Borhamisítás

Kóstolom Csapat

9/15/2017 1:45:08 PM
Kedvencekhez adva
Kedvencekhez adás

Mióta bort készít az ember, azóta hamisít is. Leginkább akkor készítik a legtöbb szőlőt mellőző bort, amikor az időjárás nem kedvez az ültetvényeknek – persze ettől még nem megbocsátható. Ha borhamisításról beszélünk, valószínűleg a többségnek rögtön ez a kifejezés jut eszébe: „tablettás bor”. Ez azonban nem minden esetben fedi a valóságot, a borhamisítás fogalomkörébe számos más eset is beletartozik.

Magyarországon a filoxéravész megjelenése - 19. század második fele – indította el a lavinát. Pont ebben az időszakban a magyarországi társadalom nagy átalakuláson ment át az urbanizáció által. Kialakult egy heterogén „városi ember” tömeg, akik nem feltétlenül a minőségi bort keresték, mivel kevesebb kötődésük volt ahhoz, nem maguk termelték, nem voltak a szőlő közelében. Az iparosodás is kedvezett az így már nagy mennyiségben „gyártható” bornak, és a már említett gyökértetű által okozott terméscsökkenés miatt kevésbé tudták kielégíteni a fogyasztók igényeit. Ezek az okok vezettek a borhamisítás nagyobb méretű térnyerésének Magyarországon. 

Hivatalosan azt az esetet nevezzük borhamisításnak, ha egy termelő a magyar bortörvényt megszegve, nem a valósat állítva a termékről próbálja azt értékesíteni. Ebből kifolyólag többféle esetről beszélhetünk. Jobb esetekben egy valódi, szőlőből készült bort „javítanak fel” tiltott adalékokkal, vagy egyszerűen hamisat állítanak róla, rosszabb esetekben viszont különböző alapanyagokból próbálnak borhoz hasonló italt kikotyvasztani.

Egy módszer, hogy a must kiforrása után a hátramaradt szilárd anyagokból álló maradékot, a seprőt felöntik vízzel, majd cukor hozzáadásával beindítják az erjesztést. Eredetileg ezt az italt hívják lőrének, a szó jelentése ebből általánosodott a rossz minőségű, többnyire alkoholos italra. Régebben elterjedt olcsó ital volt, több borvidéken a napszámosok fizetségének része volt, de mondanunk sem kell, ma már tilos kereskedelmi forgalomba hozni. Ez a verzió – bár ez is elég szörnyű – még a kevésbé borzasztónak mondható.



Mind közül a legrémesebb módszer a „tablettás bor”, ami alatt nem (feltétlenül) szó szerint tablettát kell érteni. Ez tájegységtől és kreativitástól függően többféle módszert is takarhat. Általában vízből, patikában beszerezhető alkoholból, – vagy egyéb semlegesebb ízű alkoholos italból, - borkősavból, citromsavból, és minimális mennyiségű borból (valamelyest mégis el kell érniük egy bizonyos ízhatást a savakon és az alkoholon túl) készítik a „nedűt”. Az ilyen termékek általában általában az FN jelzést viselik - holott a Földrajzi jelzés nélküli megjelölés más célt hivatott szolgálni, mely a bortermelők hasznára is válhatna -, mivel itt nem tüntethető fel a fajta - egyes fajtanév-változatok igen - sokkal könnyebb ebben a besorolásban kijátszani a szabályokat, és nem valósat állítani a "bor" beltartalmi értékeiről. A földrajzi jelzés nélküli boroknál ugyanúgy be kell tartani a szabályokat, úgymint az ültetvénynek szabályosnak kell lennie, a borok alkoholtartalmának legalább a 7,5 %-ot el kell érnie és ezt csak a törvényben előírt módon és mértékig szabad korrigálni, ugyanúgy, mint a savtartalmat. Tehát az FN borok nem egyenlőek a hamisított borokkal, csak sajnos ezt a kategóriát próbálják kihasználni a tisztességtelen termelők.

Legtöbb esetben a fehérborokat hamisítják ilyen módszerrel, régebben kukoricaszárral, szalmával színezték, hogy fehérboréhoz hasonló aranysárgás árnyalatot kapjanak. 

A jobb, de még mindig nem megengedhető esetek azok, amikor a valódi borhoz a tulajdonságai feljavítása érdekében adalékanyagokat adnak. Andrew Chevallier már az 1800-as évek elején könyvében 30 módszert írt le a borhamisításra. A leggyakoribbak mustsűrítménnyel, vagy közönséges cukorral feljavítani a must cukorfokát, vagy akár vízzel a mennyiséget. Fontos, hogy ezek különböző országokban és mértékben megengedettek is lehetnek, hamisításnak itt a túlzott mennyiség számít. Utólag hozzáadott tiszta glicerinnel növelhető a vörösborok testessége, illetve tanninporral a kellemes fanyarsága, „erőteljessége” fokozható – természetesen illegálisan. A borok színét is szokták javítani. Jobb esetben a vörösborokat többek között bodzával, meggyel, a fehéreket sáfránnyal festik. Rosszabb esetben az élelmiszeriparban használt szintetikus anyagokkal érik el többnyire a vörösborok teltebb színét. A technológiák fejlődésével a hamisítók eszköztára is fejlődik: ma már a konkrét fajtára jellemző illatokat és ízeket utánzó aromákat is használnak.

A leg”jobb” eset talán, amikor egy szabályos, - bár valószínűleg rossz minőségű – bor címkéje valótlanságot állít, vagy hiányos. Olaszországból például nagy mennyiségben érkezik olcsó bor, viszont gyakran „elfelejtik” pontosan megjelölni a származási helyet. Habár ezek a borok nem esnek át semmilyen tiltott manipuláción, ez is borhamisításnak számít.

Mit tehetünk mi a hamisítás ellen? Szerencsére a szabályok szigorodásával az átlagfogyasztó egyre védettebb, a rossz minőségű italok egyre kevesebbet tudnak hazudni a címkén. Ma már nagyon kicsi a valószínűsége például, hogy valódi borként próbáljanak olyan italt eladni, ami nem látott szőlőt. Fontos azonban megjegyezni, hogy a szakmában egyre elfogadottabbak az olyan palackozási megoldások, amik például bő egy évtizede a silány minőséget jelentették a fogyasztónak. A csavarzár előnyeinek felismerése óta például nem kell félnünk dugós tételektől, és egyre több hazai vállalkozás kínál minőségi folyóborokat, tehát a műanyag palack sem feltétlen „kannás bort” rejt: a dícséretes trend lényege, hogy borvásárláskor ne a palackozás küllemét, hanem inkább csak a bor minőségét fizessük meg.

A szabályok tehát a mi védelmünket szolgálják: mindig vásároljunk oltalom alatt álló eredetmegjelöléssel (OEM), vagy földrajzi jelzéssel (OFJ) ellátott bort, és olvassuk el a részleteket a címkén, akkor nem nyúlhatunk nagyon mellé!


Ha érdekel, hogy mivel foglalkozik még a Kóstolom, akkor itt olvashatsz erről.

Szeretnék naprakész lenni a Kóstolom híreiből.

Első balatoni régiós szakács-, cukrász- és felszolgálóverseny: Interjú Szamosi Lóránttal
Október 25-én megújulva kerül megrendezésre a Siófoki Szakképzési Centrum hagyományos vendéglátóipari versenye, ahol ezúttal a Balaton környéki iskolák szakács, cukrász és felszolgáló diákjai mérik össze tudásukat, ahol az intézmény legújabb együttműködő partnere, a Balatoni KÖR is is támogatja majd az eseményt. A verseny kapcsán Szamosi Lóránttal, a Siófoki Szakképzési Centrum főigazgatójával beszélgettünk.Májusban lett hivatalos a Balatoni KÖR és a Siófoki Szakképzési Centrum együttműködése. Hogyan talált egymásra a kér egyesület? A Balatoni Kör tevékenységét jómagam már az alapítás óta nyomon követtem, és kifejezetten szimpatikus volt a filozófia, amivel a Balatonhoz, mint értékhez közelítettek. Olyan tabukat döntögettek le, olyan tényeket mondtak ki, amelyek már bennünk is megfogalmazódtak a képzés szintjén. Elhatározott szándéka volt, és most is az a Siófoki Szakképzési Centrumnak, hogy részt vegyen a magyar és azon belül természetesen a balatoni gasztronómia megújításában, azzal a sajátos eszközrendszerrel, amit a szakképzés hordoz. A közvetlen kapcsolatot a Balatoni Kör tagjaival Csapody Balázs segítségével vettük fel. Ő rögtön a szoros együttműködést célzó párbeszéd megkezdése mellé állt, de ugyanilyen pozitív visszajelzést kaptam Laposa Bence elnöktől is. Innét már egyenesen út vezetett ahhoz, hogy a május elejei elnökségi ülésen meghívottként én is részt vehessek, és bemutathassam a Centrum működését, és a terveinket a közös munkára.Mindkét fél keményen dolgozik a régió fejlődéséért. Pontosan hogyan fogja ezt támogatni ezt ez az új partneri kapcsolat?Egyik félnek sincs vesztegetni való ideje. Már május végén aláírtuk a Balatoni Kör és a Siófoki Szakképzési Centrum együttműködéséről szóló megállapodást, amelyben megjelöltük azokat a konkrét területeket, ahol várható a közös munka. Talán azért is lényeges ez a megállapodás, mert egy olyan terület is képviselteti magát a Balatoni Kör által nyíltan felvállalt megújító munkában, amely eddig nem került közvetlenül képbe, pedig nagyon fontos terület: az oktatás. A szakmai, koncepcionális változás a Balaton mellett csak akkor lehet teljes, ha a képzési oldal is ezzel együtt mozog. A Centrum tanulói olyan helyeken is tudják teljesíteni a szakmai gyakorlatukat, amelyek részt vesznek ebben a megújító munkában. Közösen szervezünk régiós versenyeket. Ezen kívül szakmai bemutatók, előadások tartásával is támogatja a Balatoni Kör az oktatás színvonalának emelését. A régiós szemléletet, a Balaton egységességét hangsúlyozó képet erősíti a mi együttműködésünk. Távlati céljaink között szerepel a Balaton arculati elemeinek jobb kidolgozása, a helyi termékek népszerűsítése, és a balatoni gasztronómia, együttes erővel, európai szintre való emelése.Beszéljünk kicsit az iskoláról, illetve az oktatásról: melyik régió tartozik pontosan a Siófoki Szakképzési Centrumhoz és kiknek szólnak a képzések?A teljes dél-balatoni régiót mi fedjük le, Siófok központtal. 3000 diák tanul nálunk, jelentős a felnőttképzésünk is. Az oktatott szakmák között kiemelkedő helyet foglal el a kereskedelem-vendéglátás, az idegenforgalom, de ezek mellett fontos a régió szempontjából a szőlészet-borászat is! Az említetteken kívül természetesen az ipari, az egyéb szolgáltató szakmák, az informatikai képzés, a környezetvédelem, sőt az élsporthoz kapcsolódó képzések is megtalálhatók oktatási kínálatunkban. A képzéseink elsősorban a 8. osztályt végzetteknek szólnak, de egyre fontosabb szerepet játszik a felnőttoktatás és felnőttképzés is az életünkben. Ide várjuk a már szakmával, vagy éppen érettségivel rendelkezőket, és itt nincs felső korhatár sem. Büszkén mondhatom, hogy egyre több diplomás iratkozik be valamelyik felnőttoktatási képzésünkre. Hogyan látod, mi a legnagyobb baj jelenleg az oktatással a vendéglátóiparban illetve hol kellene elkezdeni a fejlesztést?Véleményem szerint az oktatás tartalmi elemeivel, és annak eszközrendszerével is gondok vannak. A diákok nagyon sokszor elavult, 30-40 éves tankönyvekből tanulnak, amelyek kevés frissítésen mentek keresztül. Nem azt mondom, hogy ne kellene elsajátítani a panírozás tudományát az oktatás folyamán, de innét tovább kellene lépni, haladni és bemutatni a legújabb trendeket is. Ugyanúgy szükség van a vendéglátó könyvek gyakori frissítésére, mint a CNC, vagy az informatika tankönyvek esetében. Elmaradásban vagyunk a technológiai fejlesztések terén is. Szükség lenne az iskolai tankonyhák technikájának korszerűsítésére, a kor követelményeinek megfelelő iskolai gyakorlóhelyek berendezésére. Nem utolsó sorban arra is nagy igénye lenne a szakmának, hogy a gyakorlati külső képzőhelyeken a diákok olyan szellemiséggel, olyan éttermekkel találkozzanak, amelynek működésébe már az új szemléletmód épült be. Ezekből a képzőhelyekből sajnos még nincs túl sok. Ebből is látszik, hogy sok mindent kellene egyszerre mozdítani és az is, hogy mennyire egymásra épülnek az elemek a gasztronómiában, mint rendszerben.Az együttműködéssel szeretnétek ezeken a problémákon is közösen dolgozni. A jövőben milyen változásokra számíthatnak a diákok ennek köszönhetően?A megfontolt lépések taktikáját alkalmazzuk, ebben állapodtunk meg a Laposa Bence elnök úrral. A kevesebb, néha több alapon. Az együttműködésünk elején elsősorban a szakmai bemutatók, előadások tartására koncentrálunk, illetve tervezzük a diákok látogatását egy-két Balatoni Körös tagnál: egy-egy étterem, vagy borászat kerül most fókuszba. Népszerűsíteni fogjuk egymás programjait is, illetve több déli parti diák nyári képzési gyakorlatát tervezzük lebonyolítani északi parti vendéglátóhelyeken.Részben ennek köszönhetően megújul a hagyományos gasztronómiai szakmai versenyetek, amit az iskola a Krúdy Napok keretében szervez. Milyen változások mellett döntöttetek idén?Valóban gondoltunk egy merészet, és az eddig hagyományos programokkal futó, rendkívül színvonalas iskolai rendezvényünket, a Krúdy-napokat átalakítottuk. Október 25-én a siófoki Krúdy-napok keretein belül rendezzük meg az első (!) balatoni régiós szakács-, cukrász- és felszolgálóversenyt. Ez minden eddigi hagyományt megváltoztat, és ha jól tudom, ilyen jellegű régiós versenyt most rendeznek először az országban. Csak balatoni iskolák versengenek, balatoni friss étel alapanyagokkal (pl. hal, mangalica hús), hozzávalókkal, borokkal. Ha minden igaz lesz egy horvát és egy szlovák vendégünk is, akik bemutatóval készülnek. Ez is izgalmasnak ígérkezik.Milyen formában valósul meg az együttműködés a versenyen? Már az előkészítő munkában is óriási segítséget kaptunk a Balatoni Körtől, illetve az alapötlet Kardos Gábor érdeme. Nagyon sok felajánlás érkezett a tagoktól: borok, jutalmak a helyezetteknek, gyakorlati képzési lehetőségek, eszközök a versenyhez stb. Egy nagyon komoly gépezet mozdult meg a verseny sikeres lebonyolítása érdekében, ami mutatja a Balatoni Kör erejét és az ügy melletti kiállását is. Alapítunk – a Balatoni Kör segítségével és támogatásával – egy Balatoni Kör Vándorkupát (a pontos név még tisztázásra vár), illetve első alkalommal átadjuk az Balaton Fiatal Séfje, a Balaton Fiatal Cukrásza és a Balaton Fiatal Felszolgálója díjakat is. Az Kör a bírálóbizottság megszervezéséhez is felajánlotta a segítségét, így a cukrászversenyen Mihajlovics Róbert oktatónkhoz Bergmann Ernő és Nándor (Bergmann Cukrászda) fog zsűritagként csatlakozni, míg a szakácsversenyen Kozma László (Borbarátok) és Varga Roland (Márga), a felszolgálóknál pedig Csapody Balázs (Kistücsök Étterem) és Jánosovics Miklós (Onyx) fogja értékelni a versenyzők munkáját.Hogyan kell elképzelni egy ilyen szakmai versenyt? Milyen kategóriák vannak, mik a legfontosabb értékelési szempontok és hogyan készülnek fel a csapatok?A szakácsoknak egy három fogásos menüt kell elkészíteni helyi, kizárólag balatoni alapanyagokból. Mindenkinek egyforma „kezdőcsomag” áll a rendelkezésére: a kötelezően felhasználandó hozzávalók között ott van a somogyi kiflikrumpli és laska gomba is, előételt nyurgaponytból, főételt pedig mangalica szűzből kell készítenie a csapatoknak, a fogásokhoz illő kelt tésztával. A pincéreknek díszasztalt kell készíteni a Hungarikum Bizottság Gundel Étteremben, ez év októberében rendezendő díszvacsorájához, egy öt fogásos menüsorral. A megfelelő italokat (természetesen balatoni borokat) is a versenyzőknek kell kiválasztani a fogások mellé. A cukrászoknak a helyszínen kell hagyományos húzott rétest készíteni, illetve egy Krúdy-dísztortát, úgynevezett „formatortát” is kell hozniuk magukkal.Az értékelési szempontokat a szakmai zsűri határozza meg, és végzi is el a munkák kiértékelését. A tálalás, az ízvilág, az ízek harmóniája, a terítés, a felszolgálás, az italok ajánlása mind pontozásra kerül. Egyénileg is megmérettetnek a szakácsok, pincérek, cukrászok, de lesz csapatversen is, akik a Balatoni Kör Vándorkupát fogják kapni. Egy csapat 2-2 szakács és cukrász, illetve 3 pincérből áll.Ha jól tudom, vannak kiegészítő programjaitok is?Nagyon komoly kiegészítő programokkal készülünk az idén. A teljesség igénye nélkül:Gasztrofalu: különleges ételek és ízek a Balaton körül.Herczeg Ágnes előadása a borkultúráról és kulturált borfogyasztásról fiataloknak (HNT képviseletében)Szakmai bemutatók: barista, mixer, sommelier, porcelánfestés (Herend), hímzés, néptáncbemutató, táncház, kürtőskalácsBorvidékek bemutatkozásaPorecsi testvérváros bemutatkozása Illés Ervin élménybeszámolót és bemutatót tart (Ő az idei Szakma Sztár Fesztivál Verseny országos 3. helyezettje szakács kategóriában, iskolánk volt tanulója.)Természetesen az összes programunk ingyenes és nyilvános, sok szeretettel várunk minden kedves érdeklődőt.cikket írta: Kun A. Luca
Élményszürettel indul az őszi szezon az etyeki Gasztrosétányon október 21-22-én
Az őszi és téli szezonban legalább három eseménnyel, elsőnek az október 21-22-én megrendezendő Élményszürettel készül a gyönyörűen megújult etyeki Gasztrosétány! Gyönyörűen megújult Etyeken a Gasztrosétány – az Újhegyi pincesor szilárd, bazaltkockás útburkolatot kapott, eltűntek a légvezetékek és beton villanyoszlopok, helyettük szép kandeláberek világítanak, igényes padok, hulladéktárolók és egyéb térbútorok teszik igényessé és praktikussá a környezetet – és ezt a fejlődést szeretnék is kihasználni a helyi pincék és kézművesek. A januári Etyeki Piknikig tartó őszi, téli időszakban legalább három alkalommal készülnek izgalmas rendezvényekkel. Elsőnek október 21-22-én rendezik meg az Élményszüret a Gasztrosétányon elnevezésű rendezvényüket, amelynek apropóját a szüret zárása adja. Ennek megfelelően a nyitott pincékben több helyen is lehet majd mustot és murcit kóstolni vagy ki lehet próbálni a fokolást, de akár a pincék műhelytitkaiba is bepillantást nyerhetnek az érdeklődők a pincetúrák keretein belül. Éhes sem marad senki, jól lehet majd lakni a szőlővel cipóban tálalt sajtlevestől az újhegyi módra készült sült csülkön és sonkakülönlegességeken keresztül a szüreti gulyásig vagy a házi rétesig, a gyerekek pedig házi szörpöt és lekvárt kóstolhatnak.    Az Élményszüret után Libadalommal jelentkeznek a szervezők - amelynek keretein belül rendezik meg a már hagyományos libafuttatást -, karácsony előtt pedig Advent a Gasztrosétányon címmel szerveznek nyitott pincét a helyi kézműves vállalkozók részvételével. Lássuk tehát a dátumokat, amikor különösen érdemes lesz az Etyek-Budai borvidék szívébe látogatni:   §  Élményszüret a Gasztrosétányon: 2017. október 21-22. §  Libadalom a Gasztrosétányon: 2017. november 11. §  Advent a Gasztrosétányon: 2017. december 2.  Az alábbi részletes anyagban közöljük a Gasztrosétány idei első őszi eseményének ajánlóját és részletes programját: Élményszüret a Gasztrosétányon 2017. október 21-22. Mindkét nap 10.00 órától nyitott pincékkel és ínycsiklandó ételekkel várja vendégeit a Gasztrosétány. A szüret zárásaként a legnemesebb borok mellett mustot és murcit is lehet kóstolni.   A pincék programja és kínálata: 1.       Aubergine Pince ú  Etyeki padlizsán és zakuszkakrém ú  Borok mellett bajor sörkülönlegességet is kóstolhat ú  Hagyományos vasárnapi ebéd: rántott szelet hagymás tört burgonyával 2.       Milán Pince ú  Egészben sült sertéskaraj szőlőmártással, rozmaringos burgonyával ú  Szüreti gulyás és töltött tormalevél ú  Házi almás és meggyes rétes 3.       Erdélyi Ízek Udvara és Sobol Pincészet ú  Kolozsvári rakott káposzta és húsgombócos paraszt csorba, erdélyi miccs faszénen ú  Szilágyi Apjafia pálinkák, Zenit gyöngyözőbor, Sauvignon Blanc, Rajnai Rizling, Kékfrankos Rose, Zöld Veltelini 4.       Árpás Laci Sonkamester Pincéje ú 2 évig érlelt, sóban pácolt, levegőn szárított sonkakülönlegességek ú Kemencés és grillételek 5.       Halmi Pince ú Szörpök, gyógynövények, lekvárok, folyóborok és borpárlatok kóstolója és vására 6.       Kácsor „Kíra” Pince ú Alma és dióbél vásár, libatepertő-krémes kenyér és juhtúrós pogácsa ú Borkóstoló  7.       Tátrai Pincészet ú  A pincészet borainak kóstolója és vására 8.       Rezeda Terasz ú  Sajtleves szőlővel cipóban ú  Són sült csirke rozmaringos burgonyával és házi csalamádéval ú  Brownie fagyival 9.       Debreczeni - Ferenczi Családi Borászat (Szekszárd) ú  Etyeki és szekszárdi borok kóstolója és vására ú  Must- és murcikóstoló és fokolás ú  Grill ételek, zsíros kenyér és palacsinta 10.   Dvorák Pince   ú Gulyásleves és csülkös-körmös pacalpörkölt ú  Sült csülök újhegyi módra tepsis burgonyával ésgrill tálak  ú Almacsinta 11.   Etyeki Sajtútállomás   ú Sajtkülönlegességek kóstolója és vására    12.   Rókusfalvy Birtok: ú Pohárral a kézben - rendhagyó pincetúra vezetett borkóstolóval ú Friss mustkóstoló ú Borkorcsolyák: friss házi pogácsa és mini-rétes variációkSajtóközlemény Ha érdekel, hogy mivel foglalkozik még a Kóstolom, akkor itt olvashatsz erről. Szeretnék naprakész lenni a Kóstolom híreiből.
Bor, mámor, Csobánc: Vendégségben a Villa Tolnay birtokon
A Csobánc-hegyen található a pár éve teljesen felújított Villa Tolnay Bor- és Vendégház, tanúhegyek ölelésében, nem messze Tapolcától, Badacsonytól és a gasztroturizmusáról híres Köveskáltól. Egyszerre közel sok-sok programlehetőséghez és mégis távol a világ zajától. A Villa Tolnay birtokon pár napra mi is megtalálhatjuk a lélek megnyugvását és a háborítatlan csöndben úgy pihenhetünk, mint annak idején a híres névadó, Tolnay Klári. Szerencsés csillagzat alatt születtem. Az élet úgy sodort magával, hogy minden évben megtapasztalhatom azt a csodás nyugalmat, amelyet a Balaton a nyár elmúltával kínál. Nem tudnám évszakhoz kötni, hogy mely időszakban a legkedvesebb számomra, minden hónapban más és más, az indián nyár varázslata pedig még inkább megérinthetetlenül gyönyörű: „Reggel tavasz van, délben nyár, este ősz, az akác virágzik, a cinke szól, az erdei pacsirtát egész éjjel hallom a völgyből, olyan ez az idő, mint az egész év összefoglalása, de kimondhatatlan békével és szelíden, mintha bölcs emlékezet képe lenne, s a bőbájos melankóliába feloldaná.“ (Hamvas Béla) Ha igazán figyelmesek vagyunk, pár nap alatt akár az egész évet is megtapasztalhatjuk, ha elmenekülünk a nagyvárosból a nyugalom szigetére. A Badacsony-hegy mögött fekvő Gyulakeszi tőszomszédságában lévő Villa Tolnay Birtok története mesébe illő: hajdanán itt pihente ki Tolnay Klári két színházi évad közti fáradalmait. A Csobánc-hegyen lévő épület és a körülötte lévő szőlőbirtok a színésznő első férjének, Ráthonyi Ákos rendezőnek a tulajdonában volt. A II. világháború idején, amikor a művésznő a villában lakott, kezdték el a falubeliek Tolnay villának nevezni az épületet. És hogy miért szeretett annyira itt lenni Tolnay Klári? Őmaga így vallott erről: "Most például előre sajnálom, hogy vége szakad a csobánci szép napoknak. A nyugalmat sajnálom. A nyugalmat, a szelíd tájat, a szép és csendes sétákat. Végre családi életet élhettem. És nem szerepeket tanultam, hanem kedvemre olvashattam." „A birtok 2004-ben került a svájci Philipp Oser tulajdonába, aki a színésznő iránti tiszteletből megtartotta a nevet és Villa Tolnaynak nevezte el az itt megálmodott borászatát“ – meséli nekünk egy pohár zamatos Zöldveltelini mellett Nagy László, aki 2008 óta birtokigazgatóként dolgozik Philipp mellett, bár saját magát sokkal inkább tartja vincellérnek. Hajnalban a szőlőben kezd, majd a pincében tüsténkedik, ha a helyzet úgy kívánja, fogadja a vendégeket, bort szállít ki vagy próbál rendet teremteni az adminisztráció kiszekusza hálójában. Tősgyökeres balaton-felvidéki, nem is tudna máshol élni. Ideköti a hely varázsa, az év minden egyes napján más arcát mutató csodálatos balatoni táj. A Villa Tolnay birtok borászat, vendégház és ha a helyzet úgy kívánja, étterem is egyben. A minőségi, tökéletes nyugalom eltöltése érdekében felnőttbarátként besorolt szállásra betérő vendégeket, ha ezen igényüket előre jelzik, Laci felesége, Bea látja el a legmenőbb balatoni vendéglátóhelyeket is megszégyenítő kulináris káprázataival. Asztalt, menüsort foglalni tehát mindenképpen érdemes: csalódni nem fog senki sem a szezonálitásnak megfelelő ínyenc fogásokban, amelyet a szintén helyi születésű Bea természetes szerénységével és kedvességével tálal mesterien. Bár Laci szívesen tart borkóstolókat, meséli történeteit és beszélget a betérő vendégekkel, igazán otthon mégiscsak a szőlőben és a pincében érzi magát. Legnagyobb inspirálójának Burgundiát tartja, de sokat tanult osztrák és Philipp kapcsolatainak köszönhetően svájci borász kollegáktól is. „Összesen 17 hektárnyi területen dolgozunk a Csobánc-hegyen és környékén, olaszrizling, rajnai rizling, zöltveltelini, chardonnay, szürkebarát, cabernet sauvignon, cabernet franc, merlot és pinot noir fajtákkal. Van még 2,2 hektár tavalyi telepítésű furmintunk, ezen kívül vásárlunk is szőlőt. Van egy 3 hektáros badacsonyi rajnai rizling ültetvény, amit 2004 óta felvásárlunk, illetve van egy gyönyörű területem a Bács-hegyen, onnan érkezik a sauvignon blanc az amforás borunkhoz, illetve a Tavasz nevű tételünkhöz. Tudatosan a hegy szoknyáján vásároltunk, kerestük azokat a részeket, ahol az évezredek alatt bekövetkezett erózióból tudunk profitálni. A talaj vegyes, de mindenhol rengeteg a kő, ami a boraink ásványosságát is meghatározza“ - avat be minket a szőlőültetvény rejtelmeibe. A borokban lépten-nyomon előkerül a sok kísérletezés után jól bevált prémium osztrák Stockinger hordók adta ízvilág, Laci szívesen játszik a különböző lehetőségekkel. Vesszőparipája a Chardonnay mellett a Rajnai Rizling, érdemes több évjáratot egymás után megkóstolni. A pincében a hordók mellett az amfóra kínálja a másik nagy játszóteret: ma Magyarországon még nem sokan foglalkoznak ezzel a borkészítési technológiával, pedig igazán különleges ízvilágot kölcsönöz a bornak. Bár a birtok az év minden napján nyitvatartási idő szerint fogadja a vendégeket, érdemes borkóstolóra, pincejárásra vagy dűlőtúrára előre bejelentkezni, hiszen így tapasztalhatjuk meg a legtöbbet a híres „Bor, mámor, Csobánc“ életérzésből. Bea és Laci, ha éppen nem a birtok körüli teendőiknek tesznek eleget, kislányuknak szentelik minden egyes szabad percüket, aki igazi borász gyerek: besegít a próbaszüretbe és lelkesen ízlelgeti a napról-napra édesebb szőlőfürtöket. A festői környezetben található Villa Tolnay birtokon tehát a pihenésre vágyóknak és a gasztronómia szerelmeseinek minden adott a tökéletes nyugalomhoz és talán nyár elmúltával a víz közelsége már nem is annyira életbevágóan fontos, a Balatonhoz utazni azonban most is érdemes. „Egy romantikus séta a szőlőskertben és borkóstolás talán még kellemesebb is hűvösebb időben, mint a nyári kánikulában” – meséli Laci nevetve. – „A Csobánc-hegy tetejéről lélegzetelállító körpanoráma tárul elénk a Bakonytól - a vulkáni tanúhegyeken át - egészen a Mecsekig. Itt található a 13. századi Csobánc vára, a Balaton-felvidék jelentős középkori várromja. Rossz idő esetén a közeli Tapolca vagy a Szent György-hegy számos látnivalóját, pincészetét is fel lehet fedezni.” A Villa Tolnay birtok könnyen ejti rabul a szívemet. Megállni és megérkezni: körbetekintek a 360 fokos panorámán és elfog az érzés, hogy ebben a zűrzavarokkal teli világban mekkora áldás, hogy én itt létezhetek. Lassan egy éve is van annak már, hogy megismertem a birtokot és nem tudok úgy elmenni a környéken, hogy ne nézzek be pár percre egy-két jó szóra. Mert abból, és jó borokból itt bőséggel akad.cikket írta és képek: Kalmár Borbála Ha érdekel, hogy mivel foglalkozik még a Kóstolom, akkor itt olvashatsz erről. Szeretnék naprakész lenni a Kóstolom híreiből.
Dél-Balaton: leszámolás az előítéletekkel. A Garamvári szőlőbirtokon jártunk
Lehet elviccelni, lehet nem érteni, de a Balaton déli partját nem lehet nem szeretni. Hazánk minden egyes tájának megvan a maga utolérhetetlen varázslatos bája és csak az emberi szűklátókörűség szab határokat a valós érzések megismerésének. Balatonlellén jártunk és leszámoltunk az előítéletekkel. A közhiedelem úgy tartja, hogy a Balaton partja csak északon szép, a déliben meg csak az északi látványa az, és aztán ez a mantra be is ívta magát a zsigereinkbe. Pedig, ha elrugaszkodunk egy kicsit a társadalmi konvencióktól, még az is megtörténhet, hogy megtapasztaljuk, hogy a Sínai hegyet nem Egyiptomban, hanem a Dél-Balatonon kell keresni. Dél-Balatont összehasonlítani a tó másik partjával pontosan annyira oktalan tett, mint az Alföldet párhuzamba állítani Tokaj lankáival. Ha merünk elrugaszkodni a Siófok és Zamárdi kínálta buliturizmustól és tovább merészkedünk, meglátjuk, hogy mennyi kincset rejt magában ez a vidék: sétálni és magunkba szippantani a földvári platánfák zöld súlyát, ebédelni a Kistücsökben, megmászni egy fonyódi kilátót, levendulát szedni Kőrös-hegyen, hanyatt feküdni a Kishegyen vagy elveszni valamely ikonikus pincészet szőlőtőkéinek labirintusában. Kicsit olyan ez, mint a Róka tanítása a Kishercegnek a klasszikus gyermekmesének kikiáltott felnőtt történetben: csak azt látod igazán szépnek, amit megszelidítettél. „Olyanok vagytok, mint a rókám volt. ugyanolyan közönséges róka volt, mint a többi száz- meg százezer. De én a barátommá tettem, és most már egyetlen az egész világon.” Balatonlellére a Garamvári pincészet borásza, Baranyai Péter meghívására érkeztünk. A borászatot 1990-ben alapította Garamvári Vencel, amelyet három évvel később bővített a budafoki pezsgő pincével, ahol nemcsak saját buborékosokat érlelnek, hanem bérfeldolgozást is vállalnak. Ma, a tó déli partján 80 hektáron gazdálkodnak, a szőlő portfólió több, mint 50 százalékát kékszőlő adja, a Balaton zászlósborát adó Olaszrizlinget pedig itt egyelőre hiába is keressük. Vannak viszont olyan rejtett és első hangzásra talán nem is erre a löszös vidékre való fajták, mint Kadarka és Furmint. Ekkora birtok és ennyi szőlőfajta hallatán nem feltétlenül egy családi pincészet képe tűnik fel a szemünk előtt, hanem sokkal inkább nagyüzemi termelés. Ez az illúziónk, vagyis inkább előítéletünk aztán gyorsan tovaillan. A tulajdonos, a borász és a vezető szőlész olyan harmóniában alkotja a pincészet borait, mint amilyen harmóniában él az ember ideális körülmények között a természettel. A Garamvári szőlőbirtok nem egyedüliként uralja a Lelle körüli szőlőültetvényeket: míg az északi partiak folyamatosan küzdenek a felaprózódott birtokokkal, itt hatalmas egybefüggő területeket birtokolnak a szomszédok is, úgy mint Ikon pincészet, Konyáriék vagy Bujdosóék. A lenyűgöző tájban dűlőről dűlőre haladván lassan már mi is felismerjük a Garamvári szőlőtőkéket, amelyek annyira patináns rendben sorakoznak egymás mellett, hogy szőlészeti tankönyvekben követendő példaként kellene mutogatni. A dűlők közül a Sínai tető állítólag mágikus erővel bír. Meggyőződésem, hogy a szenvedélyes szőlész, akinek élete a mezőgazdaság és gyermekkori álmát éli meg a birtokon, ismeri a tőkéket. Névről. Telepítésekről, klónokról, évjáratokról, növényvédelmi kísérletezésről, tapasztalatokról, időszakos nehézségekről beszél olyan játszi könnyedséggel és laikusok számára is egyértelműen, mintha csak a tegnapi napját kellett volna leírnia. Bár sok érdekességet tudunk meg tőle, leginkább mégis az ragad meg bennem, amilyen tisztelettel beszél a szőlő- és pincemukásokról, a kollégáiról. Az együttgondolkodás, közös munka a pincében is tetten érhető, ahol Péter a mozgalmas szüreti időszak minden kapkodása ellenére angyali nyugalommal válaszol kérdéseinkre és mindig talál még egy tételt, erjedő bort, amelyet még meg szeretne nekünk mutatni. Rend van itt és fegyelem, ahol a mókázás éppúgy a napi rutin része, mint a legmodernebb technika ismerete és használata. A több, mint 25 éve működő pince tavaly elérte kapacitása csúcsát, ezért bővíteni kell: az újonnan felhúzott épületszárnyban az országban egyedüliként itt található a kiváló pezsgőalapanyag előkészítéséhez nélkülözhetetlen csiga nélküli zúzó-bogyózó, az új palackozó gépsor pedig internetkapcsolatának köszönhetően a gyártó országból, Olaszországból is működtethető, hiba esetén pedig javíttatható. A borházasítással és különböző élesztőkkel való kísérletezés és összekóstolások közben aztán arra is fény derül, hogy a Napa-völgyet és Új Zélandot is megjárt borász miért választotta ezt a mégiscsak inkább nagyüzemi pincére hajazó családi birtokot munkahelyéül: itt mindent tud készíteni, hála a sok fajtának, különböző fekvésű dűlőknek, a budafoki pezsgőpincészet folyton folyvást megújuló tárházának, belévetett bizalomnak, az egész borászat gyakorlatilag az ő játszótere, vájt fülűbbek kedvéért kísérleti laborja. A pincészet alapborait az úgynevezett kócsagos széria adja, a prémium borok pedig tavaly kaptak új, elegánsabb köntöst. Hiába a 80 hektár birtok és a kis mennyiségben vásárolt szőlő (amely a BalatonBor vagy a Furmint pezsgő alapanyagát adja), a borokat, pezsgőket kóstolva is kiérződik, hogy gondos kezek vigyázzák a minőséget és ekkora tételszám mellett is megkapják a palackok a kellő figyelmet. Kicsit visszakanyarodván a korábban már idézett Kisherceg jelenethez: ez a borászat is lehetne csupán egy a sok közül, de ha rászánjuk az időt és elidőzünk a tartályok, hordók világában, meghalljuk, hogy miről mesél a pince. Nemcsak egy lesz a sok közül, hanem immár kitörölhetetlenül egy kicsit a miénk is.  cikket írta: Kalmár Borbála   Ha érdekel, hogy mivel foglalkozik még a Kóstolom, akkor itt olvashatsz erről. Szeretnék naprakész lenni a Kóstolom híreiből.
Okos traktor
Napjainkban már lassan minden használati tárgynak létezik okos változata, amely az esetek többségében valóban hasznunkra válhat. Így van ez a mezőgazdasági szektorban is, ahol már nemcsak az időjárási viszonyokat és a napsütéses órák számát figyelhetjük meg anélkül, hogy a helyszínen tartózkodnánk (SmartVineyard), hanem akár a tornácon csücsülve, bort kortyolgatva megvárhatjuk, míg a munka oroszlánrészét elvégzi helyettünk saját okos traktorunk. Kizárólag a szőlőbetakarítás terén még teljes egészében emberi jelenlét nélkül dolgozó munkagépről nincs tudomásom, de valószínűleg ennek is hamarosan eljön az ideje. Kérdés, hogy ki lesz olyan bátor, hogy a nagy gonddal ápolt ültetvényébe, amitől a pince későbbi tartalmának minősége – és mennyisége - nagyban függ, beengedjen egy távolról vezérelt monstrumot, hogy aztán bízva a mérnökök munkájában átadja magát a technika adta lehetőségeknek. Azt fontos megjegyezni, hogy az ilyen jellegű fejlesztések nem azért látnak napvilágot, mert a lustaság nagy úr és mintegy luxuscikk, a tehetősebb gazdák ölében landoljanak, hogy végül láblógatva learathassák a babérokat – vagy szőlőjüket - , hanem bolygónknak is kedvezünk az ilyenfajta automatizációkkal, fejlesztésekkel. Ezek a számítógépek ugyanis az embernél sokkal pontosabban képesek analizálni az adott időjárási körülményeket, az ültetvény állapotát, fertőzöttség mértékét, a kijuttatandó szerek pontos mennyiségét és még számtalan más adatot, aminek tudatában optimalizálni tudja a kijuttatandó permetezőszerek mennyiségét, azok egyenletes eloszlatását, vagy a lehető legrövidebb út megtételével az üzemanyagköltségeket is képes redukálni. Ezzel jelentősen csökkenteni lehetne a vegyszerhasználat mennyiségét, de az sem utolsó szempont, hogy ugyan ez egy jelentős beruházás, de végső soron működés közben már gazdaságosabbnak bizonyul a hagyományos, emberi jelenléttel irányított verziónál, és ez a gazdaságok kiadásait nagy mértékben csökkentheti. Ez természetesen nem jelenti azt, hogy egyik-napról a másikra mindenkinek tanácsos beszereznie egy okos traktort – nem olcsó mulatság és inkább csak óriási üzemméreteknél éri meg valóban használni - , de érdemes lehet figyelemmel kísérni az aktuális eredményeket, hiszen ez a technológia idővel elérhetővé válhat közepes méretű birtokok számára is, hiszen minden ilyen fejlesztés először az elérhetetlen extra költségekkel járó kategóriába tartozik, de az évek előrehaladtával általában a hétköznapokba jobban illeszkedő termékek is kialakulhatnak. Magyarországon a beruházás költségessége mellett az is gátat szabhat ezeknek a fejlesztéseknek, hogy nem igazán van lehetőség a gazdáknak szakmai továbbképzésekre, továbbá legtöbb esetben el sem jut az információ a potenciális felhasználók felé a rendszer hasznosságáról. Eddig leginkább még támrendszer nélküli táblában dolgozó gépek álltak munkába, úgymint az amerikai fejlesztésű Case IH Magnum traktor, melyet 2016-ban Boone-ban, a Farm Progress Show keretein belül mutattak be, de komoly fejlesztések várhatóak a szőlőtermesztési munkákban résztvevő gépek terén is. Szőlőültetvényeken dolgozó gépekben is megtalálható már az automatizáció bizonyos mértékig. Például a verőléces szüretelőkombájnoknál igen jól jöhet, ha munkagépünk maga érzékeli a támberendezés elhelyezkedését és nem dönti ki sorra az őszi munkacsúcs idején, hogy aztán a szőlősgazda a fejét foghassa és a támrendszer rendbehozatalával is foglalkoznia kelljen. Ehhez szenzorokat építenek a gépekbe, és azok, ha érzékelik, hogy épp nem szőlő, hanem oszlop következik, visszatartják verőléceiket és megkímélik a támrendszert a totális megsemmisüléstől. Valószínűleg nem kell sokat várni, hogy a szőlőtermesztők munkáját megkönnyítő újításokkal rukkoljanak elő a mérnökök, de fontos, hogy már jóval ezen fejlesztések előtt bekerüljön a köztudatba, hogy mennyi előnyhöz juthatnak ezekkel a technológiákkal a termelők – nem beszélve a környezetről.írta: Vogel Sára  Ha érdekel, hogy mivel foglalkozik még a Kóstolom, akkor itt olvashatsz erről. Szeretnék naprakész lenni a Kóstolom híreiből.
Október 31-ig lehet indulni a Borászok Borásza Ösztöndíjért!
Hatalmas lehetőséget kínál a Borászok Borásza Alapítványa fiatal borász hallgatók részére a tavaly elindított Ösztöndíjprogrammal: a nyertes pályázó 1 millió Forintot kap külföldi szakmai gyakorlatra és szüreti tapasztalatot szerezhet valamely Borászok Borászánál vagy a díj jelöltjeinél.  A pályázatot már második alkalommal írták ki. A tavalyi metódushoz hasonlóan idén is egy minimum 15, maximum 25 oldalas dolgozattal pályázhatnak a szőlész-borász alapképzésben résztvevő felsőfokú intézmények hallgatói. 2016-ban az eredetvédelem és a bormarketing volt a téma, idén  „Szőlőtermesztési- és borászati technológiák vizsgálata” tárgyban várják az értekezéseket legkésőbb október 31-ig.     A Borászok Borásza Ösztöndíjprogram célja a jövő Borászok Borászának megtalálása, aki választott hivatása iránt elkötelezett, határozott jövőképpel rendelkezik és számára a „tökéletes bor” elkészítése mellett a közösség építése, ápolása egyaránt fontos. Erre a linkre vagy az alábbi videó-ablakra kattintva megtekinthető az ösztöndíjprogram részleteit tartalmazó kisfilm. A hallgatók a tanszékeken kaphatnak részletes felvilágosítást, a pályázati kiírás és a jelentkezési lap pedig a www.boraszokborasza.hu honlapról tölthető le.      További információ, interjúszervezés: Rókusfalvy Pál (alapító): +36 20 9 310-324 Dr. Prónay Bence (a kuratórium elnöke): +36 30 445-3054 Mák Tamás (sajtó): +36 20 373-2760 www.boraszokborasza.hu; info@boraszokborasza.hu  
Olaszrizling Október, ötödszörre
Olaszrizling Október, ötödszörre Kiváló borok érkeztek a Winelovers Rizlingtesztre   Az őszi borkóstoló- és fesztiválszezon egyik fénypontjának ígérkezik az 2017 októberében immáron ötödik alkalommal megrendezésre kerülő Olaszrizling Október Nagykóstoló. Bár a rendezvényen egyértelműen hazánk egyik legnépszerűbb fehérbora áll a középpontban, vendégszereplőként a közel 200 tétel között számos rajnai rizling is kóstolható lesz.   Hazánkban kb. 4.000 hektáron terem olaszrizling; a szőlőfajtából készült borok elsősorban a Balaton környékéhez (Badacsony, Balatonfüred-Csopak, Somló) köthetők, ám több hazai borvidéken is készülnek kiváló olaszrizlingek – így például Neszmélyen, ahol a rendezvény főszponzora, a Kamocsay Ákos Prémium Borok borcsalád is dolgozik a fajtával, nem is akármilyen minőségben. Az október 7-én, szombaton 14.00 órától a Hotel Corinthia Budapestben megrendezésre kerülő Olaszrizling Október Nagykóstoló kiváló lehetőséget teremt arra, hogy az egyes borvidékeken készülő borokat a vendégek összehasonlítsák, a különböző stílusokkal behatóbban megismerkedjenek, a friss, reduktív alapboroktól a terroir sajátosságait a legszebben megmutató dűlőszelektált olaszrizlingekig és a késői szüretelésű desszertborokig újabb és újabb arcait ismerjék meg ennek a népszerű, ám sok esetben félreismert fajtának.  A Badacsonyi borvidék 17, Balatonfüred-Csopak pedig 16 borászattal képviselteti magát – az utóbbi régióból a Rizling Generáció 10 pincészete mutatja be legjobb tételeit. A tavalyi évben a Balatoni Kör szervezésében debütált BalatonBor márka aktuális évjáratát több mint 10 pincészet borán keresztül lehet feltérképezni.  Köztudott, hogy Somló különleges talaja és mikroklímája egészen egyedi karaktert ad az itteni boroknak – és bár a juhfark a borvidék zászlósbora, most 10 somlói borászat megmutatja, hogy a „somlóiság” az olaszrizlingnek is jól áll.  A hűvösebb klímát a Mátrai borvidék és Eger, valamint két felvidéki pincészet képviseli – érdemes megtapasztalni az innen érkező tételek sajátosságait is.  Mivel a „rizling” szó mindkét szőlőfajtát takarhatja – bár az olaszrizling és a rajnai rizling nincsenek rokonságban – a rendezvényen arra is lehetőség nyílik, hogy a két fajta sajátosságait akár egyazon pincészettől, egymás mellett kóstolva fedezhessék fel a látogatók.  A borokkal való intenzívebb ismerkedést a Borkollégium ingyenes pop-up school előadásai is megkönnyítik: a borászok vezetésével indított villámkurzusok négy különböző témában nyújtanak ismeretszerzési lehetőséget, természetesen kóstolással egybekötve.  Ádám Boglárka, a Winelovers rendezvények főszervezője elmondta: „Az idei Olaszrizling Október több szempontból is különleges: ez a rendezvény lesz ugyanis a Winelovers történetének 50. borkóstolója. Szeptember 21-én a Rizlingek harca már ízelítőt adott a két szőlőfajta borának izgalmas világából – most azonban négyszer annyi tétellel várjuk a vendégeket, így érdemes ezen a szombati napon több órát is rászánni a kóstolásra, a borászokkal való beszélgetésekre.” Melyik hazánk tíz legjobb olaszrizlingje és rajnai rizlingje? Immár hagyomány, hogy a Nagykóstolókat szervező Winelovers a kóstolót megelőző borteszt során a 10 legjobb olaszrizlinget és 10 legjobb rajnai rizlinget is kiválasztja. A szeptember 22-én lezajlott vakkóstolón közel 100 tételt bírált el a nemzetközi borakadémikusokból álló zsűri. Az erős mezőnyben sok esetben csak századpontok döntöttek a végső sorrendről, és több olyan bor már nem fért be a Top 10-es listába, amely a pontszáma alapján egy borversenyen aranyérmet kapott volna.   TOP 10 olaszrizling 1. Kamocsay Sós-hegy Olaszrizling 2015 2. Figula Öreghegy 2015 3-4. St. Donát Slikker Olaszrizling 2015 3-4. A'Capella Badacsonyi Olaszrizling 2015 5. Laposa 4HEGY 2016 6-7. Figula Lőcze 2015 6-7. St. Donát Csopak Hegybor 2015 8-9. Feind Olaszrizling 2016 8-9. Movino Rizling Vlassky 2015 10. Laposa Selection Olaszrizling 2015   TOP 10 rajnai rizling 1. Bencze Családi Birtok Venus 2015 2. Gilvesy Tarányi Rajnai Rizling 2015 3-4. Cseri Pincészet Pannonhalmi Rajnai Rizling 2015 3-4. Laposa Rizling2 2016 5. Movino Rizling Rynsky 2013 6. Folly Rajnai Rizling 2016 7-8. Movino Rizling Rynsky 2015 7-8. Skrabski Rajnai Rizling 2016 9-10. Pannonhalmi Apátsági Pincészet Prior 2016 9-10. Pannonhalmi Apátsági Pincészet Rajnai Rizling 2016   További információ: Vancsik Ivett főszerkesztő vinoport.hu/boraszportal.hu/winelovers.blog.hu vancsik.ivett@vinoport.huforrás: sajtóközlemény  
Borbarátok
Nem tudjuk eléggé hangsúlyozni, hogy a Balaton nem csak a híres „szezonban” várja tárt karokkal a pihenni, kikapcsolódni vágyókat, hanem egész évben, igen, még akkor is, amikor a Balaton nem a fürdőzők, hanem a korcsolyázók paradicsoma. Jó példa erre a Badacsony lábánál fekvő családi üzemeltetésű Borbarátok Vendéglő. Történetük a jelenlegi tulajdonosok dédszüleihez nyúlnak vissza, hisz elmondásuk szerint a borok és a szőlő szeretetét olasz dédnagyapjuktól, a vendéglátás iránti elkötelezettséget pedig dédnagyanyjuktól örökölték. Ezek mindegyike egyértelműen fontos erény egy igazán hangulatos és minőségi badacsonyi étterem üzemeltetéséhez.A Borbarátok 1989-ben nyitotta meg kapuit első vendégei előtt, akkor még teljes egészében családi jelenléttel és részvétellel a munkafolyamatokban. Azóta – sok más Balaton parti vendéglátóhellyel ellentétben – rengeteg változáson ment át a családi vállalkozás. Az étterem bővült, most már a kerthelységben ücsörögve is el lehet fogyasztani egy kora őszi, vagy kellemes tavaszi ebédet. Fontos szempont az étterem életében, hogy folyamatosan kövessék vendégeik igényeit, és ennek megfelelően fejlődjenek. Tavaly az étterem belső terei teljes felújításon estek át, hogy egy új, a mai igényeket kielégítő, és ételkínálatukhoz is jobban passzoló környezetet jöjjön létre. Ezenkívül folyamatosan újabb és újabb fejlesztéseken törik a fejüket, ezzel is hozzájárulva a Balaton környéki minőségi gasztro kialakításához.Az étteremben folyamatosan változó étlap arról árulkodik, hogy igyekeznek mindig az aktuálisan beszerezhető, friss alapanyagokból készíteni ételeiket. Fő irányuk a magyar konyha alapanyagai – úgy mint rántott mangalicatarja - , kicsit újragondolva, de akad a kínálatban pulled pork bagel, céklakrém leves, belga csokoládékrém, és még sorolhatnám. Nem szeretnének leragadni a hetvenes évek balatoni vendéglátó életérzésében, inkább tartják a ritmust a kornak megfelelő minőségi, újragondolt, de garantáltan mindenki tetszését elnyerő gasztronómiával.Azokra is gondoltak, akik esetleg több napot töltenének el láblógatva, borozgatva Badacsonytomajon, ugyanis a Vendéglő feletti emeleten egy panzió is kialakításra került, ahol a szobák hűen a balatoni léthez, szőlőfajták neveit viselik – így megeshet, hogy a Zweigelt, a Rózsakó, vagy akár a Cabernet Sauvignon szobában térhetünk nyugovóra. Néhány felelős állattartó dolgát megkönnyítendő, a gazdik és kedvenceik – kutya, macska, hörcsög, tengeri malac – együtt is érkezhetnek a szállásra.  A Balaton mellet természetesen elképzelhetetlen lenne egy étterem balatoni borok nélkül – főleg, ha már a név is erre utal. A Borbarátokhoz nem csak az ételekért érdemes ellátogatni, hanem finom boraik miatt is. Az ételek mellé ugyanis a környékbeli pincék és a Fata Pince borait fogyaszthatjuk – vagy csak egyszerűen beülhetünk egy pohár borra – mely utóbbi szintén a család tulajdona, ezzel is még többet hozzátéve a hely atmoszférájához, családi hangulatához. A hagyományos Olaszrizling mellett olyan különleges tételekkel is találkozhatunk itt, mint a bodzabor, az ürmösbor, vagy akár egy kedvcsináló Kéknyelű törkölypálinka. Egyszóval mindenki megtalálhatja a számára legkedvesebb frissítőt.Az étterem egyik fő ismérve, amit már számtalan helyen olvashattunk egyszer-egyszer betérő vendégektől, vagy visszajáróktól, hogy a személyzet rendkívül segítőkész, figyelmes és kedves. Nem is igen akad olyan ember, aki ne térne vissza újból, ha már egyszer volt szerencséje egy Borbarátoknál egy ebédre a bazalttufák szomszédságában. Manapság egyre több helyen találkozni kitűnő éttermekben és szállásokon munkájukban megfáradt, nem igazán szívélyes személyzettel, de a Borbarátoknál ez elképzelhetetlen. A család nagy hangsúlyt fektet arra, hogy ha már nem is minden feladatot ők látnak el a portájukon, és segítségére van szükségük, olyasvalakit válasszanak erre a feladatra, aki szívvel-lélekkel bánik a vendégekkel. Betérve hozzájuk valóban úgy érezheti az ember, mintha egy nagy család fogadná őt szeretettel a saját otthonában – mindezt finom borok és Pazar ételek társaságában. Mi mindenkinek csak ajánlani tudjuk, hogy akár egy hűvős őszi hétvégén is bátran látogasson el egy kellemes ebédre, vagy vacsorára, biztosan nem fog csalódni, vagy bánkódni a rosszidő miatt.Írta: Vogel SáraHa érdekel, hogy mivel foglalkozik még a Kóstolom, akkor itt olvashatsz erről. Szeretnék naprakész lenni a Kóstolom híreiből.