Kóstolom Csapat |
|
3/6/2018 3:44:13 PM |
Kedvencekhez adva |
Kedvencekhez adás |
Az embert a tanulás és önmaga folyamatos képzése viszi előre az úton. Folytonosan változó és megújuló mikro- és makrokörnyezetünk épüléséért, a hiányok beheggesztéséért, a tökéletességre való törekvésért mi magunk is tehetünk.
Tehetünk, méghozzá úgy, ha minden alkalmat megragadunk tanulásra, véleménycserére, önképzésre. Ehhez kínált nagyszerű lehetőséget az idén hatodik alkalommal összehívott, Rókusfalvy Pál nevéhez fűződő éves Borjog és bormarketing konferencia, amely a Földművelésügyi Minisztérium, a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa és a Magyar Turisztikai Ügynökség támogatásával valósult meg. Az esemény legfőbb célja, hogy évről évre nyilvános fórumává váljon világos, aktuális borpolitikai, valamint bormarketing kérdéseknek. A 200 fős konferencián való részvétel előzetes regisztrációhoz kötött, nemcsak borászok, hanem bormarketinggel, -kereskedelemmel foglalkozó szakemberek számára is érdekes és tanulságos lehet.
A menetrend precíz: az egyes témák neves előadóinak 20-20 perc áll rendelkezésére, hogy esetenként akár több évnyi munkát összefoglaljon a nagyérdeműnek. Minden előadás feszes, témáját tekintve komoly mélységekkel foglalkozik az olykor határokon is túlnyúló magyar borágazattal – ezekből válogattunk mi is össze a számunkra legérdekesebbnek bizonyuló előadások lényegi pontjait.
Az idei konferencia prezentációinak sorát Dr. Zacher Gábor, országosan ismert és elismert toxikológus nyitotta meg könnyed stílusban előadott komoly, a magyar borkultúrát is feszegető témájával. Napirenden szerepelt a borra épülő szépségiparban rejlő potenciál ugyanúgy, mint hazánk alkoholizmusra hajlamos szubkultúrája, amellyel sajnálatos módon vezetők vagyunk Európában. Ezt a tényt hangsúlyozva Zacher Gábor a mértékletességre többször is felhívta a publikum figyelmét. Szóba került még a vörösborban megtalálható „csodaszer”, a resveratrol is, amely szívünk védelmezőjeként is funkcionálhat, de csakis abban az esetben, ha ismerjük a határainkat.
Még egy, hasonló tematikájú konferenciákon, workshopokon egyelőre szokatlan előadás volt még napirenden: a NAV képviseletében Dr. Zámbó Péter dandártábornok szólalt fel, aki, minden előzetes balsejtelem ellenére nem arról beszélt, hogy a NAV miben nehezíti meg a borágazati szereplők napi életét, hanem a bűnmegelőzés témakörét járta körül. Előadásának központi témájául szolgált, hogy indulások óta hány bűnesetet sikerült már felgönygyölíteni és a továbbiakban mennyire és milyen irányban szeretnék növelni ezt a számot. Mivel elsősorban szervezett bűnüldözés áll náluk a célkeresztben, így különösen felhívta a figyelmet azon, elsősorban angliai kereskedőknek álcázott csoportokra, akik elmaradt fizetéssel károsítanák a naiv, kisebb borászatokat.
A konferencián összegyűltek talán legnagyobb izgalommal a Földművelésügyi Minisztérium „Milliárdok az ágazat szolgálatában” előadását várták. Nem csupán a jól csengő címválasztás miatt, de természetesen mindenki kiváncsiságát felcsigázta, hogy milyen pályázati lehetőségek közül lehet választani az agrárszektorban. Az előadó, Dr. Viski József részletes adatokkal mutatta meg az eddigi megpályázott, lezárt és folyamatban lévő kérelmeket is, valamint kitért a nemrégiben kiírt új pályázati lehetőségekre is.
A pénz mellett a szőlő- és borágazat másik központi témája a bürokrácia egyszerűsítése. A 2021-ig iránytmutató legfontosabb borpolitikai célok között szerepel a borágazat támogatási rendszerének fenntartása, bürokrácia csökkentése, egyszerűsítése, illetve az agráripat digitalizációra való áttérése, valamint, miként azt Dr. Brazsil Dávid kihangsúlyozta, ésszerű, szakmai élelmiszermegjelölések bevezetése.
Külföldi meghívott vendégek is színesítették az előadói palettát: felszólalt Stevie Kim, a Vinitaly egyik szervezője, Dr. Ignacio Sanches Recarte, aki a borágazatra leselkedő nemzetközi, anti-alkoholista influencerekre hívta fel a figyelmet, John Szabó pedig a vulkánikus borok nemzetközi porondon való szerepléséről és magyar kitörési lehetőségekről beszélt. (Ehhez kapcsolódóan korábban írtunk a vulkanikus talajról, mint vonzóerőről az export piacon.)
Herczeg Ágnes, nemzetközi borakadémikus is szakterületéről hozott témát: a hard diszkontok (Lidl, Aldi) piacalkotó szerepét mutatta be. Megtudhattuk, hogyan formálják ezek a boltok a hazai fogyasztói szokásokat, miért egyszerűbb egy laikus, borokhoz kevésbé értő fiatalnak ezen üzletek valamelyikében vásárolni, mint borkereskedések labirintusában bolyongani. Számomra a legmegdöbbentőbb statisztikai adat is itt hangzott el, amely szerint a Lidl a hazai borexport 11 %-át képviseli: jelenleg 10 európai országban vannak jelen a magyar borok.
A konferencia kerekasztal-beszélgetéssel zárult, amelynek központi témájaként a nap elején elindított közönségszavazás eredménye szolgált: mire fókuszáljon a magyar borágazat 2020-ig? A válaszadók nagytöbbsége a bel- és külpiaci értékesítés egyenlő arányban válaszra adta le a voksát, így a résztvevők ezt a kérdést vitatták meg, mindenki saját tapasztalatára hivatkozva.
A befejező beszélgetéshez, - bár én nem ezt a választ nyomtam -, annyit tennék hozzá, hogy egyetértek, szükség van mindkét lehetőség koordinációjára, a nemzeti és nemzetközi bormarketing stratégiát véleményem szerint viszont csak közös összefogással lehetséges megvalósítani, mely összefogás megteremtéséhez egy-egy ilyen konferencia példaértékkel szolgál.
írta: Kalmár Borbála