Kóstolom Csapat |
|
11/23/2017 2:38:30 PM |
Kedvencekhez adva |
Kedvencekhez adás |
A budapesti St. Andrea Wine & Gourmet Bar elhozza Egerszalókot a belváros nyüzsgő forgatagába. Az ide belépőt menthetetlenül rabul ejti a hely: pompás ételköltemények, impozáns borok csábítanak, hívogatnak és bírnak maradásra. Lehet ezt az élményt még tovább fokozni? Ha azt mondom, hogy két Lőrincz György mutatja be a pince legféltetettebb tételeit, akkor bizonyára lehet. Különleges borkóstolón jártam.
„Quo vadis, Domine?”
15 évvel ezelőtt egy különleges lehetőség kapujában találtam magam. Figyelmet, bizalmat és segítséget kaptam, hogy egy kis szőlőbirtok felépítésébe a saját álmaimat valósíthassam meg. Ekkor még mindössze az édesapám által belém nevelt, másik ember iránti tisztelet, az igazmondás, a becsületesség, és a munkában való helytállás volt a tarisznyámban.- vallja Lőrincz György a St. Andrea Borászat megalapításának kezdeteiről, amely idén ünnepli alapításának 15. évfordulóját.
Ez az elmúlt 15 év nem volt minden akadálytól mentes, hiszen 2006-ban nehéz út elé állította a Lőrincz családot a korábbi társ váratlan halála.
„Mikor elhagytak,
Mikor a lelkem roskadozva vittem,
Csöndesen és váratlanul
Átölelt az Isten.”
A család ezekben a vészterhes időkben keresett és talált menedéket a görögkatolikus vallásban, és azóta minden munkájukat ebben a keresztény szellemiségben végzik. Az ima meghallgatásra talált, az azóta is kitartó két patrónusuknak köszönhetően a birtok tovább virágozhatott és felvirágozhatott. Aki ismeri a szortimentet az tudja, hogy legtöbb boruk elnevezésében Isten jóságának állítanak örök mementót.
„Áldott, aki előre néz”
A St. Andrea Wine Barban megtartott borkóstoló apropója mégsem ez a 15 kemény munkával és küzdelemmel eltöltött év volt, hanem a lehetőség, hogy bemutatkozzon a következő generáció. Bár a moderátori szerepet Dr. Lőrincz György vállalta magára, a főszereplő borok többségében fia keze alkotásai és az ő gondolatiságát tükrözik, aki fiatalos élcelődéssel, apja hitbéli meggyőződését követve maga mutatja be nekünk a tételeket.
Kisgyuri nosztalgiával meséli el, hogyan cserélte le a focilabdát borászati tankönyvekre, új-zélandi és tokaji kalandozásait, Szepsy István rá gyakorolt hatását és azt, hogy még kiktől kapott olyan magasszintű szakmai tudást, amelyet kamatoztatni tud a pincében is. Nem szeretne önálló borászatot, nem szeretné a borokat saját neve alatt forgalmazni, büszke arra, hogy mindezt családja féltő-óvó-szerető körében teheti meg.
A kóstoló első tétele a Panagia, amely, bár ezt az elnevezés jól titkolja, mégiscsak egy Egri Csillag Cuveé. Ezt követi az édesapa kedvenc szőlőfajtából készült bor, a Pinot Noir, amely a pincészet talán legikonisabbnak mondható tételét, a Merengőt vezeti fel. Miközben a borászat 15. születésnapját ünnepli, ez a házasítás idén a 10. évjárattal jelent meg a polcokon. Azért, hogy a laikus olvasóban-borfogyasztóban eloszlassak minden kétséget, vagy évtizedek hosszú sora alatt belénk plántált előítéleteket a fajtát illetően, meg kell említenem, hogy Egri Bikavérről beszélünk. Mint ahogy a legjelentősebb családi dűlőből, a Gál Tibortól felvásárolt területről, a Nagy Eged-hegyről származó következő tétel is az. Talán mondanom sem kell, hogy egytől egyik zseniális tételek.
Bár a borok már önmagukban is tagadhatatlan ízorgiával árasztanak el, a St. Andreától már megszoktam, hogy nem elégszenek meg csupán azzal, amit a boraikkal szeretnének kifejezni. Ezúttal a bemutatott tételekhez a Barna Ádám séf által megalkotott impozáns falatok dukálnak, amelyek minden szkeptikus amatőr bor-étel párosítót könnyedén győznek meg arról, hogy nem mindegy, melyik bort milyen étel mellé isszuk. Libamell, véreshurka, sütőtökös krémes alkotja a menüsort.
Említettem már mérföldköveket, hát íme egy újabb: 2015. november 19-én a másik legjelentősebb dülőben, a Hangácson telepített Hárslevelű ültetvényben munkáját maximalista módon teljesítette a botrytis. A leszüretelt termésnek csodájára jártak Tokajból, a legenda szerint Balassa István már másnap kopogtatott a pincészet ajtaján, mert saját szemével akarta látni azt az anomáliát, mely szerint 6 puttyonos tokaji aszú készül Egerben. Ajándék – ezt az elnevezést kapta a legújabb St. Andrea gyermek.
A bort a Riedel speciális lóval ékesített dekantálójában szervírozzák számunkra és ha eddig igyekeztem is objektívnek maradni, hát most nem leszek az. Írhatnék most aromákról, kortyokról, ízlelőbimbókra gyakorolt hatásokról, ezek helyett álljon csak itt annyi, hogy számomra ez a bor tökéletes, amelynek utóíze olyan hosszú, hogy hazáig elkísér és átölel egész éjszakán át, reggel pedig félve iszom meg a szokásos napindító feketémet, nehogy az érzés elillanjon.
A St. Andrea Birtokot, borászait és borait csak szeretni lehet.
Cikket írta: Kalmár Borbála
idézetek: Biblia, Ady Endre és Sík Sándor