaza van: tényleg nem szeretnék rosszabbat inni.

10. Szentpéteri Attila - Rozé
Azt hiszem ennél a bornál kezdünk sokkal inkább egymásra, mint a kóstolt tételekre figyelni, mert alig jegyzek fel róla valamit. 81 pontot adok neki, keveslem a gyümölcsöt (vagy csak az előző bor után?!), a savakat pedig picit sokkalom, összességében nem rossz, de valahogy kellene neki jellemet is varázsolni. Pedig sok az ilyen-olyan plecsni rajta, micsoda kézimunka lehet a felragasztások mögött.

11. Koch - Cabernet Sauvignon Rozé
Ez viszont már határozottan rozénak indult és az is lett belőle, illatában kellemes, ízében pedig nem hoz sok eprességet. Mércém még a rozénál, hogy egy tízes skálán vajon mennyire szívesen önteném nyakon a bort szódavízzel, hát, ennél 8-ast adok erre. Összességében pedig 84 pontot.

12. Szent Donát - Talajsztori Rozé
IMÁDOM. Bár megosztó bor: a fiúknak nagyon nem, a lányoknak nagyon tetszik. Végre egy rozé, ami ásványos, szikár, sós (wow!!) és az epernek még a magja sem lelhető fel benne - ezek után pedig kit érdekel, ha az illatában van egy kis belecsempészett papír?! 86p.

Jegyzőkönyv:
II. Borsmenta Sajtóklub részvevői, avagy kiknél olvashatsz még a kóstolt sorról vélhetően sokkal szakszerűbb (kenyérhéjasabb) beszámolókat: Sue Tolson (WineSofa), Ercsey Dani (WineSofa), Nyulasi Gábriel (Ihatóbb Magyarországért), Kriston Orsi (Vince), Zacsek Ági (Wine is Fine Blog), Szabó Edit (Borsmenta)
A helyszínért ezúttal is köszönet a Nyitott Műhelynek. Ha arra jártok, dobjatok be egy palack bort, csak úgy Lacinak, vagy mondjátok, hogy a Sajtóklubbnak lesz. Leteszteljük, ígérem.

Cikket írta: Kalmár Borbála

Villány Kétkeréken V. - Kalandozva

Villány Kétkeréken IV. - Szomjasan

Villány Kétkeréken III. - Szárnyalunk

A Pannonhalmi borvidék és a PH-Érték
Történelmi hagyományok és izgalmas borok: ez mind megtalálható az Észak-dunántúli borrégióhoz tartozó Pannonhalmi borvidéken, ami közel 650 hektáros területével az ország 22 borvidéke közül az egyik legkisebb. Írásos emlékek alapján már Szent László korában javában folyt itt a szőlőtermesztés, amelynek elterjedéséhez a bencések nagyban hozzájárultak. Ők a mai napig fontos szerepet töltenek be a borvidék életében, a legnagyobb piaci ismertséggel rendelkező pincészetet ma is a Pannonhalmi Főapátság működteti. A filoxérajárvány és a 20. század történelmi eseményei átrajzolták a borvidék térképét, de a közelmúltban tapasztalt fejlődésnek köszönhetően ismét érdemes odafigyelni jó minőségű boraikra. Manapság egyre többen hisznek a közösségi összefogásban, közösségi borok készítésében. A pannonhalmiak ebben is élen járnak, hat borvidéki pincészet és egy győri marketingkommunikációs cég részvételével létrehozták PH-Érték elnevezésű klaszterszerű társulásukat, valamint azonos néven megalkották közösségi borukat egy friss, üde, gyümölcsös ízvilágú, rajnai rizling alapú házasítás képében. Jelenleg e hat pincészet palackozza a Pannonhalmi borvidék egyediségét bemutató tételeket, amelynek készítésénél a szőlőtermesztés, a szüret és a feldolgozás is szabályozott, a házasításnál pedig minden esetben kikötés, hogy az adott évjáratból készült száraz bor minimum 50%-ban rajnai rizlinget tartalmazzon, az illatos, aromatikus fajták együttesen nem haladhatják meg a 30%-os részarányt, az alkoholtartalma pedig minimum 12%-os legyen. A bírálaton sikeresen szereplő borok egységes arculattal (750 ml-es, rizling típusú palackban, PH-Érték logó feltüntetésével a csavarzáron és a címkén) és azonos időben kerülnek forgalomba. A borvidékre a magas minőségű, üde fehérborok, rosék és jóivású, gyümölcsös vörösborok egyaránt jellemzőek. Legtöbben a rajnai rizling, fűszeres tramini, sauvignon blanc, chardonnay és pinot noir fajtákat ismerik innen, de van olaszrizling, Irsai Olivér, rizlingszilváni, cserszegi fűszeres, királyleányka, szürkebarát, zöldveltelini, kékfrankos, merlot, cabernet franc és cabernet sauvignon is. A borvidékhez tartozó települések: Bakonypéterd, Écs, Felpéc, Győr-Ménfőcsanak, Győrság, Győrszemere, Győrújbarát, Kajárpéc, Lázi, Nyalka, Nyúl, Pannonhalma, Pázmándfalu, Ravazd, Románd, Tényő. A terület időjárási viszonyai kiegyenlítettek, talaja főként löszön és homokon kialakult barna erdőtalaj. Környezeti adottságai a Loire felső folyására illetve Elzászra emlékeztetnek. A Pannonhalmi borvidéken több kisebb-nagyobb borászat található, ezek a teljesség igénye nélkül: Pannonhalmi Főapátság Cseri Pincészet Hangyál Pincészet Herold Pince Pécsinger Szőlőbirtok Tar Pincészet Babarczi Szőlőbirtok Ács Pincészet     szöveg: Szabó Hajnalka fotók: pincészetek Köszönöm a segítséget Illés Tamásnak!
Borszerda egri borokkal
Idén nyáron a Magyar Nemzeti Galéria és a Vasarely Múzeum Borszerda sorozatában, az  egész estét betöltő programok, egyedi tárlatvezetések és koncertek mellett három alkalommal is egri borokat kóstolhatnak a vendégek.   „A borfogyasztás igazi kulturális tevékenység. A borról lehet verset írni, a borról lehet elmélkedni, s a borról a legváltozatosabb kifejezésekkel lehet beszélni. A bor karakterét meg lehet ragadni színek, formák, hangulatok, zamatok fogalmaival, s a borról lehet szólni a képek segítségével is. Erről szólnak a Borszerdák fönn a Várban, a Magyar Nemzeti Galériában, a magyar művészet legszebb alkotásainak közelében” – mondja dr. Bellák Gábor művészettörténész, főmuzeológus a múzeum képviseletében.   A Magyar Nemzeti Galériában évekkel ezelőtt azért kezdték el a nyári Borszerdák sorozatát, hogy a bor iránt érdeklődő közönséget a magyar képzőművészet értékei felé is fogékonnyá tegyék. De éppúgy szerették volna múzeumlátogató közönségük számára is hangsúlyozni, hogy a bor hasonlóképpen nemzeti örökségünk és kultúránk része, mint a képzőművészetünk.   Július elejétől augusztus közepéig tartanak a Borszerdák, amelyekhez minden alkalommal egyedi programok és tematikák társulnak. Az esték folyamán az állandó kiállítások mellett az időszaki tárlatok is látogathatóak. A Magyar Nemzeti Galériában „A szürrealista mozgalom – Dalítól Magritte-ig” című kiállítás július 17-én és 24-én, a „Minden múlt a múltam” #huszadikszázad #privátfotó #Fortepan pedig július 24-én. Augusztus első két szerdáján a Vasarely Múzeumban folytatódnak a borszerdák programjai.   A friss, a gyümölcsös és a játékos témák remekül illenek az Egri borvidékhez, amelynek üde, classicus kategóriába sorolható egri csillag és egri bikavér borait mintha csak a nyárhoz találták volna ki. Az Egri Borműhely tagjai a borvidék könnyed arcát szeretnék megmutatni a vendégeknek, többek között e fehér és vörös házasításokon keresztül.   Az egri sort július 17-én a friss tematika nyitja a Juhász Testvérek és Tóth Ferenc pincészeteivel. Mindkettő családi borászat, ahová a második generáció belépése hozott igazán újszerű szemléletet. Erről a témáról biztosan szó lesz majd a „Bor – és ami mögötte van…” beszélgetéseken. Az est folyamán Varga Zsuzsa és a Zuzu Jazz lép fel, „Régi művek friss szemmel” címmel hallgatható meg Bellák Gábor előadása, valamint több tárlatvezetés is lesz, közülük az egyik angol nyelven, „Borok és történetek a XIX. századi Magyarországon” címmel.   A július 24-ei gyümölcsös Borszerdára a Petrény Winery és a St. Andrea érkezik Egerből. Mindkét pincészet komoly hangsúlyt fektet arra, hogy igazán magas minőségű borok csak gondosan művelt ültetvényekről, egyedi karakterű termőhelyről érkezhetnek, a borász feladata pedig ennek megőrzése a palackokban. A zenét ez alkalommal Gyárfás István és Molnár Enikő szolgáltatja, szó esik arról, hogyan helyezhetünk el családi képeket a Fortepan gyűjteményében, az egyik tárlatvezetés pedig a gyümölcs- és növényszimbólumokat kutatja fel a magyar festészetben.   Augusztus 7-én, már a Vasarely Múzeumban a legjátékosabb kedvű egri borász, Bolyki Jani borait lehet kóstolni. A fiatal borász nemrég újította meg teljes címkevilágát, amelynek minden elemét kézzel rajzolta egy illusztrátor, és már a palackokra tekintve beránt minket az a mesevilág, ahol egy zebra hátán ülő víziló a királyleányka. Az Art Bonbon magában a gyűjteményben ötvözi a zenét és a táncot klasszikus és kortárs reflexiók formájában, szó lesz az op-art születéséről, és rendhagyó tárlatvezetést tartanak a „Művészet és a világűr” időszaki kiállításon.   További információk a Borszerdákról: https://mng.hu/programtipusok/borszerda/ az egri borokról: https://www.facebook.com/egribormost/(forrás: sajtóközlemény)
A Borháló hazatér: új arculat, új filozófia Budaörsön
Szép vargabetűt írt le Nagy Beatrix, mielőtt júliusban megnyitotta borszaküzletét Budaörs központjában. „Ez az üzlet más lesz, mint a többi, újabb színfolt a város életében, olyan otthonos hely, ahová a találkozni, beszélgetni vágyók éppúgy szívesen térhetnek be, mint a jó borok szerelmesei” – ígéri a Borháló Budaörs üzletvezetője.   Nagy Beatrix 2006 óta él Budaörsön családjával, gyerekei itt jártak iskolába, ultratriatlonista férje a budaörsi sportolók ismert és elismert alakja. 2014-ben, éppen az akkori budaörsi Borháló adta számára az inspirációt, hogy kilépve az addigi biztosnak mondható multis közegből, saját borboltot nyisson. Mára, a kelenföldi üzlet kemény munka után meghozta gyümölcsét és mikor lehetőség adódott egy franchise-üzlet megnyitására, Bea a bővülés mellett döntött.   A Borháló Kelenföld a mintegy ötven egységet számláló országos franchise-hálózatban a legeredményesebbek közé tartozik, Bea kétszer nyerte el az Év Franchise-Partnere címet, tagja a Franchise Tanácsnak, számos ötletét, jó gyakorlatát vették át mások is a hálózatban.   2019 nyarára Borháló nélkül maradt Budaörs, így Bea számára egyértelmű volt, hogy egy második boltot is nyitnia kell, méghozzá a szívéhez legközelebb álló településen.   A kelenföldi egységben a klasszikus borkóstolók mellett Beáék rendhagyó eseményeket, még irodalmi estet is rendeztek és ezt az irányt szeretné folytatni Budaörsön is. Nagy népszerűségnek örvendenek a vakkóstolók, az egyetemistákat „beavató kóstolókra” hívják; sokszor dupla eseményt kell tartani délután 6-tól 8-ig, aztán 8-tól kifulladásig. „Amióta kiderült, hogy itthon, Budaörsön nyitok boltot, dőlnek az ötletek. Barátaink kezdeményezésére kisközösségekhez kapcsolódó tematikus kóstolóink is lesznek: Bor & Egészség, Bor & Jazz, Bor & Buborék, Bor & Tánc. Ja és persze Bor & Triatlon” – teszi hozzá nevetve az üzletasszony, utalva férje szenvedélyére.   A Károly király utca 4-ben, az Ifiklubbal szemben található tágas üzlet július 4-én nyílt meg és várja vásárlóit: borban járatosokat éppúgy, mint a jó borok világával ismerkedni kívánókat, sőt azokat is, akik csak beszélgetnének, vagy meginnának egy jó kávét. Bea törekvése, hogy az új borbolt ne csak üzletként, hanem igazi törzshelyként is életképes legyen, ahová az emberek szívesen bejárnak akár csak beszélgetni is. A boltban a Borháló prémium palackos kínálata mellett pezsgők, champagne-ok, konyakok, whiskyk, rumok, pálinkák és kézműves sörök is kaphatók lesznek ugyanúgy, mint delikátesz ínyencségek és helyi, budaörsi kézműves termékek.   Az alternatív kiszerelésű, például dobozban, magnumpalackban is forgalmazott minőségi borairól ismert, de a prémiumborok világában is sikeresen terjeszkedő, exkluzív saját tételeket is kínáló Borháló júliusban a balatoni borokat, augusztusban a buborékos italokat állítja fókuszba. Aki az újdonságokról, a márka központi akcióiról, illetve Bea helyi kezdeményezéseiről nem akar lemaradni, érdemes feliratkoznia a bolt hírlevelére, illetve követnie a Borháló Budaörsöt a Facebookon.   (forrás: sajtóközlemény) 
Négy érmet hoztak el a Kreinbacher magnumok a pezsgő vb-n
18 ország pezsgőit, köztük hazai tételeket is díjaztak a legrangosabb nemzetközi pezsgőversenyen, a Champagne és Pezsgő Világbajnokságon (CSWWC). A somlói Kreinbacher Birtok Brut Classic 2015 Magnum aranyérmet, három további magnum palackban érlelt pezsgőjük ezüstöt kapott. Kiemelkedően szerepelt a Carassia - Kárászteleki Pezsgőpincészet is, egy arannyal és két ezüsttel zárták az idei versenyt.   A CSWWC (Champagne and Sparkling Wine World Championships) egyedülálló a nemeztközi borversenyek között, a zsűriben az alapító Tom Stevenson mellett neves pezsgőspecialisták szerepelnek, akik két hét alatt kóstolják végig a teljes mezőnyt Kentben. Az értékelés vakon, régiónként és stílusonként történik. A verseny célja, hogy kizárólag a világ legjobb pezsgőit díjazzák, így ennek megfelelően csak arany- és ezüstérmeket hirdetnek ki. Idén harmadával nőtt a nevezések száma, 18 ország került fel az éremtáblázatra és rekordszámú, összesen 185 arany és 212 ezüst született.   A somlói Kreinbacher Birtok ötödik éve indul a megmérettetésen, ahol Brut Classic 2015 Magnum pezsgőjük az aranyéremmel megismételte tavalyi sikerét. A furmint és chardonnay házasításából készített, több mint három évig érlelt tradicionális pezsgőt már 2018-ban is kiemelkedőnek találták a bírák, az akkor még bevezetés előtt álló pezsgő a Best Hungarian Future Release kategóriagyőztes címet is kiérdemelte. A három további ezüst egyikét a Kreinbacher most debütáló, Rosé Brut 2016 Magnum pezsgője kapta. A Birtok legelső, magnum palackban érlelt roséja kapcsán a szakértők kiemelték fiatalos, gyümölcsös karakterét. A 2016-os évjáratból a Kreinbacher két másik pezsgője is ezüsttel végzett: a Brut Classic 2016 Magnumot és a Prestige Brut 2016 Magnumot min. 2,5 év hosszú érlelés után mutatja majd be a Birtok.   A Kárászteleki Pezsgőpincészet szintén kivételes eredménnyel zárta a versenyt: a Carassia Classic Brut pezsgő magnum palackja aranyat, két további pezsgőjük ezüstöt kapott.   Champagne a legsikeresebb borvidék, Olaszországé a legtöbb érem A világverseny presztízsét mutatja, hogy a legjelentősebb pezsgőpincészetek és champagne-házak vesznek részt rajta és a zsűri elismert, komoly kóstolási tapasztalattal rendelkező szakértőkből áll. A bírák között Essi Avellan Master of Wine mellett egy hazai szakértő, Márkus György is helyet kapott. A francia Champagne régió specialistája idén élesben pontozott, a tartalék bíra szerepét Simon Stockton vette át. A nemzetközi mezőnyben a legtöbb érmet szerző, így a legeredményesebb ország ezúttal Olaszország lett (Trento és Franciacorta tradicionális pezsgőivel), az Év Pezsgőkészítője címet szintén olasz induló, a 15 aranyérmet szerző Ferrari viselheti. A borvidékek közül a franciaországi Champagne 61 aranyéremmel és 49 ezüsttel őrzi vezető pozícióját. A champagne-házak közül kimagasló eredménnyel zárta a versenyt a Louis Roederer, sikerrel szerepeltek a Kreinbacher champagne-válogatásában elérhető házak: a Piper-Heidsieck, a Deutz és a Charles Heidsieck évről-évre őrzik helyüket az aranyérmesek között. A presztízs cuvée-k között a Dom Pérignon öt arannyal emelkedik ki a mezőnyből, a Rare Champagne két aranyat érdemelt ki. Az itthon is népszerű champagne-házak, mint a Moët & Chandon, a Veuve Clicquot és a Ruinart szintén halmozták az érmeket.   A CSWWC világbajnoki és nemzeti trófeákat – köztük az abszolút világelső pezsgőt – november 4-én, a londoni díjátadó gálán hirdetik majd ki.    (forrás: sajtóközlemény) 
Mátra. Természetesen.
Manapság egyre nagyobb kultusza van a természetes boroknak. Miközben a környezetvédelem kapcsán gyakran kongatják a vészharangot, egyre inkább előtérbe kerül a természetes szőlőművelés és borkészítés témája. Jónéhány borász már úgy gondolkozik, hogy ne csak a természetet, de saját szervezetünket se terheljük felesleges vegyszerekkel, így aztán a borok készítésénél csak a legszükségesebb beavatkozásokat végzik el. A nyár eleji Természetes Mátra kóstolóra közülük hárman, a Karner Wines, a Losonci Pince és a Levente Szőlőbirtok és Pince hozta el borait a VinoPiano Borbárba. A Mátrát kisgyermek korunk óta a természettel kötjük össze, nem volt ez másként most sem, amikor ezeket a borokat kóstoltuk és a történeteiket hallgattuk. Major Leventét, az abasári általános iskola igazgatóját borok nélkül is megjegyeznénk megjelenéséről, beszédstílusáról. A borkedvelők néhány éve ismerték meg a nevét, és azóta komoly rajongótáborral rendelkezik. Nem csak a tanításban elkötelezett, de a tanulásban is - hiszen ő is folyamatosan tanul a szőlőben, amit organikusan művel, és a gyümölcs természetes ízét igyekszik visszaadni boraiban. A szőlőben nem végez talajmunkát, a természetes gyomflóra végzi el a feladatát. Most a 2015-ös évjáratból hozott kóstolót, amikor a 60 éves olaszrizling tőkékről 60 dkg-s tőketerhelés mellett szüretelt. Legérdekesebb ezen az estén az irsai olivérből készült bora volt, natúr borosok nem igazán szoktak ezzel a fajtával foglalkozni. Bár illata tipikus, az íze egyáltalán nem általános, mint ahogy a borász céljai sem azok. Losonci Bálint 8 hektáros családi birtoka Gyöngyöspatán és környékén található. A 6 éve organikusan művelt szőlőben a bázis a rajnai rizling, a pinot noir és a kékfrankos, de kevésbé ismert szőlőfajtákkal is kísérteleznek, most ültettek például purcsint és tihanyi kéket, de magyar frankos is kizárólag itt terem. A Losonci turánért mindenki rajong, aki ezt a fajtát kedveli, de ezen a kóstolón emlékezetes volt a héjon erjesztett saszla, vagy a szintén héjon erjedt, szűretlenül-derítetlenül palackozott királyleányka is.  Karner Gábor 20 éve felvásárolt szőlővel kezdte borász pályafutását, majd saját területtel folytatta. Ahogy ez a terület egyre nőtt, a beavatkozások egyre csökkentek, mára már csak spontán borokat készítenek, 2017 óta ként sem használnak, úgy gondolják, ez a jövő. A többes szám nem véletlen, lánya, Fanni is egyre jobban belefolyik a borok készítésébe. Tavaszföld és Vitézföld kékfrankosaik évek óta megbízhatóan hozzák azt a minőséget, ami miatt a természetes borok kedvelői megjegyezték a Karner nevet. Mindkettőt megkóstolhattuk most, és érdekes volt összehasonlítani, hogy ugyanabból a fajtából, ugyanabból az évjáratból, ugyanúgy egy hetet héjon áztatott borok milyenek úgy, hogy az egyik másfél évet töltött hordóban, a másik viszont egyetlen percet sem. Természetes ízek, természetes, emberközeli történetek - élmény volt ezeket a borokat megkóstolni és közben a borászokkal beszélgetni. A Mátráról a jövőben nem csak a természet jut majd eszünkbe, de a természetes borok is.        Szöveg: Szabó Hajnalka Fotó: Kató Boglárka Köszönjük a lehetőséget a VinoPiano Borbárnak!    
Eger nyáron
Ha július-augusztusban Eger felé vesszük az irányt egy hétvégére vagy akár egy hosszabb nyaralásra, akkor rengeteg látni- és felfedeznivaló vár ránk. A történelmi emlékek mellett ne hagyjuk ki az új lendületet kapó Szépasszony-völgyet sem, ahol az egymás mellett sorakozó pincékben a helyi borokat kóstolhatjuk.   A város Az Egri Vár önmagában is maga a történelem. A Püspöki Palota, a Kazamata, és a Panoptikum mind-mind a végváriak életét mutatják be, amit felfedezhetünk önállóan, de sok érdekességet hallhatunk akkor, ha az egri vitézek idegenvezetését választjuk. A török megszállás korából értékes emlékek maradtak fent. Nézzük meg a 40 méter magas minaretet és onnan a lenyűgöző kilátást, majd igyunk meg egy török kávét a Pasa Sátrában. Töltsünk el pár órát a ma is működő Török fürdőben, amelynek legrégebbi medencéje még 1610-ben épült, és a saját gyógyvize közvetlenül a lábunk alatt tör fel a kőlapok között, valamint tekintsük meg a másik fürdő, a Valide Sultana romjait. A látnivalók sorát a múzeumokkal folytassuk, a barokk stílusú Egri Érseki Palota pár éve nyitott újra a látogatók előtt, itt a kiállítások mellett az úgynevezett Madaras termet is megcsodálhatjuk, ahol a madarakat ábrázoló freskókat a restaurátorok több mint 30 réteg festék alatt találták meg. A Főegyházmegyei könyvtárban 170 ezer kötetet őriznek, köztük IX. Leó pápa iratgyűjteményét, valamint a Dante-kódexet, melyből az egész világon mindösszesen három létezik. Az Eszterházy Károly Egyetem egyik épületében található a Varázstorony, amelyben a csillagászati múzeum, a planetárium és a Panoráma terasz gyönyörű kilátása mellett a torony csúcsán Európa legrégebbi camera obscurája található. Az Egri Bazilika hazánk második legnagyobb temploma. A Hild József tervezte épületet 1837-ben szentelték fel. A belső tér a hosszú építés miatt több különböző stílusú díszítést rejt, a nyári szezonban pedig hétköznap délben orgonaszóra hűsölhetünk az impozáns környezetben.   A borok Eger és környéke régóta híres a szőlőtermesztésről és a borkészítésről. A mérsékelt klíma és a szőlőfajták sokszínűsége igazán gyümölcsös és változatos stílusú borokat eredményez. A fajtaborok mellett a házasításokon van a hangsúly, abból is a két fő borvidéki boron, az egri csillagon és az egri bikavéren. A fehér és a vörös cuvée-k a könnyed, jó ivású, igazi nyári szomjoltóktól kezdve a többéves érlelést kapott komoly, elegáns tételekig kínálnak mindenkinek alternatívát. Dönthetünk úgy, hogy bejelentkezünk egy-egy pincészethez, és náluk kóstoljuk meg a borokat és nézzük meg a pincéket, vagy elsétálhatunk a belvárostól 25-30 percre található Szépasszony-völgybe is. Ez eredetileg az egri püspök tulajdona volt, aki csak 1774-től engedélyezte a helyi földesuraknak, hogy pincéjük legyen. Az itteni puha kőzet alkalmas volt arra, hogy mély pincéket vágjanak bele, amelyek egyenletes hőmérsékletük révén hasznosnak bizonyultak a borok tárolására. Ma már több mint 150 kóstolópincét, éttermet, borszaküzletet találunk itt, így az egyik helyről a másikra sétálva fedezhetjük fel a kedvenceinket. Az utóbbi években több új nyitás garantálja, hogy a legmagasabb minőséget kedvelők is izgalmas tételekre találjanak itt. Számos pincészet kínál például itteni kóstolóhelyszínein olyan limitált tételeket, amelyek országos forgalomban nem kaphatóak.  Emellett fesztiváloknak, koncerteknek, gasztrorendezvényeknek, piacnak, boros eseményeknek is helyet ad a Szépasszony-völgy.     Sajtóközlemény alapján Fotó: Busák Attila
Borászatból gasztrobirtok
Négy évtizeddel ezelőtt, amikor a badacsonyi szőlőműves családból származó Barabás Eleonóra és a budapesti kádár család sarja, Laposa József házasságot kötött a badacsonyi Hableányban, valószínűleg legmerészebb álmaikban sem gondolták azt, ami most a valóság. 3 gyermekük, Bence, Lilla és Zsófia mára nem csak a Laposa borbirtokot, de egy igazi gasztrobirtokot is működtetnek, melynek legújabb tagja épp a néhány hete megnyitott Hableány.    A gasztrobirtok kifejezés egyáltalán nem túlzás. Az említett Hableányon kívül további három olyan hely is van Badacsonyban, ahol Laposa borkóstolóban lehet részünk, és ha ez nem lenne elég, mindegyikben van még egy kis plusz. A Laposa borterasz a szőlőbirtok közepére épült, még az épület tövében is kéknyelű tőke van, bár nem csodálnám, ha es keveseknek tűnt volna fel eddig - a lenyűgöző balatoni kilátás valószínűleg elvonja erről a figyelmet, főleg, ha még egy pohár bor is van a kezünkben. Igaz, a többi hely sem kevésbé vendégmarasztaló. A Szőlőhegy bisztrót a nagy szőlőlugasos terasza miatt nem feledjük sokáig, na meg a hatalmas adag nagyon finom ételek is emlékezetesek. A leglazább, legvagányabb, legbulisabb Laposa placc pedig a frissTerasz, ahol egész nyáron koncertek, dj szettek és menő street food ételek uralják a terepet. Idén nem lesz nehéz az aktuális hangulatunkhoz helyet választani!    A badacsonyi, meg úgy általában a balatoni borok kedvelői már egészen biztosan ittak Laposa bort, de van egy jó hírünk: a birtok borászának, Laposa Zsófinak az álma hamarosan megvalósul, újonnan épült borászati komplexumukban ugyanis egy pezsgőkészítő üzem is helyet kapott, így a  szortiment rövidesen pezsgővel bővül.  Ebbe a szortimentbe egyébként már most is vagy húszféle bor tartozik, és nem kellett különösebb kompromisszumost kötni hozzá, hogy a borlapokra kizárólag Laposa borok kerüljenek. Az üde, friss fehérboroktól a hosszan érlelhető, testes borokon át olyan különlegességig, mint a késői szüretelésű zeus, igen széles a skála. A Hableányban ezt le is ellenőrizhetjük: egy ötletes fali installáción külön vannak az alap borok, a hegyborok és a dűlős tételek. Könnyebb így megtalálni a kedvenceket, de így akár tanulhatunk is a balatoni borok besorolásáról. A legizgalmasabbat még nem is mondtam: a Laposa borok ettől az évtől a Hableány alatti látványpincében készülnek, így akár az ebédünkre várva is bekukucskálhatunk az éppen zajló munkafolyamatokba! Igazán egyedi, hogy egy település közepén van egy látványborászat, így aki arra jár, mindenképpen nézze meg!     Borok, ízek, élmények... Badacsonyban egyikből sincs hiány!        szöveg: Szabó Hajnalka fotó: Laposa Gasztrobirtok
A klasszikus angol reggelitől a glutén- és tejmentes gofriig
A Felix Kitchen&Bar nyári brunch kínálatában mindenki megtalálja a kedvencét. Késő reggeli, korai ebéd, vagyis brunch! Bár Magyarországon csak az utóbbi években kezdett elterjedni, a hétvégi pihenés szerelmeseinek biztosan ez a kedvenc étkezése, ráadásul mostantól Budapest legújabb éttermében élő DJ szettel és dunai panorámával élvezhetjük a nyári brunch hamisíthatatlan hangulatát. A Felix Kitchen&Bar Summer Brunch rendezvénysorozata minden héten szombaton és vasárnap várja a kikapcsolódásra vágyó vendégeket. A breakfast és a lunch, vagyis a reggeli és az ebéd szavak összevonásából keletkezett a brunch szó a 19. század végén, amely azóta világhódító útjára indult és az egyik kedvenc hétvégi étkezéssé nőtte ki magát. Ha pedig valakinek eddig nem ez volt a kedvence, annak is biztosan meg fog változni a véleménye, ha ellátogat a Felix Kitchen&Bar Summer Brunch rendezvényére valamelyik hétvégén, ahol dunai panorámával, fantasztikus fogásokkal és lágy dallamokkal mindenki megtalálja a kedvére való falatot az áprilisban nyitott étterem új brunch étlapján.   Azoknak, akik a délelőtt folyamán is a könnyű ételeket kedvelik, az ún. superfood fogások jelenthetik a tökéletes választást. Legyen ez akár a feketeribizli, málna, acai bowl, a matcha green bowl vagy az avocado toast, de a breakfast buddha bowl is telitalálat. A klasszikusabb brunch vagy reggeli fogások szerelmesiről sem feledkezett meg Kovács Árpád séf, aki a LouLou, a Babel, a 21 Magyar Étterem, a Pierrot, a Vár: a Speiz éttermekben megszerzett tapasztalatával vezeti a Felix konyháját. Az eggs benedict és a klasszikus angol reggeli mellett egy merészebb fogással, a sült marinált kápia paprikával tálalt kacsás gofrival is kezdhetjük a hétvégét. “A brunch étlapunkat úgy alakítottuk ki, hogy a könnyű, akár mentes ételektől kezdve a tartalmasabb fogásokig mindenki megtalálja nálunk a kedvencét. A tradicionális brunch ételekről természetesen nem feledkeztünk meg, de igyekeztünk egy-egy kevésbé megszokott tételt is becsempészni azoknak a vendégeknek, akik nyitottak az újdonságok iránt” - mondta el Árpád. És, hogy mit ehetnek azok, akik a tartalmasabb brunch hívei? A klasszikus hamburger, a garnélás spagetti, vagy akár a különböző bagel összeállítások is kitűnő választást jelenthetnek számukra. Az édes fogások pedig főételként vagy desszertként is tökéletes kiegészítői lehetnek a reggelünknek, hiszen a glutén- és tejmentes gofri, valamint a ház palacsintája biztos, hogy mindenkit elvarázsol!   A Felix egész nap nyitva tart, hétköznap a reggeli menü már 7.30-tól elérhető, a Summer Brunch pedig minden szombaton és vasárnap 9.30 és 16.00 között várja a vendégeket. A fogások kipróbálására pedig a gyönyörű történelmi épület éttermi része és annak nyitott loggia-ja is nyitva áll. A brunch után pedig a kultúrára nyitott vendégek számára is tartogatnak programokat, hiszen a tavaly óta működő Ybl Budai Kreatív Ház és az új étterem célja, hogy a kultúra és a gasztronómiai kiegészítse egymást az épületben. A kiállítótér legújabb tárlatában hat magyar művésznő, Fabricius Anna, Lovas Ilona, Moizer Zsuzsa, Rabóczky Judit, Szabó Klára Petra és Tranker Kata alkotásait mutatják be az „Öntárgyiasítás, női pozíciók” témához kapcsolódva július 4-től.