Kóstolom Csapat |
|
10/18/2017 11:04:20 AM |
Kedvencekhez adva |
Kedvencekhez adás |
Egyre nagyobb érdeklődésnek örvend az ökológiai és a biodinamikus szőlőtermesztés hazánkban is, és habár mindkét termesztés módnak vannak közös elemei, merőben eltérnek egymástól. Míg az ökológiai termesztés kifejezetten tudományos alapokon közelíti meg a természet adta lehetőségek kihasználását, addig a biodinamikus esetében inkább egy spirituális gondolkodásmódról beszélhetünk. Ebből kifolyólag az imént említett módszer igencsak megosztja a hazai termesztőket, de nézzük meg közelebbről honnan is jött ez a filozófia.
Az elmélet alapjait Rudolf Steiner egy osztrák polihisztor dolgozta ki még a 20-as években. Elméletének alappillére az volt, hogy az élő szerveztek nem csak anyagi dolgok, hanem Földből és a kozmoszból származó hatások is érik, és az ipari eredetű, környezetkárosító anyagok gyengítik ezeket. Ezen elméletet persze nemcsak a mezőgazdaságba ültették át, hanem hatással volt a gyógyászatra, a pedagógiára, az építészetre, és persze a művészetre egyaránt. A mezőgazdaságon belül természetesen a szőlőtermesztést is érintette e filozófia, melynek csúcsát jelenleg a biodinamikus módszer képezi. A biogazdaságot egy olyan zárt rendszernek vette Steiner, ahol a tagjai, mint a talaj, a növények, vagy akár az ember is egymás életfolyamait kölcsönösen ösztönzik, és itt jönnek szoba azon készítmények, amelyek a kozmosz erőit közvetítik.
Ezek az úgynevezett preparátumok, amelyeknek elkészítése és kijuttatásának időpontja létfontosságú, ezeket a bolygók állásához igazítják. 6 féle oltó- és 2 féle permetező preparátum előkészítése szükséges. Az oltó preparátumok alapanyagát állati burkokban érlelt gyógynövények képezik, míg a permetező preparátumok alapanyagát a kvarcliszt és a humusz adja. A humuszpreparátum szarvasmarha trágyából készül, amelyet tehénszarvba töltenek, télire a földbe ássák és tavasszal veszik csak ki. Ezt követően” dinamizálják”, azaz langyos vízben elkeverik, és nagyjából egy szarvmennyiséget egy hektárnyi területre permeteznek ki. Ami fontos, hogy ezt a preparátumot csakis talajpermetezőként használják, a levelekre nem kerülhetnek, és lehetőleg este, 8 Celsius fok hőmérséklet alatt szükséges kijuttatni. A kvarcpreparátumok esetében a kvarclisztet töltenek az előzőleg említett tehénszarvba, majd ezt is elássák, és a szüret előtt vagy azt kővetően ássák csak ki. Ezeket e készítményeket reggeli napfénynek kitett helyen üvegedényekbe tárolják. Természetesen ezt elkeverik, ez esetben kéz meleg vízben, majd 10 percig állni hagyják. Ez esetben is igen kis mennyiséget, pontosabban egy kávéskanálnyi kvarclisztet 40-100 liter vízzel elkeverve, egy hektáros területre juttatnak ki. Ezt a preparátumot a levelek fotoszintézisének elősegítésére használják, így csak a levelek felületére szükséges kipermetezni.
Az egyes munkafolyamatok is a csillagképekhez és a holdfázisokhoz igazítják, mivel a nagy jelentőséget tulajdonítanak az egyes holdszakaszok hatásainak. Ez mind a szőlészeti, mind a borászati munkákat befolyásolja. Mari Thun volt, aki összeállított egy ma is használatos holdnaptárt, amelyet sok pincészet igyekszik követni. A leszálló Hold a gyökérnövekedést serkenti, amely időszak megfelelő lehet a metszés, a szüret, vagy a gyomnövények elleni beavatkozásra, míg a felszálló hold a föld feletti részek növekedését segíti, így ekkor lehet esedékes az oltás, vagy a sorközi takarónövények vetése. Teliholdkor érdemes elvégezni a tápanyag utánpótlást, hiszen akkor a legkedvezőbbek a feltételek a tápelemek felvételére.
Természetesen nem is ilyen egyszerű ez dolog, hiszen nemcsak a hold állást, hanem a hold csillagképekhez viszonyított helyzetét is figyelembe kell venni. A csillagképeket négy elemhez ( Víz, Föld, Tűz, Levegő ) rendelte Thun, és minden elemhez egy külön növényi részt párosított, amelyet abban az időszakban, amikor a hold a megfelelő csillagképeknél áll szükségeltetik ápolni, szaporítani vagy valamilyen módon foglalkozni vele.
A borászati szempontból igen kevés beavatkozás engedélyezett, így enzimeket, fajélesztőket nem használnak e pincészetek, csakis a szőlő saját élesztőjével mehetnek végbe a folyamatok. Irányított erjesztést is kerülik, és csakis a hordó megfelelő méretnek kiválasztásával befolyásolják a hőmérsékletet. A derítőszereket is kerülik (kivéve a tojásfehérjét), tisztulást fejtéssel segítik elő.
Van, aki csak marketing fogást lát ezekben a módszerekbe, vagy csak szimplán a spirituális megközelítésével nem tud azonosulni. Én úgy gondolom, hogy aki hiszi ennek hitelességét, és látja jótékony hatásait, miért is ne kezdene bele egy ilyen elrugaszkodott filozófia alkalmazásába. A módszer sikereit ékesen példázza, hogy számos pincészet elkezdett ebbe az irányba kísérletezni, vagy szinte teljesen alávetette a gazdaságát ennek a filozófiának. Talán sokak számára ismerős a Wassmann pincészet Villányból, a Bencze Családi Birtok a Szent György-hegyről, de talán beszélhetnék a Weninger Pincészetről is Sopronból, hiszen ezek a borászatok mind a biodinamikus elveket követik. Aki igazán bele akarja vájni magát ebbe a témába, jobb, ha saját szemével tapasztalja meg, és ellátogat valamely pincészethez.
Forrás:
Zanathy Gábor: Biodinamikus szőlőtermesztés a gyakorlatban
Írta:
Káli Balázs
Ha érdekel, hogy mivel foglalkozik még a Kóstolom, akkor itt olvashatsz erről.