Kóstolom Csapat |
|
12/6/2017 10:52:37 AM |
Kedvencekhez adva |
Kedvencekhez adás |
A Bükki borvidékkel először még a Budapesti Borbár Túrán ismerkedtem meg a Cultivini Borgalériában, ahol mély benyomást tett rám mindkét pincészetét képviselő borász, Sándor Zsolt és Borbély Roland is. Lenyűgözött az, hogy milyen bátran kísérleteznek bizonyos szőlőfajtákkal, és milyen érdekes tételeket tudnak felmutatni ebből a térségből. Valahogy nem állt össze a fejemben, hogy hogy lehetséges az, hogy ilyen keveset tudok a borvidékről és pincészeteiről annak ellenére, hogy ilyen komplexitásra és mélységekre is képes. Akkor és ott elhatároztam, hogy igyekszem bemutatni minél részletesebben a vidéket és lokálpatriótáit. Ezúttal Borbély Rolanddal beszélgettem a Gallay Pincészettől.
Hogyan kezdődött a pincészet története, és miről kapta ezt az igen érdekes nevét? Felmenőid is foglalkoztak már borral, illetve szőlővel itt a Bükki borvidéken?
A borászatunk neve anyai nagymamánkról kapta a nevét, Gallay Izabelláról. Ők négyen voltak testvérek, négy nővér, akiknél a Gallay név továbbörökítése megszakadni látszott, így számomra nem volt kérdés a névválasztás.
Nekik volt szőlőjük, és borházuk a Tornai vár (mai Szlovákia területén) tövében, de mi teljesen új alapokon és új helyen kezdtük el megvalósítani a terveinket.
A Pajzos Tokajnál, illetve Kovács Nimród borászatnál is dolgoztál korábban. Ezeknél a pincészeteknél azért teljesen más jellegű borok készülnek, mégis mi az a tudás, amit a mai napig tudsz hasznosítani akár még a saját pincészetednél is?
A borászat egyrészt egy egzakt tudomány, másrészt pedig művészet.
“Science and art”
Több mint 15 éve kezdtem bort készíteni, nemsokkal utána vettem az első újhordóimat, majd a főiskolai diploma után Kaliforniában dolgoztam. Saját tapasztalatokon tanultam meg miben kell precíznek lennem a borkészítés során és hol engedhetek a gyeplőn.
Ezeknél a pincéknél az általam készített borok most kezdenek a nemzetközi szintéren is sikereket elérni (Pajzos Aszú 2011, Kovács Nimród Battonage 2013, Syrah 2013 stb,stb stb)
De a Gallay Blanc 2012 (pincénk első “hivatalos” évjárata) megjelenése után azonnal a Costes étterem menüjében szerepelt.
Hány dűlőben vannak a szőlőterületeitek, és mekkora területen?
3 település 4 dűlőjében dolgozunk összességében közel 11ha területen. 0,5ha cserszegi fűszeres, 2 ha zweigelt, 3 ha pinot blanc és 5ha zenit itt a bükki borvidéken. Valamint 0,2ha kékfrankos az egri borvidéken.
Van olyan dűlő, aminek kiemelt szerepe van nálatok? Ha igen melyiknek és miért?
Szinte mindegyik kiemelt figyelemmel bír, dűlőnként változnak a fajták, egyedül a Pittyén dűlőből szüretelünk 2 fajtát, zenitet és pinot blanc-t.
Talán a Mályiban található Zúgó dűlő bizonyos részeinek vannak sajátos tulajdonságai, amire oda kell figyelnünk. A talajfelszín közelében több vízér is van.
Mit jelent számodra a környezettudatos gazdálkodás?
Egy olyan egyensúly rendszert, melyben a legkevesebb beavatkozással (permetezéssel) biztosítjuk azt a természetes közeget az ültetvényünkben és az azt körülvevő élettérben, ahol a szőlő a legjobban érzi magát.
Mik a jellemző betegségek a szőlőben, ami ellen védekezni kell ebben a térségben?
Az alapbetegségek nálunk is fel-felbukkannak, de nem okozott még nagy károkat egyik sem.
Milyen szőlőfajtákkal dolgozol, és miért esett ezekre a választásod? Hogy látod ezeknek a piaci szerepét jelenleg?
A fent is említett fajtákkal dolgozunk, amik valljuk be őszintén nem tartoznak a legismertebb és a legdivatosabb fajták közé. Ezt nem tartom hátránynak, sőt plusz motivációt jelentenek számomra.
Egy igen “nagynevű” borász egyszer azt kérdezte tőlünk, “miért foglalkozunk zenittel, amikor az egy töltelékfajta és abból csak gyenge minőségű, vékony bor készíthető”?
Én azóta is mosolygok ezen, a 2014-es és a most megjelenő 2015-ös NYÉKLÁDHÁZA (100% zenit) borunk pontról pontra rácáfol ezekre a jelzőkre. Egyébként csak halkan jegyzem meg, hogy jól is néznénk ki ha a bor nagysága, minősége a vastagságán múlna.
Milyen fajtákkal dolgoznál ezeken felül, és miért?
Kizárólag Kárpát-medencei fajták érdekelnek.
A reduktív illetve oxidatív módon is készítesz borokat? Milyen bortechnológiai eljárásokat használsz?
Úgy kell megválasztanunk a borkészítési technikánkat, amely előnyösebben mutatja meg a fajtánkat és termőterületünket (terroir), ezért nem hiszek abban, hogy egy adott fajta csak tartályos erjesztésnél mutatja meg igazán a nagyságát, mert ott a “leggyümölcsösebb” és a hordó karakter csak “elfedhet” és elvesz a bor élvezeti értékéből. Többnyire hordóban erjesztem a borokat és lehetőség szerint hosszabb-rövidebb ideig ezekben érleljük finomseprőn egészen palackozásig.
Több borotok is üvegdugóval van ellátva, mi ennek az oka?
Saját boraimhoz még soha nem használtam parafát, már a kezdetektől fogva ezzel a zárásmóddal akartuk lezárni a palackokat. Akkor rajtunk kívül talán egy vagy két magyar termelő használt ilyet. Rendkívül elegáns és a “dugó problémák is ki vannak zárva”.
Egyre többet hallani a Bükki borvidékről, de talán még mindig kevés emberhez jutott el a híre. Mit gondolsz, hogy lehetne ezen segíteni, és neked ebben milyen szereped van ebben?
Az előző száz év sajnos elég mostoha módon bánt a mi borvidékünkkel, a nagyszerű múlt ellenére a nulláról kell elkezdenünk mindent. Kiváló adottságok jellemzik a borvidéket, mégis kevés a piacképes termelő.
Hol tudjátok értékesíteni a boraitokat? Mik a fő értékesítési csatornák?
Magyarországon elsősorban Budapesten, az ottani borbárokban és felsőkategóriás éttermekben értékesítjük a legtöbb borunkat, de már vidéken is szép eredményeket tudunk felmutatni ebben az értékesítési szegmensben. Egyre több kiváló étterem nyílik vidéken, melyek keresik a különleges minőségű, multiban nem kapható borokat.
Ha érdekel, hogy mivel foglalkozik még a Kóstolom, akkor itt olvashatsz erről. Szeretnék naprakész lenni a Kóstolom híreiből.
írta : Káli Balázs